Napirend előtt
Az utóbbi időkben hozzáedződtünk, hogy a napirend előtt is fontos dolgok történnek. Márciusban sem volt ez máshogy, igaz, ebből az elsőnek szomorú apropója volt: a testület egyperces néma felállással emlékezett meg a 82. életévében elhunyt, Vas megyei, illetve szombathelyi kötődéssel bíró koreográfusra, néprajztudósra, Pesovár Ernőre.
A városatyák sürgősséggel felvettek a napirendi pontok közé egy pályázatot, az ingatlanokkal kapcsolatos MÁV-ajánlatot (ezt zárt ajtók mögött tárgyalták, de majd biztos hallunk róla) és - Prugberger Emil javaslatára - a kieső helyi vizitdíjak pótlásának ügyét.
Marton Zsolt, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője azt nehezményezte, hogy nincs az előterjesztések között a Fidesz közbeszerzési javaslata, mire Ipkovich György azt válaszolta, hogy nincs akadálya, hogy az ellenzék is előterjessze a sajátját.
A 86-os főút helyzete
Szintén napirend előtt került sor Rékasi Győző, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irodavezetőjének a 86-os út fejlesztéséről szóló tájékoztatójára is.
Az örökzöld téma aktuális verzióját ismertetve Rékasi elmondta: a 86-os Szombathelytől délre eső szakaszán burkolat-megerősítés lesz, a munkák a jövő év közepétől kezdődnek. Nádasdnál, Hegyhátsálnál, Katafánál és Egyházasrádócnál is épül elkerülő szakasz. Mindez kétszer egy sávban készül, de hagynak helyet a kétszer két sávnak. Az előkészítés most kezdődik. (Hegyhátsál és Katafa szerintünk ugyan nem a 86-oson van, de messze sincs tőle, így biztos kapcsolódik valahogy a hír.)
A legnagyobb beruházás az úgynevezett M86-os lesz, a Szombathelyről induló, sokat emlegetett kétszer-kétsávos gyorsforgalmi. A váti szakasz már épül, a Szombathely-Vát és a szelestei elkerülő év végén, jövő elején indul. Ezek a szakaszok várhatóan 2010 végére, 2011 elejére fejeződnek be. Sok függ a régészeti feltárásoktól.
Marton Zsolt arra a kérdésére, hogy mikorra lesz kész a 86-os út az M1-ig, Rékasi azt válaszolta, hogy optimális esetben 2013-ra, mivel amikor a szervezet tavaly megalakult, és átvette a projekt irányítását, a Szelestétől felfelé tartó szakasz előkészítettsége gyakorlatilag nulla szinten volt. Ami már csak azért is érdekes, mert az észak-déli közlekedési folyosó évek óta konferenciák témája, a politikai döntéshozók legalább másfél évtizede hangsúlyozzák az út fontosságát.
Az ellenzéki képviselők látható kétségeiknek adtak hangot, többször emlegetve az
ominózus 2006-os sajtótájékoztatót" target="_self, melyen a kormánypárti képviselők bejelentették, hogy 2010-ban 2 x 2-es út köti össze Szombathelyt és Győrt.
Horváth Zsolt (Fidesz) abbéli aggályait osztotta meg, hogy az épülő váti szakaszon mintha nem férne el a kétszer két sáv, mire kiderült, hogy valóban nem, ez a szakasz majd később, a szelesteivel együtt lesz négysávosítva.
Ipkovich György bevallotta, hogy annyira nem örül burkolat-megerősítésének, mert ettől még a házak előtt mennek el a kamionok, és egyben rémálma húsz éve épülő budapesti M0-ás. Reméli, hogy a 86-os nem erre a sorsra jut. Ezzel a reményével valószínűleg nincs egyedül.
A leszakadt sportcsarnok
Molnár Miklós, a Pro Savaria frakcióvezetője a
sportcsarnok leszakadt álmennyezetével" target="_self kapcsolatosan először arra emlékeztetett, hogy ő korábban is többször szólt, hogy ott nem megfelelő minőségű munka folyt. Most pedig isteni csoda, hogy nem történt baj. Szerinte a város tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, emellett kérjenek fel szakértőket, vizsgálják meg, ki a felelős, és egyáltalán, hogy mi is épült itt 3,5 milliárdért.
