Szent Flórián serege - 135 éves a szombathelyi tűzoltóság

Tüzes évszázadok

Szombathelyt történelme során több tűzvész pusztította: valamikor az 1500-as években, 1632-ben és 1637-ben, 1716-ban és 1740-ben is leégett a város. A tűzrendészeti feladatok, a tűzoltás a céhek dolga volt leginkább, míg a 19. század hatvanas éveiben a megindult urbanizáció, iparosodás, a lakosságszám növekedése indokolta egy önkéntes alapon szerveződő, ám professzionális tűzoltószervezet létrehozást.

1865-ben Taschler József bíró vezette községi képviselőtestületet arra jutott, hogy „tűzbiztonság tekintetéből a tűzi rendszabályok életbe léptessenek, és kellőleg kihirdessenek, a tűzoltási próbát megtartsák és a hiányzó tűzoltási vagy szükséglendő tűzoltó eszközök kijelöltessenek, és beszereztessenek.”

Létrejön az Egylet

1872. szeptember 16-án született döntés Tűzoltóegylet felállításáról, amelynek tagságát - leginkább Weisz József és Horváth János buzdításra - a város fiatal férfiai adták. A szeptemberi alakuló ülésen Horváth Jánost választották vezetőjükké. Az alapító tagok 20 forinttal járultak hozzá az egylet alapításhoz, a rendes tagok 2 forint megfizetésre vállaltak kötelezettséget hat évre, míg a működő tagok a tűzoltásban és persze az ehhez szükséges gyakorlatozáson vettek részt. Ezzel megszűnt a céhek kötelezettsége.

A működő tagokat három osztályba sorolták, azon belül is szakaszokat hoztak létre: a mászók osztályába tartoztak, „kik közvetlenül a romboló elemet támadják meg”, a „bontók, kik a szomszéd vagyon védelmével, vagy szükség esetén a szomszédos tetők vagy tűzveszélyes építmények lebontásával” foglalkoznak, a mentők, „kik feladatukat a veszélyeztetett személyek vagy vagyontárgyak biztonságba való helyezésében” lelik. Rajtuk kívül dolgoztak még a szivattyúsok, akik a fecskendőket kezelték és a vízről gondoskodtak, a tűzőrök, akik a helyszínt biztosították, hogy társaik a dolgukat végezhessék. Ez utóbbiak őrködtek a megmentett vagyon felett is.

Alakuló ülésüket 1872 novemberében tartották, zászlójukat 1877-ben szentelték, ehhez a városi tanács már 100 forinttal hozzájárult. Egy 1895-ben hozott városi határozat kimondta, hogy a „tűzoltó egylettől melynek tagjai leginkább iparosok, a város rohamos fejlődése következtében az, hogy a tűzoltást és szereik karbantartást egyedül végezzék, jogosan követelni nem lehet”, azaz ettől kezdve fizetéses tűzoltókat is alkalmaztak, az ezzel járó kiadásokat a háztulajdonosokra hárították, évi 1-4 forintot fizettek a lakosok tűzoltói járulék címén.

Brutscher József parancsnoksága

Ebben az időben Éhen Gyula polgármester töltötte be a főparancsnoki tisztet, őt követte 1903-ban Brutscher József. Brutscher kárpitos 19 évesen mászóként kezdte a tűzoltóegyletben, külföldön azonban nem csak a mesterlevélhez szükséges szaktudását, de a tűzoltással kapcsolatos ismereteit is gyarapította, melyeket aztán itthon parancsnokként is hasznosított. A tűzoltás, embermentés szenvedélye volt, hivatásává lett. Brutscher – mint tekintélyes adót befizető polgár – virilistaként törvényhatósági munkát végzett később. Még így is szembe kellett viszont azzal néznie, az akkor már központi előírások szabályozta működéshez nem könnyű megszerezni az eszközöket a helyi forrásokból.

A mentőosztály

Nem csak a tűzoltást, hanem a sérült, beteg emberek mentését, szakszerű szállítását, és mindenekelőtt az elsősegélynyújtást is fontosnak tartotta, így 1904-ben (az országban élenjárva) létrehozta a tűzoltóságon belül a mentőosztályt, ekkor állt munkába az első mentőkocsi. Tanfolyamokat szervezett, sőt az orvosokat is megnyerte a mentés ügyének, így azok, ha kellett, a mentőkkel együtt érkeztek a helyszínre és kivették a részüket az oktatásból is.

Túl a szakmai, gyakorlati tevékenység megszervezésén, irányításán, megfogalmazta a segítők etikai normáit is. (Tanácsok a segítség végzéséhez). Brutschert 1918-ban örökös főparancsnoknak választották, 1920-ban hivatásos főparancsnok lett, mint ilyen első a városban.1923-ban halt meg, a szentmártoni temetőben nyugszik, igen szerény sír alatt. Özvegye ugyan a várostól kegydíjban részesült, de az a sírkőre már nem nyújtott fedezetet.

