"Aki normális, az radikális" - Vona Gábor és a Magyar Gárda Körmenden

Körülbelül százan voltak

Körmenden a Rába parti szabadidőközpontban körülbelül százan gyűltek össze szombat délután, hogy részt vegyenek a Magyar Gárda bemutatkozásán és tagtoborzásán.

Az érdeklődők zöme a fiatalabb korosztályból került ki, ahogy lassan megszokott az ilyen rendezvényeken, mint ahogy az is, hogy menetrendszerűen összefutunk a MIÉP megyei vezetőjével, B. Kiss-Tóth Lászlóval is.

Médiaellenszélben

Az a lejárató hadjárat, amiben az elmúlt hetekben-hónapokban a Magyar Gárdának része volt, az példátlan – kezdte Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke és a Magyar Gárda alapítója. Bármerre is jártak, nagy nyilvánosság és szeretet övezte őket, de megesett az is, hogy bíróság előtt kellett „referálnia” bizonyos nyilvánosan elhangzott mondataiért, hogy mit is értett pontosan rajtuk. Majd a szocialista miniszterelnököket veszi sorra Gyurcsány Ferencig, hogy mi módon kerültek az ország élére egyre alkalmatlanabb emberek. Innen szemlélve nem csodálta hát a tavaly szeptemberi és októberi eseményeket. Az ellene fellépő rendőri brutalitást annál inkább. Máshol ez nem történhetett volna meg, nálunk pedig nemcsak hogy megesett, de még következmények nélkül is maradt. „Ebbe a sorstragédiába csöppent bele a Magyar Gárda” – mondta a gárdaalapító.

Megemlíti Tom Lantost is, aki listát akart készíttetni a gárda tagjairól, mert azok szerinte veszélyeztetik az amerikai állampolgárok biztonságát. Vona rendkívülinek tartotta azt is, hogy a Zsidó Világkongresszus levelet írt Gyurcsány Ferencnek, amiben a Magyar Gárda képében újjáéledő fasizmus ellen kért segítséget. Pedig még nem is tettek semmit. Még meg sem alakultak, de már elindult a fasisztaveszélyt emelgető médiahadjárat, olyan jelzőkkel illették őket, mint például: Náci Gárda. Ez tartott az avatás előtt, közben és tart mindmáig. De nem torpantak meg. Országjárásba kezdtek, mivel nincs se titkolni-, se szégyellnivalójuk. Azonban hol öt ipari lakat miatt kényszerültek erdei tisztáson megtartani a rendezvényüket (Salgótarjánban), hol meg hosszas hercehurca után jutottak csak a jogilag őket megillető helyhez (Hódmezővásárhelyen).

Mitől olyan félelmetes a Magyar Gárda?

Tette föl a fenti kérdést a gárdaalapító és meg sorban is válaszolta őket. Első ok: olyan szimbólumokat használ, amik némelyekben félelmet ébresztenek. Az Árpád házi pajzs a XIII. században élő Imre királyé volt – mondta. – Bizonyítsa be valaki, hogy Imre király felmenője volna Szálasi Ferencnek vagy Adolf Hitlernek. Aki ettől fél, az valójában a magyarság felemelkedésétől fél. Második ok: a Magyar Gárdának egyenruhája van. Népi motiváltságú egyenruha, a megtervezésekor a legkisebb szegénylegény, a magyar mesevilág hőse lebegett a szemük előtt. „Akinek erről az egyenruháról az SS jut eszébe, az nem normális – hangsúlyozta Vona. – Illetve két lehetőség van: vagy nem magyar, és nem ismeri fel a magyar népviselet jellemzőit, vagy valóban pszichopata, üldözési mániája van. Neki mindenről, ami magyar, vagy a magyarságra utal, a nácizmus vagy a fasizmus jut eszébe.” Harmadik érv: fegyveres testület, egy hadsereg. Ha bármi felforgató szándékuk lett volna, elmennek a fővárosi bíróságra bejegyeztetni? – tette föl a költői kérdést.

