2007. novemberi közgyűlés, délelőtt - Színház, közlekedés, megszorítás

Színház: milliárdok, százmilliók, milliók

Jó hír bejelentésével kezdte az érdemi munkát a közgyűlés. Ipkovich György arról számolt be, hogy a parlament megszavazta a szombathelyi színház működéséhez szükséges 100 millió forintot. A polgármester megköszönte a térség kormánypárti és ellenzéki képviselőinek az együttműködést.

Ágh Péter (Fidesz) viszont nem osztozott maradéktalanul az örömben. Kiegészítésként elmondta, a 100 millió csak egyik oldala a parlamenti történéseknek, a másik az, hogy Puskás Tivadar képviselő (KDNP) kétmilliárdot kért a cirka hatmilliárdos szombathelyi kőszínház építéshez, de azt a szocialisták leszavazták. „Csak azt kaptuk, ami jár” - konstatálta Ágh, aki szerint ez azt jelenti, a szombathelyi színház terve annyira mégsem nyűgözte le a parlamentet.

A polgármester szerint viszont alapvetően két dologról van szó: a 100 millió a működéshez kell, az építés viszont más dolog. Ahhoz majd akkor tudnak pénzt kérni, ha lesznek a végleges elképzelések, és tudják, hogy pontosan mit is akarnak.

A színházhoz kötődött Szakály Gábor (Fidesz) felvetése is, aki azt közölte, hogy a színház felügyelő-bizottsága eldöntötte, hogy a hárommillió forintért – szerinte a piaci ár tízszereséért – a Nyugat.hu készíti majd el a színház honlapját. „Meddig kívánjuk még Czeglédy Csaba médiabirodalmát finanszírozni közpénzből?” - kérdezte Szakály. A polgármester erre elmondta, megkeresték már ez ügyben, így utánanézett: megkötött szerződés nincs, a hárommillió forint csak keretként van jelen. Ha bejön egy félmilliós ajánlat, akkor ő bízik benne, hogy a színház vezetése azt fogja választani. A közpénzek elköltése a jogszabály szerint fog történni, de – mint ígérte - figyelemmel fogja kísérni ezt a történetet.

Közlekedés a fókuszban

A délelőtti felszólalások jelentős hányada – nagyon helyesen - a város konkrét közlekedési gondjaival foglalkozott.

Először Marton Zsolt (Fidesz) tolmácsolta az érintett lakosság óhaját, hogy vagy körforgalmat, vagy lámpákat szeretnének a Külső Nárai út és a Brenner körút kereszteződésében, mivel az mind az autósok, mind a gyalogosok számára veszélyes így.

Gyebrovszki János (MSZP) a Szent Gellért utca megnövekedett forgalmára hívta fel a figyelmet.

Csatlakozott a témához Horváth Csaba (Fidesz) is, aki – ha jól számoljuk, immáron negyedszerre - hozta fel a Széll Kálmán út, Kisfaludy utca, Nádasdy utca és a Szent Gellért utca parkolási, közlekedési, és környezeti problémáit, de igazán megnyugtató választ most sem kapott.

Viszont a vita során kialakulni látszott egy olyan konszenzus, hogy az egész város közlekedését át kellene tekinteni, annál is inkább, mert várhatóan mindent felforgat a megépülő Csaba utcai felüljáró. A városfejlesztési bizottság meg is kapta a feladatot, mellyel Soós József bizottsági elnök (MSZP) egyetértett, és lendületből pénzt kért a várostól a vizsgálatok és a tanulmány elindítására.

Ennél egy lépéssel még konkrétabb volt Horváth Zsolt (Fidesz), aki szintén egyetértett az átfogó közlekedési koncepció elkészítésével, és azt javasolta, hogy az ehhez szükséges pénzeszközöket – a biztonság kedvéért - külön fejezetben tüntessék fel a jövő évi költségvetésben. Ám az elhangzottakból nem lehetett kivenni, hogy ebből a verzióból lesz-e a valami.

Mint ahogy azt sem lehet tudni, mi lesz a múltkor megszavazott Thököly utcai lámpás csomóponttal.

