Szeptemberi közgyűlés: nyugalom és pénztelenség

Délelőtt:

Maratoninak indult, de csak hosszú lett

„Drága elnök úr, most a napirendi pontokról tárgyalunk – mondta Ipkovich György polgármester néhány perccel a kezdés után Varga Tamásnak (SZDSZ), amikor a sportbizottság elnöke ecsetelni kezdte, hogy a bizonyos sportolók nem becsülik kellően a város támogatását. Az ecsetelésre így később került sor, viszont Varga azt még bejelentette, hogy lemond az oktatási bizottság elnöki posztjáról, mivel ő maga iskolaigazgató, így sorozatosan érintett a döntéseknél.

Ekkor még fennállt a veszélye, hogy az e hónapra esedékes közel félszáz előterjesztéssel három nap és három éjszaka alatt végez a testület, de aztán mégis felpörögtek az események, este fél hétkor vége lett a nyílt ülésnek, köszönhetően például annak, hogy később egyetlen interpelláció sem érkezett. De ne rohanjunk előre.

Az előterjesztések elképesztő számát szóba hozta Molnár Miklós (Pro Savaria) és Takátsné Tenki Mária (Fidesz) is, ez utóbbi többször is azt javasolta, hogy elég lenne nyáron egy hónap szünet is.

Marton Zsolt frakcióvezető (Fidesz) szerette volna, ha az szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítását most csak első olvasatban tárgyalná a közgyűlés, a polgármester pedig sürgősségi tárgyalást kért Falco ügyvezetőjének meghosszabbítására. Mindkét kívánság teljesült.

Nagyobb morzsák délelőttről

Interpellációk híján a kérdések a két közgyűlés közben eltelt időszak beszámolói kapcsán hangzottak el. Hatalmas revelációkkal ezek nem szolgáltak ugyan, de néhány elhangzott információt azért érdemes kiemelni a masszából.

Marton Zsolt kérdésére például Szabó Gábor alpolgármester (MDF) arról számolt be, hogy elkészült a tervezett fürdő megvalósítási tanulmánya, amit át is adtak a Vasivíz illetékeseinek. Ezek szerint igazi „hi-tech” római fürdő lenne, egy korábbi alaprajzra alapozva. Egy ilyen létesítmény versenyképes lenne a régióban, viszont egy „Sárvár 2 kicsiben” nem. Csakhogy időközben a Vasivíz Zrt. is elkészített egy tervet, és a kettő között koncepcionális különbségek vannak. Hogy pontosan hogyan lesz tovább, arról most folynak az egyeztetések, mint ahogy a potenciális befektetőkkel is, mivel a kétmilliárdos projekthez nem lesz elég a saját erő, így befektetőkkel tárgyalnak.

Rettegi Attila (Fidesz) kérdésére Szabó Gábor vázolta a kerékpárút-kilátásokat is. Ezek szerint nagyszabású elképzelések vannak, leporolták a régi terveket. A pályázatokat kiírták, ámde turisztikai útvonalakra nem lehet pályázni, így várhatóan nem lesz a Perint-parton észak-déli folyosó. Ellenben a munkába bejárást támogatják, így nagyon jó esélye van a Dolgozók útján kialakítandó kerékpárútnak. A gond az lehet, hogy limitált pénz van rá regionális szinten. Rettegi üdvözölte a Dolgozók útja verziót is, mondván, mindegy, csak Oladból valahogy be lehessen tekerni. Azt mi tesszük hozzá, hogy elgondolkoztató gazdasági struktúra az, amikor egy megyei jogú város önerőből képtelen egy bicikliutat maga felépíteni.

A fejlesztésekkel kapcsolatban hangzott el az is, hogy a Bürük utcai parkolóházra még megvan a befektetői szándék, és alakul az állomás közeli buszpályaudvar ügye is. Az új városi vagyonkezelő cég már javában intézi a területeket, és zajlanak a tárgyalások az autóbusz-pályaudvar és a bevásárlóközpont ügyében is.