Tőle a hivatásos parancsnoki tisztet Bartos Pál vette át, aki modernizálta a szereket és nagy hangsúlyt fektetett a szakszerű kiképzésre. Ekkor lett két mentőautó, és gépesítették a szereket is. A tűzoltóegyesület nem nélkülözte továbbra sem a támogatásokat, a városét sem, ám a kapcsolat nem volt konfliktusmentes. A források szűkösen álltak rendelkezésre, ám a lakosság egyre gyakrabban használta a tűzoltóság és az azon belül működő mentőszervezet szolgáltatásait, ám utóbbikért nem minden esetben fizetett. A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság jogviszonya sem volt rendezett. Ez az állapot1932-ig tartott, amikor Bartos Győző lett a hivatásos parancsnok. A városi tűzoltóság átvette az önkéntesek eszközeit, és a továbbiakban biztosította azok működtetését, azaz megszervezte, felállította a hivatásos városi tűzoltóságot. Az önkéntes egyesület azonban továbbra is végezte segítő tevékenységét – más keretek között. (Forrás: Lendvai Rezső: A Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egylet története.)

Régen és ma

A tűzoltás, illetve a tűzoltószervezet története - ha elolvassuk Lendvai Rezső könyvét - szinte kész regény, de arról is meggyőz bennünket, van oka ünnepelni a városnak tűzoltóit. Bár a tűzoltás teljesen civil alapokról indult, de itt Szombathelyen mindig a professzionalitás, az újítás, és mivel hiteles személyek álltak a szervezet élén, a jó érdekérvényesítő képesség jellemezte. Igaz, nem ritkán kellett megküzdeni a szerek és eszközök beszerzésért, vagy akár a postával egy telefonvonalért.

A 135. évfordulón Szombathely Város Tűzoltósága 89 fős létszámú állománnyal, (köztük 73 vonuló tűzoltóval) dolgozik. Megfelelő a szerkocsi állománya (három gépjárműfecskendő, és két tartalék, műszaki mentő, vízszállító, porral illetve habbal oltó gépjármű áll a rendelkezésükre). Egy új magasból mentőre viszont nagy szükségük lenne, ez ugyanis elavult, javítása másfél- kétmillió forintot is jelenthet alkalmaként, amely nem csak komoly kiadást jelent, hanem azt is, nem biztos, hogy épp akkor tudják használni, amikor szükség lenne rá. Ennek következményei pedig korántsem beláthatatlanok. Bár egy új magasból mentőt pályázaton már öt éve megnyerték a belügyminisztérium pályázatán, és az önrész is rendelkezésükre áll a városi költségvetésben, legutóbbi beszélgetésünkkor Krizmanics Ferenc alezredes, tűzoltóparancsnok nem tudta megmondani, mikor kapják meg. (Itt is szükség lenne lobbitevékenységre, talán nem elsősorban a szakma részéről.)

A tűzoltóság ma is a város respektált, nagy tiszteletnek örvendő szervezete, ünnepüket talán nem rontja el, ha felemlegetjük, az állomány munkaügyi pert indított a túlórapénzért, amely nem teljesen korrelál az unióban szokásossal. Ez ügyben a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése lesz az irányadó, ha nyernek, akkor ezt a költséget a parancsnokságok egy városban se fogják tudni kigazdálkodni, ehhez kormányzati segítség kell.

Tűzoltó-születésnap a Ferences kertben Program: 09.30 - 10.00 vendégek fogadása 10.00 - 12.00 ünnepi állománygyûlés 10.00 - 14.00 alkalmi postahivatal nyitvatartása (bélyegzés) 12.00 - 13.30 ebéd 13.30 - 14.00 tûzoltási és mûszaki mentési bemutató 14.30 - 16.30 TFA (Legkeményebb Élő Tűzoltó) verseny 09.00 - 18.00 bélyegkiállítás 09.00 - 18.00 tûzoltó gépjármûvek bemutatója Tûzoltó bélyeg és képeslap kiállítás: 2007. 09. 15 - 19-ig az Aréna u. 8. szám alatt. Szombathely tûzoltóparancsnokai: 1872-1875 Horváth János vállalkozó 1875-1884 Lankovits József bábos 1884-1885 Lang Sándor asztalosmester 1885-1887 Wälder Alajos mûépítész 1887-1893 Raffensperger Ignác kõfaragómester 1893-1903 Éhen Gyula egyleti alelnök, polgármester 1903-1923 Brutscher József kárpitosmester 1924-1932 Bartos Pál lakatosmester 1932-1944 Bartos Gyõzõ okl. tûzoltótiszt 1944 Vitéz Simon József 1945 Bartos Gyõzõ 1945 Horváth T. József 1947- 1950 dr. Kristóffy Géza 1950- 1951 Molnár Gáspár 1951- 1955 Tanay József 1955- 1957 Szegedi Károly 1957- 1980 Tanay József 1980- 1990 dr. Mecseki Ferenc 1990- 1996 Horváth József 1996- 2003 Németh Ferenc 2003- 2004 Bársony Ferenc (megbízott parancsnok) 2004- Krizmanics Ferenc Forrás: Szombathelyi Tűzoltóság

Korábban:

ALON-portré: Krizmanics Ferenc, tűzoltóparancsnok