Az Agora megalakulásának egy előnye már biztos van: kevesebbet kell kibumlizniuk Oladra a koncertre járóknak. A Savaria Mozi előterében szombat este közel félezer ember örült a Lovasi Andrásnak és hobbizenekarának, a Kiscsillagnak, és a szeretetből jutott jócskán a Csíknak is. .
Az Agora megalakulásának egy előnye már biztos van: kevesebbet kell kibumlizniuk Oladra a koncertre járóknak. A Savaria Mozi előterében szombat este közel félezer ember örült a Lovasi Andrásnak és hobbizenekarának, a Kiscsillagnak, és a szeretetből jutott jócskán a Csíknak is. .
Az Agora megalakulásának egy előnye már biztos van: kevesebbet kell kibumlizniuk Oladra a koncertre járóknak. A Savaria Mozi előterében szombat este közel félezer ember örült a Lovasi Andrásnak és hobbizenekarának, a Kiscsillagnak, és a szeretetből jutott jócskán a Csíknak is. .
Az oladi művelődési ház önmagában persze jobb koncerthelyszín, mint a Savaria Mozi, akár az akusztikáját, a színpadokat vagy úgy cuzammen az infrastruktúrát tekintve. Ez utóbbinak viszont megvan az a lényeges előnye, hogy nem kell választani, hogy autóval menjünk ki, és akkor nyista sör este héttől hajnali kettőig, vagy van sör, de akkor hajnalban végig kell kutyagolni a városon, ami főleg télen és egy bizonyos életkor felett már kevésbé élvezetes tevékenység.
Ennek tükrében nem is annyira meglepő, hogy szombat este szép számmal gyűltek össze a mozinál azok, akik zene terén nem elégednek meg a kereskedelmi rádiók egyenmasszájával. Az életkor igen változatos, láthatóan most is a Lovasi Andrásra rákattant tinilányok vannak a legtöbben, de felfelé kellően nyitott, mint ahogy a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerep is. A közönség soraiban összefutunk például Szabó Gábor szombathelyi alpolgármesterrel és Sági József képviselővel is.
Mikor a Csík zenekar fél tíz tájékán belecsap a húrokba, körülbelül 300 ember lehet a teremben, ami szám az est folyamán tovább emelkedik, hogy pontosan mennyire, azt nem tudjuk, de a tüntetéseken edzett újságírószem úgy szűk félezerre teszi a létszámot.
Az autentikus népzenét játszó Csík valóban kimeríti a kettőskoncert-sorozat címét, a „Furcsa páros”-t, mivelhogy kezdetben erősen közegidegennek hat ez a típusú produkció egy alapvetően – jobb szó híján - alternatív zenét fogyasztó és ezért összesereglett közönség jelenlétében.
De néhány dal után kiderül, hogy miért is vannak ők itt párban. A személyes kapcsolatokon túl például azért, hogy bemutassák, hogy az egymástól látszólag fényévnyi távolságban levő zenék milyen harmonikusan összesimíthatók. Ugyanis jó néhány Kispál-szám (hangzik el a Csík feldolgozásában, mi több, később beszáll a zenekarba Lovasi András és Leskovics Gábor (Lecsó) is, mi több, Lovasi András és a Csík-énekesnő Majorosi Marianna duettben énekli a „De szeretnék” Kispál-slágert. Kétségtelen működik a dolog, ami egyben azt is jelenti, hogy mennyire nem hangszerfüggő ez az egész stílusosdi.
A Csík jókora tapsot söpörhet be, a tagok láthatóan boldogok és módfelett örülnek a sikernek, és nem különösebben aggódnak amiatt, hogy a hangosítás azért távol van az ideálistól.
A történethez persze hozzátartozik, hogy a két csapat zenei kapcsolata nem újkelű, a Csík közreműködött korábbi Kispál-lemezeken, sőt koncerteken is, én például évekkel ezelőtt Kőszegen voltam egy csendesülősön, ahol szintén közreműködött egy Csík-tag, sajnos nem emlékszem, hogy melyikük, arra viszont igen, hogy nagyon jó koncert volt.
A Kiscsillagra amúgy már a délután folyamán igyekeztem ráhangolódni, ami annyit jelentett, hogy kétszer végighallgattam az első nagylemezt, de aztán beláttam, hogy valószínűleg ez soha nem lesz az én zeném. A Kiscsillag bevallottan hobbizenekar, amit Lovasi András a régi zenésztársaival (Ózdi Rezső, Brautigam Gábor) hozott össze, semmi nagy cél nincs, csak hogy együtt zenéljenek. A lemezen két-három szám az igazán a fogamra való, a többi szerintem visszalépés a Kispálhoz képest, ha van értelme az ilyen hasonlítgatásoknak.
Mert a koncert például azt bizonyítja, hogy nincs. Ezek a nyers, karcos, dacosan egyszerű dalok a színpadon jobban élnek, mint a lejátszóban, és innentől kezdve a közönségre van bízva, hogy bejön-e nekik ez a garázsrock-szerű projekt. Gyaníthatóan Lovasi valami olyant keres ezeken a kisszínpados estéken, ami talán útközben elveszett - az el ugyan nem üzletisedett, de mégiscsak professzionális és alternatív szuperszárrá vált - Kispál és a Borzból.
A Jávor Pállal kezdenek, aztán jönnek sorban a lemezről jól ismert dalok, a vége felé hagyva az egyik legeltaláltabbat, a Feketemosót és a közönségkedvenc Kockacukort.
Időközben az is kiderül, készül az új lemez, így szép számmal sorjáznak az új dalok is, melyek szintén nincsenek túlbonyolítva, ugyanakkor mintha egységesebb képet mutatnának, mint a korábbiak, és a folytatás egyben azt is jelenti, Lovasi nemcsak keresett, hanem meg is talált valamit a Kiscsillagban. És mivel a magyar zenei élet egyik legszimpatikusabb figurájáról van szó, miért ne örüljünk ennek.
Kétszer tapsolják vissza őket, Lovasi meg később odaül az asztalunkhoz, hogy hajnali fél háromig vezető szerepet vállaljon az élet kis és nagy dolgainak áttekintésében.
Értékelés: 7/10
Koncert és közönségképek" target="_blank.
A győztesnek mindent szabad - Kiscsillag és Csík Zenekar a Cinema Caféban - A Kimozduló cikke a koncertről.