Takátsné Tenki Mária többször is kérdezett olyanokat, amikre a válasz mindig kapóra jött a polgármesternek egy kis politikai PR-ra: Csaba utcai felüljáró, a Delphi-fejlesztés, az új ipari park, a gazdasági struktúraváltás stb.

Horváth Csaba (Fidesz) ismét néhány lakókörnyezet – Borostyánkő-tömb, Múzeumpark, Gyöngyösparti sétány, Szent Márton Üzletház stb. - rendezetlenségét firtatta. Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) szerint nem túl szerencsés ezt a kérdést a Virágos Magyarországért versenyen való jó szereplés kapcsán előhozni, míg Ipkovich György arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába költ a város sok pénzt a városszépítésre, ha a lakók fejében nincs rend. Itt van például a Fő térbe taposott ezer rágógumi, ami „a leggonoszabb anyag a világon” a világoson megfeketedik, a sötéten fehér marad.

Kisebb adok-kapok azért akadt

Míg kint az utcán masszívan esett az eső, bent csendesen, olykor kissé álmosan folyt az ülés, és a szokásosnál jóval kevesebb belemenés volt. De azért volt.

Egyik ilyen, inkább jelképesnek tekinthető, Molnár Miklós nevéhez fűződik, aki az ülés során többször kifogásolta, hogy a főiskolával kapcsolatos támogatási összeg közgyűlési határozatában más van, mint az erre alapuló szerződésben. A polgármester válaszában többször felajánlotta, hogy nézzék vissza a dokumentumokat, amúgy szerinte rendben van, elírás történt, amit korrigáltak.

Több mint jelképes volt viszont Marton Zsolt kifogása azon tervezettel szemben, amely az okmányirodát a vasútállomásnál épülő plázában helyezné el: a 2600 négyzetméteres irodának évi 60 millió forintos bérleti díja lenne. Ipkovich György először kissé indulatosan, majd később ezért elnézést kérve higgadtan adta elő véleményét, mely szerint az áthelyezés jó ötlet, mert oda kell vinni az irodát, ahol sok ember van, márpedig az új autóbusz-pályaudvarnál sokan lesznek

Később Kaczmarski János jegyző arról számolt be, hogy az okmányiroda elhelyezésében és munkájának minőségét tekintve is az országos élmezőnyben tartozik.

Újabb pótköltségvetés

A nap első előterjesztése a város újabb pótköltségvetése volt, amely kivételesen nem gerjesztett különösebb szakmai vagy politikai vitát, igaz, önmagában nem túl nagy jelentőségű: összesen 239 millió forintos kiigazításról van szó, amely 1 százalékát sem éri el a város költségvetési főösszegnek.

Az oktatási intézményekre költött pénzen vagy az ipari parkban való tulajkivásárláson valóban nem sok fogás van, az viszont figyelemre méltó, hogy az intézmény-racionalizáció egyelőre még mindig viszi a pénzt: a médiacentrum és az MSH felszámolása 44 millió újabb pluszköltséget jelent a városnak.

Prugberger Emil (Pro Savaria) módosításként plusz pénzeket kért a gyerekügyeletre, amit meg is kapott, és Rettegi Attila is kikaparta a gesztenyét – pontosabban egy ígéretet - egy oladi buszmegállóra.

Molnár Miklós szerint az idei költségvetés igazi veszélye a vagyonhasznosítási tételekben van, mivel a város úgy számolt, hogy a Vízöntő utcai ingatlan és a városi strand eladásából 600 millió forint bevétel lesz. De ha ez nem jön be, és elmaradnak az iparűzési adó-bevételek is, akkor egymilliárd forint fölé csúszhat a működési a hiány. A politikus megkérdezte Németh Kálmánt, hogy szerinte hogyan lesz, de a válaszra valahogy nem került sor.

Marton Zsolt mindehhez annyit tett hozzá, hogy eldőlt, a Vízöntő utcát nem sikerült értékesíteni. „Egy rossz költségvetést nehéz jól módosítani” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan tételek, melyekkel egyet lehet érteni. Szerinte a most megszavazott lakbéremeléssel megkezdődött a pénzbehajtás Szombathelyen, amelynek előzménye a korábbi évek rossz gazdaságpolitikája, a kiadások tekintetében ugyanakkor a költségvetés továbbra is megengedő, erre példa a polgármesteri szakértői stáb díjazása, amely összeg jelentősen emelkedett az utóbbi időben.