Ipkovich György kivételesen teljes mértékben egyetértett Molnárral, mondván, példátlan hanyagság történhetett a kivitelezés során, a büntetőfeljelentés folyamatban van, és indul az épület átvizsgálása. A város meg amúgy is perben van a kivitelező Strabaggal, amit aztán Marton Zsolt pontosított, hogy nem a műszaki tartalom miatt van perben a város, hanem a kötbér miatt.
A sportcsarnok története tehát minden valószínűség szerint szerteágazó bírósági perekkel fog folytatódni.
Újabb kulturális kérdőjelek
Még alig tanulta meg a város az Agora nevét, és azt, hogy mit is takar, máris újabb jelentős változások várhatók a kulturális intézményrendszer terén. Legalábbis erre lehet következtetni Czeglédy Csaba alpolgármester (MSZP) válaszából, ami Lazáry Viktor (Fidesz) kérdésre adott az
AGÓRA-pályázattal" target="_self kapcsolatosan. Hogy még bonyolultabb legyen, az Agóra-pályázat csak véletlenül viseli ugyanazt a nevet, mint a szombathelyi intézmény.
Az alpolgármester elmondta, hogy a pályázat projektmenedzsere Jordán Tamás lett, ugyanakkor áprilisban a kulturális bizottság, illetve a közgyűlés elé kerül egy újabb kulturális intézményracionalizálási terv, tartalmazva azt is, hogy milyen intézmények megszüntetése várható a sikeres pályázat esetén. Ilyen például a külön épületben levő Gyermekek Háza, ráadásul az MMIK funkciótlanná válik a város részéről, mert egymástól 200 méterre felesleges két művelődési központ.
Ez az elképzelés viszont ellentmondott Ipkovich György mondatainak, aki néhány perccel korábban viszont éppen az MMIK-val való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Kommunikációs és illetékességi zavarok
Több – látszólag nem különösen jelentékenynek tűnő – kérdésben is vita bontakozott ki a képviselők között az illetékességi és a döntési kompetenciák körül. Ilyen volt például a könyvvizsgáló kiválasztása körüli kérdezz-felelek, vagy az antiszegregációs terv, melynek kapcsán Gyebrovszki János azt nehezményezte, hogy az általa vezetett szociális bizottságot teljesen kihagyták az előkészítésből. Valamiért az is fontos lett – ráadásul a városvezető koalíciós képviselők körében -, hogy miért tárgyalt Szabó Gábor alpolgármester a sportbizottság korábbi elnökével, Tóth Kálmánnal (MSZP), akiről mellesleg később kiderült, hogy nem volt a sportbizottság elnöke.
A népszavazás farvizein
Az ellenzéki képviselők kábé fele – mintegy kötelező gyakorlatként - megemlítette a népszavazást, illetve annak eredményét, de mivel az elhangzottak 80 százaléka megegyezett a Fidesz irritálóan egyszerűsített országos kommunikációjával, önkényesen eltekintenénk az elhangzottaktól, csakúgy mint a polgármesteri válaszoktól, amelyben viszont a másik oldal – szintén lesarkított és csak önbecsapásra használható - érvei köszöntek vissza.
A népszavazás kapcsán előjött a
Szakály Gábort ért incidens" target="_self ügye. Haragozó Bertalan (KDNP) arra kérte a polgármestert, hogy hasson oda a „politikai banditizmus” ellen. A polgármester elítélte a politikával kapcsolatos mindennemű rendbontást, beleértve a verekedést és az illegális plakátolást. A politikai banditizmus fogalmát sem vitatta Ipkovich, ugyanakkor példákkal illusztrálta, hogy a jelenség pártfüggetlen.
Az egészségüggyel kapcsolatos realitások talajára ezen a közgyűlésen is Prugberger Emil (Pro Savaria) felszólása vezetett vissza, aki azt kérdezte, hogy a város visszavonta ugyan a megye elleni pert, de mi van a megyei kórház elköltöztetett székhelyével? A helyi egészségügyre szerinte azért nagyon fontos odafigyelni, mert az egészségügyi miniszter nemcsak miniszternek, de orvosnak is alkalmatlan.
