Az SZDSZ-t reggeli közben kérdezgettük

Hankó Faragó Miklós azzal kezdte, hogy ez az ötödik referendum arról szól, hogy lezárjuk a múlt utolsó hagyatékát. Minden átalakult, történetek jó dolgok (itt volt némi fejcsóva az újságírói körben, melyet a parlamenti képviselő), viszont van egy terület, amelyen semmi nem történt: ez az egészségügy. Ez naponta elég sok pénzt emészt fel ahhoz, hogy ne maradjon ki a változásokból, mindannyiunk és egy jobb egészségügyi ellátás érdekében.

Aztán Farkas György vette át szót. A Liberális Egészségügyi Tanács és Szombathely egészségügyi bizottságának tagja azt megjegyezte, a rendszerváltáskor a Fidesz az SZDSZ mellett szavazott a szocializmus ellen, ahhoz képest jelentős paradigmaváltáson ment keresztül.

A vizitdíjról elmondta, hogy az unió 27 tagországa közül nyolcban nincs ilyen, legutóbb Csehországban vezették be, ahol korántsem ilyen nagy társadalmi ellenállás fogadta. A vizitdíjat és a kórházi napidíjat mint önrészt az indokolja, hogy nem elegendőek azok a források, amelyek rendelkezésre állnak, az ellátás az orvostudomány és a technika fejlődése miatt egyre drágább.

Megtudtuk, hogy csökkent az indokolatlan orvoshoz járkálás (ez így volt más országokban is), követhetőbb lett az ellátások igénybevételének indokoltsága, kevesebb lett a kórházi beutalások és betegszállítások száma is, így a vizitdíjból adódó 21 milliárd forinton kívül még 41 milliárd forint kiadást spóroltunk meg a közösből.

Ugyanakkor a háziorvosi rendelők havonta átlagosan 180 ezer forint könyvelhetek el bevételként a vizitdíjból. Így több neve elhallgatását kérő orvos azzal fordult az SZDSZ-es politikusokhoz, hogy ne hagyják megszűntetni a vizitdíjat.

Demagógnak nevezte a népszavazás felvetését Farkas György, mert mindenki tudja, hogy az egészségügyben szükséges a reform, de a népszavazás kérdései nem szólnak arról, hogy ezt miből finanszírozzák, miből pótoljuk a vizit,- és kórházi napidíjból kiesett bevételeket, nem teszi fel azt kérdést, hogy honnan lehet pluszforrást keríteni az egészségügy hatékonyságának növeléséhez.

Az Alon kérdésére, hogy nincsenek-e egy kicsit megkésve ezzel a kampánnyal, ahhoz képest, hogy a vizitdíj egy éves, az volt Hankó Faragó válasza, hogy az SZDSZ nem akart ebben kérdésben népszavazást, de ha már lesz, akkor úgy gondolják, menjen el mindenki, és mondja el a véleményét. A kampány most van, most kampányolnak.

Farkas György szerint, ahhoz képest, hogy eddig nem kampányoltak, nem is olyan magas az a 64 százalék, amely a „igen”-nek. Ezt még lehet csökkenteni.

Újságírói felvetésre, hogy mire számítanak a népszavazás után (balhékra például,) legyen akármilyen a végeredmény, azt mondta Hankó Faragó Miklós, hogy nem lehet előre tudni, mi lesz a referendum után. Egy biztos, ha leszavazzák a vizitdíjat, akkor ezt tiszteletben kell tartani és a jogszabályokon át kell vezetni.

Az Alon megkérdezte, hogy szerencsés-e Kóka János azon kijelentése, hogy „máig megmaradtak olyan szektorok, ahonnan az állam nem vonult ki eléggé”. Ilyen például az egészségügy, a szociálpolitika és a felsőoktatás az SZDSZ honlapján megjelent tudósítás szerint. Ebből a kijelentésből arra következtethetnek az emberek, hogy még ennél is nagyobb kivonulás lesz (tiszta Amerika), és ez nem szülhet-e ez még nagyobb ellenállást. Erre kitérő választ kaptunk, inkább arra hegyezte ki a választ Farkas György, hogy Amerikával riogatni megalapozatlan, és Amerikában se úgy van az, ahogy az emberek tudják.

Egyébként pedig ahonnét az állam kivonult (telefon, gépkocsi-kereskedés), ott mindenhol javulást tapasztaltak az emberek, így lesz ez az egészségügyben is.

Arra is próbáltunk célozgatni, hogy talán itt valami nagyon nincs rendben, ha 300 forintok örvén hadba lehet szólítani a fél országot a rendszerváltás után majdnem húsz évvel, és vajon miért van ez így, de erre a felvetésünkre sem kaptunk érdemleges választ. Talán legközelebb.

Február végén várhatóan Szombathelyre érkezik Kóka János és Magyar Bálint, lehet, hogy még Horváth Ágnes is jön.