SZMSZ, első olvasatban

Miután a közgyűlés eldöntötte, hogy csak első olvasatban tárgyalja a – közgyűlési és hivatali munkát szabályozó - szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), a témához jelentős mennyiségű hozzászólás érkezett a közgyűlési négyszög minden szegletéből.

A kívülállók számára is érthetőbb indítványok közé tartozott Marton Zsolt azon véleménye, hogy a tervezet szerint a hivatali struktúra úgy változna, hogy jelentősebb szerephez jutna a tisztségviselői osztály, és ennek révén a politika nagyobb mozgástérhez jutna a városházán. Szerinte szakmailag az is aggályos, hogy a közbeszerzési és a stratégiai csoportot is ide, a tisztségviselői osztályba sorolnák át.

Ipkovich György ezt az átszervezést azzal indokolta, hogy olyan korszakába érkezett a város, amikor a pályázatokkal régi álmait meg tudja valósítani. Ezért a szokásosnál nagyobb a városvezetés felelőssége, és most úgy tűnik, ez a szervezeti forma lenne jobb.

Molnár Miklós az alpolgármesterek pontos felelősségét, működési területét hiányolta a dokumentumból.

Tarján Jenő (Fidesz) e napirendi pont alatt tartotta szűzbeszédét, amelyben hosszan ecsetelte a kutatómunka fontosságát és reputációjának csökkenését, majd azt kérte, hogy a kutatás jelenjen meg valamely bizottság munkájában. Ez félig-meddig meg is lett ígérve, a polgármester pedig felkérte, hogy segítsen a Fő téren kialakítandó akadémiai iroda elindításában.

Józing Antal

---------------------------------------------------------

Délután:

Tempósra sikeredett a délutáni etap: harminc napirendi pontot tárgyaltak a nyílt ülésen. Molnár Miklós megjegyezte, a városvezetés négy éven keresztül nem csinált semmit. Hát most nekiláttak. Erőltetett menetben.

A képviselők alapító okiratokat módosítottak, elfogadták az önkormányzati cégek első félévi gazdaság beszámolóit, döntöttek az alanyi jogon járó idegen-nyelvoktatásról, színházat alapítottak, de a legnagyobb vitát természetesen a zsebbevágó kérdések váltották ki.

Kötvény ötmilliárdért

Az ellenzék nem fogadta el a vagyonhasznosító zrt. üzleti tervét, mert az az idén negatív eredménnyel számol. Kovács Előd vezérigazgató ezt a téli munkákkal és a 13. havi bérek esedékességével indokolta. Marton Zsolt elmondta, hogy nem elfogadható, hogy a korábban eredményesen gazdálkodó Házkezelési Kft. és a Városgazdálkodási Kft. jogutódja „veszteséges gazdasági társaság képét hozza elő, főleg nem akkor, amikor kötvényt akar kibocsátani”.

A kötvénykibocsátást is aggályosnak tartja a Fidesz. A vagyonhasznosító ötmilliárd forint értékben svájci frank alapú, zárt jegyzésű kötvényt bocsát ki, az így keletkező forrást kizárólag a közgyűlés döntésével és csak fejlesztési célra lehet használni. Az azonnal fel nem használt pénzt (kb. két és félmilliárd forintot) forintban kötnék le, ennek kamatából lehetne a kötvények kamatát az első 3-5 évben finanszírozni – mondta Kovács Előd. Azért a kötvénykibocsátást részesítik előnyben a hitellel szemben, mert itt nem kell közbeszerzésen projektenként kiválasztani a bankot.

Nem csináltak semmit – majd most

A Fidesz kockázatosnak tartja a svájci frankban felvett „hitelt,” és drágábbnak is. Annak viszont örülnek, hogy csak fejlesztésre lehet használni a pénzt – fogalmazott Marton. Ám a Hemo felújítását (amit szintén ebből finanszíroznának 500 millió forint értékben) nem tartja a klasszikus pénztermelő beruházásnak, inkább működési kiadásnak. A Pro Savaria sem támogatta a kötvénykibocsátást, de kifogásolták azt is, hogy nem lehet pontosan tudni, mire költik a pénzt, mivel nincsenek előkészítve projektek: „Polgármester úr, önök az első négy évben nem csináltak semmit” – jelentette ki Molnár Miklós.