Prugberger Emil (Pro Savaria) interpellációjában ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy szakértők szerint elfogadhatatlan ez a megoldás. A vitába az eredeti előterjesztést jegyző Gyimesi József (ESZE) is beszállt, amit apró jogi kavarodás követett. Prugberger azon az álláspontos volt, hogy legalább addig ne építsék meg, amíg nem születik meg a fent említett szakmai tanulmány, de Ipkovich ezt így nem mondta ki. Az elhangzottakból az derült ki, hogy simán lehet, hogy – ha már egyszer valamiért megszavazták - megépül a csomópont a Thököly úton, aztán majd megszüntetik, ha a tanulmány azt javasolja, vagy éppen ha nem válik be. Elég jellemző lenne.

Bicikliutak területén talán történik valami, viszont a belvárosi parkolás ügyében nem lettünk sokkal okosabbak. Az kiderült, hogy a polgármester szívesen távol tartaná az autókat a belvárosból. Ezt az attitűdöt – amit egy korábbi szavazásunk alapján mások is támogatnak - nem tette magáévá Takátsné Tenki Mária (Fidesz), a belváros képviselője, aki, igaz, kicsit ferdített a polgármester által elmondottakon.

A helyzetet – mondjuk mi - valószínűleg a belváros környéki parkolók létesítése és egy drasztikus belvárosi korlátozás oldaná meg. Ezennel javasoljuk a kérdés megfontolását, és a közlekedési koncepcióba való beépítését.

Mi van a 86-os úttal?

Külön blokkot képviselt a 86-os főút kérdése. A témát Marton Zsolt hozta fel, mondván, információi szerint annak megvalósulása jóval a cikluson túl nyúlik majd. A legújabb hírek szerint a most épülő váti rész sem helyezhető üzembe addig, amíg el nem készül a szelestei szakasz, ami egyelőre még csak tervezési szakaszban van. Mikor indul el Csornáról az út, mikor ér össze a 86-os, és mikor lehet európai módon eljutni az M1-ig? – kérdezte Marton.

„Az a polgármesteri karrier csúcsa, mikor szombathelyiként a csornai elkerülőről kell nyilatkoznom” – kezdte a választ Ipkovich, majd emlékeztetett, hogy a közelmúltban megtörtént, ami 20 évig nem: elkezdett az út épülni. „Ez nem elhanyagolandó szempont” – mondta, igaz, azt bevallotta, hogy ő is szeretné, ha ennél gyorsabban épülne. Csornán végre eldőlt, hogy keleti részen 2-3 éven belül megépül az elkerülő, indul az enesei rész, igaz, a Hegyfalu-Répcelak szakasz még embrionális állapotban van. Előkészület alatt van viszont a Vát-Szombathely és a Vát-Szeleste rész. Ő maga töretlenül optimista, amúgy a feltevést azért tartja igazságtalannak, mert az egész projektre Szombathely városának nagy ráhatása nincs. Annyit lehet tenni, hogy folyamatosan nyaggatják az illetékeseket.

Ágh Péter az elhangzottakhoz annyit tett hozzá, hogy amikor a csornai elkerülő út kérdése eljött a parlamenti bizottság ülésen, akkor a szocialista képviselők úgy minősítették, hogy „a csornaiak már megint egy homokozót akarnak maguknak”.

Ezek után Ipkovich is hozzátett a vitához: ha a csornai képviselő komolyabban vette volna a dolgát, akkor már régen az elkerülőn járnánk. A képviselőt történetesen Áder Jánosnak hívják. Mindettől függetlenül Ipkovich szerint együttműködni kellene, mert „lehet a felelősséget egymásra dobálni, de utazni mindnyájan azon a ramaty 86-os utazunk, aminek olyan gödrei vannak, hogy a gyereket meg lehet benne fürdetni”. Nagyjából ennyiben maradtak.

Mi mást tudhattunk még meg a délelőtt?

Ezúttal is eltekintenénk néhány elhangzott kérdéstől, választól, megjegyzéstől, feltevéstől, de azért a délelőtti dolgok közül kigyűjtöttük azokat, melyek az információérték alapos gyanújába keveredtek.