Válaszában Ipkovich György elmondta: nem a kormány vitte Szentgotthárdra a Markusovszky központját, hanem a megye, amely most új tárgyalásokat akar. A polgármester úgy gondolja, a kórház rossz irányba halad, és ha nem sikerül megegyezni, akkor a városnak önálló járó beteg eljárást kell elindítania, és a kórház körüli rossz megyei döntések ellen a szakmának is fel kellene emelnie a szavát.
Tarján Jenő (Fidesz) arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a város érdemben tárgyaljon a megyével, pontos egészségügyi adatok kellenek, mert a mostani városi adatok valahogy nem stimmelnek.
Pintér István farvizein
Molnár Miklós azt kérdezte, hogy hol tart most
Pintér István ügyének" target="_self városházi belső vizsgálata, és mivel úgy tudja, hogy az érintett fiatalember több egyesületnél és rendezvénynél is folytatta kétes tevékenységét, szerinte az lenne a legjobb, ha alakulna egy vizsgálóbizottság, amely 2003-ig visszamenőleg megvizsgálna az egyesületekhez került önkormányzati támogatások sorsát.
Ebből viszont nem valószínű, hogy egykönnyen lesz valami, a polgármester ugyanis arról számolt be, hogy Pintér ügyében folyik a belső vizsgálat, ha Molnárnak van gyanúja, mondja meg, kivizsgálják, amúgy e nélkül nem túl célszerű sok évre visszamenő bizottsági munkába menni. A rendőrség közben nyomoz, stb., stb.
Két nüánsz
„Feiszt úr! Ha megzavarhatnám a folyamatos zenehallgatásában. Álláspontom szerint senkinek nem kötelező közgyűlésre járni, ez a zenehallgatás talán mellőzhető lenne. Engem a kezdetektől irritál” - kezdte a kulturális tanácsnokhoz idézett kérdését Takátsné Tenki Mária (Fidesz).
„Rabosítás. Nagy tisztelője vagyok képviselő úrnak, mindig figyelem, hogy hozzászólásában fontosnak tart elrejteni valami olyan dolgot, ami személyemmel, pártommal valami tiszteletlenséget, bántót takar. Nagyon fejlődőképes ebben a tekintetben, még sokra viszi.” (Ipkovich György válasza Szakály Gábornak a Pintér-vita kapcsán)
Még három kishír délelőttről
A közgyűlés végre eldöntötte: lesz 1956-os emlékhely a temetőben. A város erre a célra kétmillió forintot ad.
Ipkovich György egyetértett Marton Zsolttal abban, hogy a szombathelyi színház megtervezését célszerű lenne egy hazai tervezőre bízni, és ezt a szándékot megjeleníteni a kiírandó pályázatban.
Wagner Andrásról, Szombathely 1990 és 1998 közötti polgármesteréről festmény készült, ami most az ülésteremben lóg.
Józing Antal
-----------------------------------------------------------------------
Délután:
A délután jól indult, konstruktívnak is mondható közbeszerzési vitával, gyorsan pörgő napirenddel, de kár volt örülni előre örülni, mert közgyűlés vége hosszú és rosszízű magellánozásba fulladt. Az orvosok viszont talán kapnak mentőövet.
Közbeszerzési útvesztők
Ellenzéki és kormánypárti oldalról is érkeztek kifogások a közbeszerzési bizottság munkájával és az eljárásokkal, döntéssel kapcsolatban. Az ellenzék az előző közgyűlésen azt vetette fel, hogy a polgármester a bizottság döntéseivel ellenkező értelmű döntéseket hoz. A kormánypártiak azt kifogásolták, hogy sokszor nem határozatképes a bizottság, mert az egyes képviselők, (ellenzék) nem vesznek részt az üléseken. Ennek nyomán három rendelet módosításával átrendezni tervezik a közbeszerzési eljárást, bizottságot.