Nemény András a gazdasági bizottság elnöke (MSZP) elmondta: egzakt válasz nincsen, hogy hitel vagy kötvény, most erre a helyzetre a kötvény a jobb. Frakciótársa, Csermelyi András is a projekteket hiányolta, mondván, a hatvan oldalas előterjesztésből ezzel csak két oldal foglalkozik. Megjegyezéséből azonban kiderült, hogy a volt városi strand területén létesítendő lakás- és kórházberuházást is ebből kívánja finanszírozni a város.

Ipkovich György elmondta, hogy a város ipari park céljára területeket kíván vásárolni, valamint önrészként használnák fel a pénzt. Németh Kálmán alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy olyan beruházásokra költenék a pénz egy részét, amely viszonylag gyorsan fél, háromnegyed év alatt megtérülnek. Ezekről azonban minden esetben a közgyűlés dönt majd.

Kivonulás kontra szünet

A szavazáskor történt egy kis baki, a gombnyomogatásban még kevéssé gyakorlott fideszes Tarján Jenő véletlenül igent nyomott (bár ez nem sokat nyomott a latban), amelyen a polgármester kicsit ironizált, majd gyorsan áttérve a következő napirendi pontra, megkérdezte, hogy van-e a Hemo-feújítással kapcsolatban kérdés. Miközben a Fidesz a sorait próbálta rendezni, Ipkovich már fel is tette a kérdést szavazásra, majd le is zárta a napirendi pontot, amelyet a Fidesz kérésének ellenére nem hozott vissza tárgyalásra. Ezt a Fidesz cinikusnak és felháborítónak tartotta, a polgármester viszont azt mondta, figyelni kellene. Az ellenzék felállt a helyéről, a kivonulást Ipkovich szünet elrendelésével igyekezett álcázni. Tíz perc múlva Marton elnézést kért a figyelmetlenségükért, de ilyen esetekre nagyobb rugalmasságot kért a polgármestertől, aki viszont a színházzal kapcsolatos napirendnél adott módot a Hemóval kapcsolatos hozzászólásokra. Így az ügy a lovagiasság szabályai szerint elrendeződött.

Nő a lakbér

A vagyonhasznosító nagy elánnal látott neki a munkának, alighogy megalakult máris duplájára emelte a társasház-kezelés árát, és átlagosan 70 százalékkal az önkormányzati lakások bérleti díját. Pontosabban piaci alapokra helyezte a cég tevékenységét. Az ellenzék szerint ez drasztikus emelés, amely leginkább a középrétegeket érinti, ezért nem támogatták a bérlakásokról és a lakbérekről szóló rendeletek módosítását. Ezek lényege: a bérleti díjak kb. 92 százalékkal emelkednek elvileg, de gyakorlatilag ez igen kevés embert érint, mert a lakbértámogatás viszont ezt a családok anyagi helyzetétől függően kompenzálja. Lesznek olyan bérlők, akik csak négy százalékkal fizetnek többet, mint most. Ahogy a polgármester fogalmazott: ketten adjuk össze a lakbért: a lakó és az önkormányzat. A mintegy háromszázmillió forint többletbevételt a vagyonhasznosító lakásvásárlásra és felújításra fordítja. A rendelet januártól lép életbe. Egy év múlva visszatérnek rá.

Zöld út a színháznak

Annak ellenére, hogy a Fidesz és a Pro Savaria Egyesület nem támogatja a Hemo színházcélú átalakítását, egyhangú igenekkel megalakították a szombathelyi Weöres Sándor Színházat.

Személyi kérdésekben is döntöttek, Oroszvári Péter (MSZP) lett az oktatási bizottság elnöke, Gyimesi József (ESZE) pedig a közbeszerzési bizottság munkáját irányítja a jövőben.

Kupi Györgyi