Így például Rettegi Attila (Fidesz) kérdése jóvoltából megtudtuk, hogy három éve alakulóban van a temetőben egy tízszer tízméteres 1956-os emlékparcella. A temető rábólintott a megvalósításra, hogy mégis állnak a dolgok, annak oka például kegyeleti, amit Ipkovich György úgy fogalmazott meg, hogy „nem úgy van, hogy itt kiásom, ott eltemetem.”

Varga Tamás (SZDSZ) kérdése nyomán kirajzolódott, hogy tökéletes a bizonytalanság a MÁV-sportingatlanok körül. A város jelezte, hogy átvenné vagy akár megvenné őket, de a vasutasok nem adják, esetleg közös működtetésre hajlandóak. Ez különösen a Kalandváros melletti ingatlan esetében pikáns, azt a területet a város ingyenesen adta oda a MÁV-nak anno, és most pénzért sem adják vissza. Ipkovich azt mondta, a kérdésben interpellálni fog a parlamentben. A dolog szerinte azért sürgős, mert a Haladás fel fog jutni az első osztályba, és valamit csinálni kell a stadionnal.

Azt is megtudtuk, hogy a repülőtér és az új autóbusz-pályaudvar ügyében még semmi nem dőlt el, de érezhetően ez utóbbi látszik egyszerűbb ügynek. Vannak érdeklődő befektetők, ha minden jól megy, jövő év elején kiírják a tendert. A reptérhez – amit Budapest nem támogat – viszont csekélyke 5-6 milliárd hiányzik.

A szombathelyi Styl Ruhagyárról viszont az derült ki, hogy – szerencsére - korán temettük, egyáltalán nem zár be, sok százan dolgoznak a cégnél, és még több dolgozót tudnának felvenni, mert hiába vannak felszámolás alatt, megkapaszkodni látszanak, vannak megrendeléseik, nem is rosszak. A kiváló magyar közbeszerzési törvény azt például nem teszi lehetővé, hogy ilyen jellegű hazai versenykiírásokon részt vegyenek, viszont megkapták az osztrák légitársaság formaruháinak elkészítését. Érdekes, őket nem zavarja. A kérdés kapcsán Molnár Miklós (Pro Savaria) is megszólalt, többek között az egy évvel ezelőtti választási kampányra emlékeztetett, amikor is a baloldal felelőtlenül azt sulykolta a városlakókba, hogy ő vitte csődbe a céget. A Stylnek azóta van nagyon rossz reputációja a városban.

Szabó Gábor alpolgármester (MDF) arról számolt be, hogy mocorgás van a cipőgyár körül. Vannak befektetők, akiket érdekel a terület, így együtt lehetne rendezni a terület parkolását, közlekedését, általános rendezését. A római fürdő ügyében nagy újdonság nem derült ki, még folynak a tárgyalások, az biztos, hogy a pályázati összeget lehúzták 500-ról 300 millióra.

Szó volt a Karneválszínház átalakításáról, egy zenés színház létrehozásáról, meg hogy ez valahogy integrálódna a Jordán Tamás-féle színházi koncepcióba, de hogy hogyan, arról egyelőre nem szól a fáma, mint ahogy mindezek anyagi vonzatairól sem.

Ha már zenés színház és optimizmus: Ipkovich megígérte, hogy a felújított Iseumban az első előadás a Varázsfuvola lesz.

Szó esett még arról a tényről, hogy igencsak belterjessé sikeredett a Bartók Terem átadása, hogy az újonnan átadott oladi tornaterem plafonjáról leesett egy vasdarab, szerencsére baleset nem történt, és hogy az Aranypatak hidat egy cég 6 millióért újított fel, mikor a munka – Sági József (Fidesz) szerint – ennek töredékéből kihozható lett volna. Ipkovich azt mondta, az utóbbi két ügyet ki fogja vizsgáltatni.