Például úgy, hogyha konszenzusos döntés születik a bizottságban, akkor a polgármester nem változtathatná meg a döntést, de új szempontok felvetésével visszaadhatná újratárgyalásra a bizottságnak. Szabó Gábor szerint a konszenzusos döntés igen ritka a bizottságban. Vita volt afelett is, hogy hány fős legyen a bizottság. Csermelyi András (MSZP) elegendőnek tartana ötöt, és olyan szabályozást, mely szerint már két fő egybehangzó szavazata döntő lenne. A végső szót viszont továbbra is a polgármester mondaná ki.
A Fidesz javaslata szerint 10 fős legyen a bizottság és vegye le a döntés terhét a polgármester válláról. Molnár Miklós az ötemberes megoldással nem értett egyet, mert így már két ember dönthetne milliárdos ügyekről. Azt is megjegyezte, hogy a kérdés az, hogy a város tisztába akarja-e tenni a közbeszerzést vagy nem. Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) szerint viszont nem igaz az, hogy bármiféle zavaros ügy lett volna közbeszerzésekkel, minden szabályosan történt. Viszont az ellenzék hátráltatta a munkát, mert nem volt ott, az ellenzék meg elmondta, hogy ehhez az is kellett, hogy a 7 fős koalíciós többségből se legyenek ott.
Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)
Marton Zsolt szerint SZMSZ-ellenes, hogy a bizottságban alpolgármesterek is tagok. (A szabályzat szerint nem lehetnek tagok tisztségviselők.) Ipkovich György a felvetéssel kapcsolatban a közigazgatási hivataltól kér állásfoglalást, és az egyéb finomításokkal együtt áprilisban tárgyalják újra a témát.
A szervezeti és működési szabályzat változása arra irányul, hogy a képviselők rendeletalkotási kezdeményezése ne bukhasson el a bizottságok döntésén. Tehát előbb arról dönt a közgyűlés, hogy legyen-e rendeletalkotás. Viszont a szakmai munkát inkább hagynák a bizottságokra. Ez viszont feltételezi az ellenzék szerint a képviselők paritásos jelenlétét a grémiumokban.
Horváth Zsolt (Fidesz) nehezményezte, hogy a két közgyűlés közötti beszámoló keretében fogadnak el sokszor több tíz-száz millió forintos, költségvetést érintő javaslatokat. Indítványozta, hogy a napirend előtt kizárólag a tisztségviselők két közgyűlés között végzett munkával kapcsolatos határozatokat lehessen hozni.
Ingatlanok
Döntöttek a lakásfelhasználási tervről. Kővári Attila (MSZP, a lakásbizottság elnöke elmondta, hogy valamivel több mint ötven lakás áll rendelkezésre. A kérelmezők száma ennek tízszerese. Ezt Marton Zsolt ijesztőnek tartja, ráadásul a város nem törekszik a város bérlakások számának gyarapításra, inkább az a módi hogy színészlakásokká alakít bérlakásokat. Felvetette azt is, hogy piacon bérelt lakásokra is ki kell terjeszteni a lakástámogatást.
Ezzel nyitott kapukat döngetett, mert mint Gyebrovszki Jánostól (MSZP) megtudtuk, ha valaki be tud mutatni egy érvényes bérleti szerződést, megkaphatja a támogatást, ám egy ilyen ügyfél élt ezzel a lehetőséggel. Ipkovich György elmondta, az elmúlt években 100 lakást vásárolt az önkormányzat. Várhatóan egy-két hónapon belül előállnak egy javaslattal, amely minőségi és mennyiségi változást hoz ezen a területen.
A város szeretne szert tenni a volt MÁV óvodára, ahol bölcsődét üzemeltetne. Ezt támogatandónak tartja Marton Zsolt is, ám úgy gondolja, ezen a környéken nincs elég gyerek. Gyebrovszki János szerint van, 69 gyereket kereszteltek meg a helyi plébánián. Sági József (Fidesz) szerint Szentkirályon is van, és az iskolát kellene átalakítani erre a célra, ami Gyebrovszki János szerint túl drága. Végül is az ingatlan megszerzésre vonatkozó javaslatot elfogadták.
