November 4-én este Szombathelyen ismét emlékeztek az 1956-os forradalom leveréséről. Az esemény és a dátum kapcsán egy korábbi tanulmány segítségével utánanéztünk, kik vettek részt Vas megyében a forradalomban, és milyen büntetést szabott ki rájuk a bíróság.
Közhelyek helyett
November 4., az 1956-os forradalom leverésének napja nemzeti gyásznap. Ezen a napon nem csak azokra emlékezünk, akik a véres események alatt életüket vesztették, hanem azokra is, akik később megtorlás áldozatai lettek. Mayer László tanulmányából megtudtuk, kik voltak a szereplői a vasi eseményeknek, és milyen büntetést kaptak.
A Vas Megyei Levéltár (VML) 1991-ben vette át a megyei bíróság irattárából az 1957. és 1960. között tárgyalt büntetőperek iratait, melyeket Mayer László levéltáros dolgozott fel és hozott nyilvánosságra (Vas Megyei Levéltári Füzetek 6. Szombathely, 1993).
A szakember a tanulmányban előre bocsátja, hogy az „iratanyag hiányos, de feltételezhetően jól reprezentálja a forradalomban résztvevőket, mely alapján az eddig kialakított kép pontosítható. Így kontrollálható a Kádár-korszak hivatalos értékelése (…), mely szerint az ellenforradalom vezetői és résztvevői reakciós deklasszált elemek voltak. (Természetesen ugyanígy pontosításra szorul a másik oldal személyes tapasztalatokon és érzelmi alapokon nyugvó, közhelynek számító megállapítása, mely 1956-ot a fiatalok, munkások és az értelmiség forradalmaként aposztrofálja.)”
Helyzetjelentés
Az MSZMP Vas Megyei Végrehajtóbizottsága 1958. március 7-én tartott ülésén a megyei ügyész szóbeli beszámolót tartott az ellenforradalmi ügyek lezárásának helyzetéről. Erre azért került sor, mert a párt központi bizottsága úgy gondolta, hogy „a pártnak és kormánynak az a szándéka, hogy ezen ügyek előtt lehúzza a rolót.”
A korabeli statisztika a maga sajátos kategóriáinak használatával veszi számba „az ellenforradalom idején Vasmegye területén lévő városokban és községekben megalakult különböző ellenforradalmi bizottságokban, nemzetőrségekben szereplő, és aktív ellenforradalmi tevékenységet kifejtő” személyeket, összesen 3686-ot.
Volt horthysta tiszt, tiszthelyettes 48, volt horthysta rendőr 8, volt csendőr 96, volt nyilaspárt tagja 106, kulák és kulák származású 331, volt földbirtokos 5, volt főjegyző, körjegyző 17, volt főszolgabíró, főintéző 5, egyéb ellenséges 43, FKGP tag 230, kispolgár, értelmiség 132, iparos, 85, munkás 335, paraszt 2186, egyéb 59. Ebből huligán 35 –jegyzi meg a statisztika készítője.
Akiket perbe fogtak
A VML által átvett iratanyagból 112 büntetőper kapcsolódik az 56-os eseményekhez – írja Mayer László. Összesen 265 személyt állítottak bíróság elé ebből kilenc volt a nő.
A perbefogottak közül 3 volt 18 éven aluli, a 30 év alattiak létszáma 35 százalékot tett ki, 52 százalék volt 30 és 50 közötti, 12 százalék az 50 feletti. (Tehát a forradalmi ifjúság képe máris árnyalódik némiképp, legalább is Vasban. Hozzá kell tenni azonban, hogy nálunk ekkor nem működött főiskola, egyetem.)
Az eseményekben résztvevők 18 százaléka élt városban. (Ez nagyjából megfelel az akkori városi-falusi népességaránynak.) Iskolai végzettségük szerint a legtöbben 6 osztályt végeztek (1945 előtt hatosztályos volt az elemi), nyolc osztálya 15 százalékuknak volt, gimnáziumi, kereskedelmi érettségije 11,3 százaléknak. Egyetemi, főiskolai diplomája 11,7 százaléknak.
A perbefogottak között 5 tanuló akadt, földműves 89, ipari munkás 73, értelmiségi 23, rajtuk kívül legtöbben, 19-en a termelésirányítók közé tartoztak. 84 főnek volt vagyona, háza, házrésze, földje.
Párttag (MDP) 14 fő volt összesen. Az 1956-ban pártonkívüliek közül a háború előtt 3 fő volt a nyilaskeresztes párt tagja, 1948 előtt 10 volt szocdem, 5 FKGP-s, 4 MKP-s, 2 a Nemzeti Parasztpárt tagja.
44 volt büntetett előéletű, rágalmazás, becsületsértés, közellátás veszélyeztetése, üzérkedés, árdrágítás, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, testi sértés, hivatalos közeg elleni erőszak, tiltott határátlépés, katonai bűncselekmény, népellenes és háborús tevékenység miatt.
Ítéletek első és másodfokon
A perbe fogott 265 emberből 9-nél megszüntették az eljárást, 67 esetben történt felmentés (44 esetben bizonyítottság hiányában.) Egy főt ítéltek másfél év javító-nevelő munkára, 27 embert 3-6, 4 főt 7-12 hónap felfüggesztett szabadságveszésre. A szabadságvesztésre ítéltek közül 40 ember kapott 3-6 hónapot, 57 fő 7-12 hónapot, 33 fő 1-2 évet, 20 fő 2-5 évet, 4 fő 5-10 évet, egy emberre szabtak ki 12 évet első fokon.
A másodfokú eljárásra 114 embernél került sor. 40 százalékuknál az a másodfokú eljárás ítélete ugyanaz volt, mint az elsőfokúnál, 50 százalékuknál enyhébb, hat személynél súlyosabb büntetést szabtak ki.
| Emlékezés Szombathelyen Az 51 évvel ezelőtti gyászos eseményekre, a forradalom és szabadságharc vérbefojtására a Honderű Asztaltársaság szervezett megemlékezést vasárnap este. Hagyományaik szerint az evangélikus templomba várták a tisztelegni, emlékezni kívánó magánembereket.
A templom ha nem is zsúfolásig, de megtelt résztvevőkkel, akiket Gregersen Labossa György lelkész köszöntött, majd Reisz Pál ferences testvér emlékezett a megnyomorítottakra, kivégzettekre, és azokra, akik földönfutóvá lettek, mert részt vettek a forradalomban. Idézte Mindszenty József hercegprímás alakját és jelentőségét is.
A beszéd után a résztvevők mécseseket helyeztek el az evangélikus templomban lévő emléktábla előtt, majd gyertyával a kezükben sétáltak át a Szent Erzsébet templomba, ahol ökomenikus istentisztelettel folytatódott a megemlékezés. |
