A Real-PR 93 közéleti, politikai felmérése Szombathelyről

Amit a háttérről lehet tudni

A debreceni székhelyű Real-PR 93. piac-és közvéleménykutató cég az alábbi eredményeket sajtóközlemény formájában juttatta el szerkesztőségünkhöz. Ebben többek között az áll, hogy a felmérést 2008. február 22. és 29. között végezték Szombathely felnőtt lakossága körében . Ezer embert kérdeztek meg személyes formában, lakásokban történő felkeresés útján, kérdezőbiztosok segítségével. A cég szerint a minta pontosan reprezentálja Szombathely felnőtt lakosságát nemek, korcsoportok és iskolázottság szerint, a eredmények maximális hibahatára ± 3,1%.

Az ALON kérdésére Pinczés Tibor, Real-PR 93. cégvezetője azt közölte, hogy a megrendelő kiléte nem publikus, és azt is megtudtuk, hogy készültek és készülnek más városokban is felmérések, de „ezek nem összehasonlíthatók”.

Az alábbiakban gyakorlatilag változtatás nélkül adjuk közre a felmérés eredményeit és a hozzá tartozó ábrákat. Ez utóbbiak olykor csak figyelmes olvasás után értelmezhetők. Az grafikonokra kattintva azok nagyobb felbontásban is megjelennek.

----------------------------------------------------------------------

Jövedelmi szint

A február végén készült kutatásból kiderül, hogy a szombathelyiek még közepesre sem értékelik saját jövedelmi szintjüket. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán átlagosan 4,32-ra értékelték anyagi helyzetüket. (1. ábra).

Az egyes lakossági szegmensek közül egyetlen egy sincs, amelynél az átlagos jövedelmi helyzet elérné a közepes szintet. A viszonylag legmagasabb, 4,5-et meghaladó átlagok a legfiatalabbak, a legalább érettségivel rendelkezők, az önálló jellegű lakásban lakók, a kertvárosi övezetekben élők, illetve az MSZP szavazók körében születtek. Ellenkező pontként - 4-es körüli átlagokkal - emelhetők ki a legidősebbek, az érettségivel nem rendelkezők, a tömblakásokban és lakótelepen élők, továbbá a FIDESZ szavazók.

1. ábra

1. A város fejlődésének megítélése, a lakosság elégedettségi mutatói

1.1. A város fejlődésének megítélése

A szombathelyiek véleménye szerint városuk az utóbbi öt évben kevésbé fejlődött, mint más megyeszékhelyek, nagyvárosok. (2. ábra).

Minden második megkérdezett szerint Szombathely közelmúltbeli fejlődése elmaradt a magyar nagyvárosok többségétől és csak alig több, mint egyötödnyien adtak erre a kérdésre pozitív tartalmú választ. Az egyes szegmensek véleménye nem tér el egymástól, azaz minden lakossági csoportnak az az átlagos véleménye, hogy a megyeszékhely utóbbi öt éves fejlődése elmaradt más magyar nagyvárosok fejlődésétől. Érdekes módon a férfiak Szombathely fejlődését illetően negatívabb véleménnyel vannak, mint a nők.

2. ábra

1.2. A lakosság elégedettségi mutatói

A lakosság negatív osztályzatának egyik oka lehet, hogy a szombathelyiek egyáltalán nem nevezhetők elégedettnek az életminőségüket befolyásoló területekkel. (3. ábra).

A legjobb átlagos értékelés is - a közbiztonságra vonatkozóan - csak kevéssel haladja meg a közepes szintet (3,25). Emellett még az okmányirodai ügyintézés gyorsasága és a helyi tömegközlekedés színvonala tekintetében mértünk a közepest minimális mértékben meghaladó lakossági elégedettséget. A további négy terület megítélése egymáshoz képest minden esetben szignifikáns különbséggel csökken egészen a legalacsonyabb, 2,13-os átlagot elérő utak, járdák állapotáig. Így tehát a közterületek, parkok állapotát, a gazdaságélénkítő beruházások számát és a parkolóhelyek számát is közepes alattira, de 2-estől jobbra értékelték a vasi megyeszékhelyen lakók.