A panelprogram kapcsán nagyobb, és nem csak gyakorlati, hanem elvi vita is kialakult. Az ellenzék aggályosnak tartja, hogy a magánvagyon gyarapítására fordítunk közpénzt. Feiszt György (SZDSZ) megjegyezte, hogy ez nem újdonság, ugyanez történt az önkormányzati lakások értékesítésél is.
Marton Zsolt azt is felvetette, hogy aránytalanul több pénzt költ a város a lakótelepekre, mint a peremkerületeken élőkre, azt viszont üdvözölte, hogy a Brenner-Jáki-Körmendi út területére is terjesszék ki a szociális városrehabilitációt. Ez érintené az ő körzetét is. (A perem vagy belváros, családi házas vagy lakótelep problematika érdekes, érdemes lenne ezt alaposabban kivesézni egy külön napirendben.)
A városfejlesztési bizottság gyakorlatiasabb okokból nem támogatta az előterjesztést, ugyanis nincs limitálva a panelfelújításból eredő kötelezettségvállalás felső határa. Az ellenzék is emiatt aggódott.
Németh Kálmán azt mondta, felmérték az igényeket, 300-50 millió forintra lesz várhatóan szükség. Megjegyezte, hogy a családi házak is kérhetnek energiatakarékossági beruházásokra álmi támogatást. (Megjegyeznénk, hogy ennek aránya azért jóval alacsonyabb, mint amelyben a panelesek részesülnek.)
Mentőöv
Prugberger Emil (Pro Savaria) az egészségügyi bizottság elnöke azzal a kéréssel élt, hogy a népszavazás miatt nehéz helyzetbe került házi- és gyermekorvosi rendelőknek nyújtson támogatást a város. Ezt Németh Kálmán ellenezte, mert a finanszírozás az OEP feladata. Ezt erősen a délelőtti magaslatok felé induló vitát a polgármester zárta le azzal, hogy a bizottság mérje fel a kieső összeget, majd már a kormányzati kompenzációval összevetve döntsék el, hogy mennyivel tudják a város pénzéből támogatni a praxisokat. Ezt 11 igen, 5 nem, 4 tartózkodással szavazták meg, melynek érvényességet az ellenzéki képviselők vitatták, de a polgármester érvényesnek nyilvánította.
Vitorlabontás
Ezután került sor egy személyeskedésektől sem mentes Magellán-vitára. A korábban lapunkban már ismertetett
megállapodás tervezet" target="_self azért került a képviselők elé, mert a polgármester nem akart dönteni az ügyben. Lényege, hogy a város hozzájárul a Magellán építsen egy körforgalmat, a Magellán meg lekövezi a Kossuth utcát.
Nemény András szóba hozta, hogy a beruházó Devirs Kft. ellenzéki politikusok érdekkörébe tartozik Marton Zsolt és Szakács Dávid testvére révén. (Ők nem is vettek részt a vitában.) Furcsának találta, hogy az ellenzék nem aggódik azért, hogy a belváros peremén megépülő pláza kiüríti a Fő teret a női munkaerővel együtt, nő viszont a forgalom. Kérdezzük meg az embereket, legyen lakossági fórum – javasolták. Az ellenzék a szocialisták érdekeltségeire nem tért ki, csak azzal tromfoltak, hogy a koalíció nem akkor védi a belvárosi kereskedőket, amikor engedélyt ad multik városszéli letelepedésére.
Az ügyet egy hónap múlva, lakossági fórum után előveszik újra.
A Magellán-ügyben kibontakozó vita során az volt az ember határozott érzése, hogy egyes képviselők nem ebben a városban élnek. Gyimesi József például teljes tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot, amikor azt mondta, hogy „úgy tűnik, hogy aktákat dugdosva készül egy beruházás.” Nem tudja azt sem, hány autó megy a Magellánba. Nos, felidézzük, amit egy évvel ezelőtt, részben a nyilvános, a városházán (és a szakhatóságnál) bárki számára elérhető előzetes vizsgálati eljárás dokumentáció alapján
publikáltunk" target="_self. Azt a vitát is, amely ennek kapcsán tartott városfejlesztési bizottsági ülésen
jegyeztünk fel" target="_self. Az ügy a közgyűlésen is
terítéken volt" target="_self.
Kupi Györgyi