Az informatikai fejlesztésekre Lazáry Viktor (Fidesz) kérdezett rá. A válaszokból az jött le, hogy nagy fordulat ez ügyben nem várható, az ügy legnagyobb kerékkötője, hogy nincs leszabályozva a jogi háttér. Nyilván a parlamentnek nincs ideje ilyen csip-csup ügyekkel foglalkoznia, a pár tíz vagy százmilliárd, amit beleöltek a rendszerbe országos szinten, az meg nem hiányzik annyira. Merthogy a lakosság vajmi keveset érzékel az e-közigazgatásból: Keringer Zsolt informatikai irodavezető úgy fogalmazott, hogy az elektronikus ügyintézés egyelőre inkább elméleti.

Első nekifutásra a 2008-as büdzsé

A délelőtt végén a képviselők még nekiugrottak a 2008-as költségvetés koncepciójának. Ez azt jelenti, hogy most fektették le azokat a vezérzsinórokat, melyek mentén majd összeáll a jövő év büdzsé. Annyit azonban már most lehet látni, hogy nem lesz könnyű év, de ezt lassan megszokhattuk, mint ahogy azt is, hogy sem az ország, sem a város nem tud kitörni a mókuskerékből. A helyzet annyival rosszabb, mint pár éve, hogy most már a választás lehetősége sincs meg. És hát keskeny padlón egyensúlyozva nem lehet látványos tornabemutatót tartani. A nézők, azaz az állampolgárok meg persze valószínűleg egyre kevésbé díjazzák a kényszeres pénzügyi kötéltáncot. És igazuk van: valószínűleg nem így képzelték az EU-pénzek érkezésének második évét.

Az előterjesztés kapcsán Németh Kálmán alpolgármestere elmondta, a költségvetési koncepcióban egyelőre még sok bizonytalansági tényező van. Az országos költségvetést is csak decemberben fogadják el, az azonban már tudható, hogy az az egyensúlyra, a reformokra és az EU-s fejlesztésekre koncentrál. Mindez működési oldalon hátrányosan érinti a szombathelyi költségvetést.

Ami az idei, 2007-es büdzsét illeti, a hiány várhatóan 591 millió forint lesz, aminek egy része betervezett, másik része különböző pluszokból és mínuszokból tevődik össze. Plusz jelentkezett például az illetékeknél, mínusz az iparűzési adónál, és az sem használt, hogy az ingatlaneladásoknál 600 millió bevétellel számoltak, amiből egyetlen forint sem realizálódott. Pontosabban egy része valószínűleg jövőre tolódik át.

A 2008-as helyzet sem rózsás, mert jövőre várhatóan 190 millióval kevesebb pénz érkezik a központi forrásból.

Az alpolgármester elmondta, hogy további költségvetési szigorítást tart szükségesnek, különösen a nem kötelezően ellátott feladatok (kultúra, sport) esetében: itt 10 százalékos költségcsökkentést javasolnak, emellett a helyi adók terén történik emelés, illetve eltörölnek kedvezményeket..

A működési hiányt összességében 300 millió forintban határozzák meg.

Mindez azt is jelenti, a fejlesztéseket csak hitelből lehet megvalósítani, és a célok is csak nagyon szűkösek lehetnek. Ezt valamelyest kompenzálja, hogy elindulnak az EU-források, igaz, az ezekhez szükséges önerőt biztosítani kell.

Nincs rosszabb helyzetben Szombathely, mint más megyei jogú város – mondta Németh Kálmán, ami – informális beszélgetések alapján ítélve - valószínűleg igaz, más kérdés, hogy ez mennyire megnyugtató.

A tervezetet elutasította az egészségügyi bizottság, a többi bizottság viszont kisebb-nagyobb módosításokkal támogatta.

Marton Zsolt viszont úgy vélte, ahogy a városi költségvetés keretein belül és kívül jelentős megszorításokra készül a városvezetés, melyek fájdalmasak lesznek a lakosságnak és a vállalkozóknak egyaránt. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy szabad demokrata alpolgármester, Németh Kálmán jelentette be az emelkedő adókat: ugyanez a párt ígért adócsökkentést a választási kampányban. A Fidesz nem támogatja a tervezetet, és majd módosító indítványokkal próbálja elviselhetőbbé tenni a városban való életet – hangzott el.

Terjedelmi és időbeli okok miatt a délután és este elhangzottakat egy külön, későbbi anyagban adjuk közre.