3. ábra

A legtöbb kérdést illetően egyértelműen a belvárosi lakosság nyilatkozott a legelégedettebben. Ellenkező pontként, azaz másoktól jellemzően elégedetlenebb szegmensként a kertvárosban élőket jegyezhetjük meg. Körükben mértük a legkisebb elégedettségi átlagokat az utak, járdák állapota, a parkolóhelyek száma, a közterületek állapota és a város közbiztonsága tekintetében.

Érdemes még kiemelni, hogy a szocialista szimpatizánsok másoktól jobbra értékelték az okmányirodai ügyintézést, a parkolóhelyek számát és különösen a gazdaságélénkítő beruházások számát. Ezek ellenére még az MSZP szavazók sem nevezhetők elégedetteknek, hiszen még ebben a szegmensben is csak 3,4 a legjobb átlag.

1.3. Problémák átlagos jelentősége

A lakbérek és közüzemi díjak mértékét, a város költségvetési hiányát és a lakosságszám csökkenését egyaránt súlyos problémának tartják a szombathelyiek. (4. ábra).

Az 1-től 5-ig terjedő skálán mért 1,8-1,9-es átlagok komoly súlyossági fokozatot jeleznek. Csupán a képviselőtestület politikai megosztottságát illetően haladja meg kissé a 2-es átlagot a válaszadók átlagos véleménye, de a 2,35-os eredmény alapján ez a szempont is jelentős problémának minősül (tekintetbe véve az egyes értékekhez adott nevesített skálaértékeket).

A város költségvetési hiányát és a közüzemi díjak mértékét a FIDESZ szimpatizánsok és a kisebb pártok támogatói vélik a leginkább komoly problémának. Ezektől az átlagos eredményektől elmaradnak a nem szavazók / bizonytalanok / válaszmegtagadók, illetve a szocialista szimpatizánsok körében mért adatok. Ettől függetlenül azonban még ez utóbbi réteg is jelentős problémának tartja - 2-es átlagok - a két kérdést.

4. ábra

A lakosságszám csökkenése (a fiatalok elvándorlása) kérdése nem osztja meg politikailag a lakosságot, hiszen mind a négy szegmensben 2-es körüli átlagokat tapasztaltunk, azaz egyöntetűen jelentős problémának vélik ezt témakört. A képviselőtestület politikai megosztottságát az MSZP, illetve a kisebb pártok szimpatizánsai látják nagyobb gondnak (2,1-2,2).

1.4. Kötelező és vállalt feladatok fontosságának értékelése

Tovább árnyalja a képet, hogy a megkérdezettek arról is nyilatkoztak, hogy melyek azok a feladatok, melyekre véleményük szerint az eddiginél többet/kevesebbet kellene költenie a városnak. (5. ábra).

Általánosan jellemző, hogy a vizsgált célokra nem költenének kevesebbet a szombathelyiek. Mindössze három olyan területet látunk a hét közül, amelynél nem elhanyagolható azok száma, akik az eddiginél kisebb összeget tartanak megfelelőnek. Szociális juttatásokra és a helyieknek járó általános kedvezményekre 6-7%-nyian, míg a lakosság nyelvtanulásának támogatására 12%-nyian kevesebbet költenének a város büdzséjéből, mint eddig. Az utóbbi két célra a lakosság abszolút többsége - 62-63%-a - ugyanannyit szánna, mint eddig, a szociális juttatások esetében viszont nagyon megosztottak a szombathelyiek, hiszen azonos - 46-47%-os - arányban vannak, akik az eddig megszokott összeget, illetve akik annál többet költenének rá. A további négy közfeladat vonatkozásában jelentős többségben vannak azok, akik az eddigieknél nagyobb összeget tartanak megfelelőnek.

Az általunk vizsgált területek közül úgy tűnik, hogy az oktatási intézmények, illetve az utak, járdák rossz állapotát, a fiatalok családalapítási körülményeit, illetve a munkanélküliséget tartják a szombathelyiek a legnagyobb problémának. Előbbi támogatására 85%-nyian, munkahelyteremtésre pedig 94%-nyian költenének többet a város költségvetéséből, mint eddig.

5. ábra

A fenti adatsorokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vasi megyeszékhelyen élők a szociális problémák megoldását nem elsősorban a szociális juttatások emelésétől várják, hanem a munkahelyteremtéstől.

1.5. Beruházások, fejlesztések értékelése

A felmérés adatai szerint a lakosság abszolút többsége -és minden egyes társadalmi csoport- a Megyei Kórház fejlesztését tartja a legfontosabbnak. (6. ábra).