A sorkatonaság eltörlését a pártelnök károsnak tartja, mert a fiatalok úgy nőnek föl, hogy fogalmuk sincs a honvédelmi alapismeretekről. A NATO csak a kötelékén kívüli támadástól véd meg minket, a többi a mi dolgunk. „Vigyázó szemünket Szlovákiára vessük, ott kormányzati szinten támogatott magyarellenesség folyik” – hívta fel Vona a figyelmet. Ezért buzdítja a Magyar Gárda az ifjúságot, hogy szerezzen minél több honvédelmi ismeretet. A kormány attól fél, hogy alulról szerveződve valami olyasmi jött létre, ami nem tőlük származik, vagyis amit nem ők irányítanak. Az emberekben lévő erő szimbolikus megjelenése a Magyar Gárda. 56 emberről volt és ugyanennyiről továbbra is van szó, de a mostani kormány jól tudja, hogy ez a maroknyi csapat százezreket, esetleg milliókat képvisel, akik szimpatizálnak vele. Nélkülük hiába tiltakozik Gyurcsány Ferenc ellen a parlamenti ellenzék, hiába gyűlnek a tüntetők, semmi sem változik, minden marad a régiben.

Újabb tagfelvételek és avatás

A Magyar Gárda a passzív belenyugvás, az „egyszer majd csak jobb lesz” szemlélet és a folyamatos utcára menő tiltakozás mellett a harmadik utat képviseli – határozta meg Vona. Ez a Gyurcsánytól való független célok elérése: építkezés, erősödés, szerveződés, hogy amikor majd jobb lesz a helyzet, akkor ne a semmiből kelljen elkezdeni, megvalósítani a valódi rendszerváltást, az ország irányításának átvételét. A legfőbb feladtuk jelen pillanatban, hogy az 56 tag mellé továbbiakat toborozva országos szervezetté váljanak. Október 21-én a Hősök terén minden megyéből 20-30 gárdistát kívánnak felavatni. Ez 400-600 közötti létszámot jelent majd.

„Hatvan éve él a nemzet sötétségben, hatvan éve vár, hogy Magyarországon magyar lehessen” – jelentette ki a pártelnök. Sokan nem találják a helyüket itt, és azon gondolkodnak, hogy elhagyják az országot. Mivel másodrendű állampolgárnak érzik magukat. Az egyik kereskedelmi tévé reggeli műsorában számon kérték tőle, hogy hogy merte azt mondani, hogy Magyarország a magyaroké. Egy olyan országban szeretne élni, ahol ez nem lehet kérdés.

A választásokra vetett tekintettel

A jobboldal nem attól lesz egységes, hogy mindenki egy pártban lesz benne – válaszolta pártelnök az egyik kérdezőnek. Magyarországon az „Egy a zászló, egy a tábor” elképzelés nem működik. A magyarok többsége jobboldali, de meg kell találni azt a működő stratégiát, amivel le lehet ezt a többséget fedni. A jobboldal 1990-ben és 1998-ban is több párt egyesült erejével tudott győzni. 2002-ben viszont hiába nyert a Fidesz, mivel nem volt kivel szövetséget kössön, az MSZP-SZDSZ koalíció alapított kormányt. A Fidesz érdeke is, hogy tőle jobbra létrejöjjön egy olyan nemzeti erő, ami a zászlója alá tudja gyűjteni az egykori MDF-eseket, Kisgazdákat és MIÉP-eseket. Vona bízik benne, hogy ez a párt a Jobbik lesz. Azonban még ezt sem tartja elegendőnek: valódi rendszerváltozásra van szükség. Legelőbb is ki kellene zárni a kormányzásból az egykori MSZMP-s pártkatonákat. Ahogy legutóbb a lengyeleknél az iskolaigazgatói szintig lementek az átvilágítással.

A 2010-es választások kapcsán hangzik el a kérdés a Jobbik elnöke felé, hogy mennyire taksálja a pártjától majdan elérteket. Biztos bejutást remél – hangzik a magabiztos válasz –, „realitása a 7-8 százaléknak van”. Nem szereti ugyan a radikális szót, de nézete szerint, aki ma Magyarországon normális, az radikális. Annyira rossz a helyzet, hogy „erre pihi-puhi válaszokat már nem nagyon lehet adni.” Összességében 10-15 százalékra teszi a nemzeti radikalizmus táborát.

Tiltakozás lesz

A beszéd után Bana Tibor a Jobbik Vas megyei szervezője arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy október 17-én Szentgotthárdra látogat Gyurcsány Ferenc. Ezen kíván tüntetést tartani a Jobbik helyi szervezete, ide várják a szervezők a tiltakozókat.