A vizsgált kilenc beruházás közül az első három helyen való említések együttes aránya a Kórház esetében kiugróan magas, 85,5%! A Kórház fejlesztése kapcsán mért 2,06-os rangsor átlag igen jelentős különbséggel tér el a másodikként következő fejlesztéstől, a Csónakázó-tó rendbe tételétől.

A Csónakázó-tó rendbe tétele (rekreációs övezet kialakítása) mellett további két fejlesztést is látunk a rangsorban 4-est kissé meghaladó rangsor átlaggal - a Csaba utcai felüljáró megépítését és a Piac (vásárcsarnok) felújítását. (Érdemes megjegyezni, hogy a felüljáró megépítését igen sokan, a válaszadók egyötöde tarja a legfontosabb beruházásnak). Ezeket a fejlesztéseket 40% körüli arányban említették a három legfontosabb között.

Az eddigiektől szignifikáns különbséggel elmaradva következik ötödikként 5,15-os rangsor értékkel a Kőszínház építése, ami tehát közepes fontosságúnak tekinthető mind a rangsor átlagát, mind a rangsorban elfoglalt helyét tekintve. Szintén szignifikáns különbséggel következnek ezek után a kevésbe fontosnak tartott beruházások - a Római Termálfürdő megépítése, az Íseum felújítása, a Történelmi sétaút kialakítása és utolsóként a Repülőtér létesítése.

6. ábra

(Az alacsonyabb átlagos értékek jeleznek nagyobb fontosságot!)

1.6. Az ideiglenes színház támogatottsága

A fenti beruházások mellett megkérdeztük a szombathelyieket, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a végleges színház megépítéséig egy ideiglenes színházat is építsen a város. (7. ábra).

A lakosság véleménye teljesen egyértelműnek tűnik a vizsgált kérdésben, hiszen összességében 84%-nyian utasítják el az ideiglenes színházi épület megépítését és csupán 16%-nyian támogatják azt.

Az egyes társadalmi csoportokatvizsgálva azt látjuk, hogy az ideiglenes színház koncepcióját a 30-49 éves korosztály utasítja el leginkább, közel 90%-os mértékben, míg a legnagyobb támogatottság az MSZP szavazók körében tapasztalható, de ez is csak 23,5%.

7. ábra

2. Országgyűlési Választás várható eredménye

Felmértük egy most vasárnap tartandó Országgyűlési Választás várható eredményét. (8. ábra).

Idevonatkozóan elsőként a várható részvételi hajlandóságra kérdeztünk rá. A válaszok szerint a szombathelyiek kétharmada szándékozik biztosan részt venni egy most tartandó Országgyűlési Választáson. Cégünk saját, továbbá más közvélemény-kutatók vizsgálatai alátámasztják, hogy a válaszadási hajlandóság és a szavazási aktivitás összefüggései miatt a szavazások tényleges részvételi arányai kb. 15%-kal szoktak elmaradni a kutatásokban jelzettektől. Mindezek figyelembevételével 50% körüli részvételre lehetne számítani egy mostani Országgyűlési Választáson.

8. ábra

Az adatok szerint az országos jellemzőkkel megegyezően biztos győzelemre számíthat a FIDESZ, amely minden tekintetben szignifikáns különbséggel előzi meg a nagyobbik kormánypártot.

A teljes lakosságban a szombathelyiek mintegy 37%-a szavazna a FIDESZ-re míg a szocialisták támogatottsága ennek csak egyharmada. A választási eredmények tekintetében pedig 64%-ot meghaladó támogatottságra számíthat a FIDESZ, szemben az MSZP 15-21% közöttire tehető várható eredményével. Az MDF támogatottsága a teljes lakosság körében 6% körüli, a liberális párt támogatottsága azonban igen csekély, Szombathelyen biztosan nem érné el az 5%-ot az SZDSZ.

A FIDESZ támogatottsága a különböző társadalmi rétegekben 33-40% közötti, míg az MSZP szinte minden szegmensben 10-16% közötti támogatóra számíthat. Általánosságban elmondható, hogy egyetlen szegmens sincs a szombathelyi lakosság körében, amelynél ne lenne jelentős a FIDESZ előnye az MSZP-vel szemben.