Hirdetés

Pagonyozás: Hogyan lopjunk természetet a városba?

2004.02.26. 18:30

Vajon milyen lehet egy pagony? Az biztos, hogy rossz környék nem lehet, ha Micimackó is ezt választotta lakóhelynek. A budapesti Pagony Táj- és Kertépítő Iroda ezekben a hetekben a szombathelyi Művészetek Házában mutatkozik be.

Hirdetés

Pagony Táj- és Kertépítő Iroda

A ”pagonyosok” nem a szavak emberei, ez kiderült az előadások meg a velük készült riport hallatán. De ez most teljesen másodlagos dolog, mert beszélnek helyettük a képek, az installációk. Miképpen lehet a pincegalériában hitelesen bemutatni egy, a természeti környezet alakításán munkálkodó cég tevékenységét?

Hát, némi szellemidézéssel. Nem elégedtek meg néhány jól sikerült fotó falra biggyesztésével. Ahhoz a száraz információ mellé lírai gondolatokat csatoltak. Jelzésül felépítettek egy fűzfasátor-vázat, faforgáccsal szegélyezték az almautat, és kőre borítottak egy fél zsák gabonát. Mert a Pagony iroda nemcsak szakmérnökök kollektívája, hanem alkotóműhely is. Munkájukról vallott filozófiájuk ugyanabból gyökérből eredezik.

Különböző életkorú tagjai közös forrásból, a kertészeti egyetem, majd az éveken át együtt hallgatott svájci nyári kurzusok oktatóitól merítették a tudást.

Azt állítják, azóta is tanulnak. Legtöbbet a hosszasan megfigyelt természettől- mondja Szűcs Gábor, aki alapító tagja, ma vezetője a lassa másfél évtizede működő cégnek. Sajátos természetmegismerési módszerük szerint a táj, a benne fellelhető növényzet beszél. Magáról. Elmondja, milyen körülmények hozták létre, milyen természeti és emberi folyamatok alakították és mai használói merrefelé irányítják az útját. Ezt tartják szem előtt, amikor egy adott terület megőrzésére, vagy éppen megváltoztatására tesznek javaslatot.


Jártak már a Kalandvár fűzlabirintusában? Izgalmas bújócska kicsiknek, meg a görnyedő felnőtteknek. Sokfelé ágazik az út, csiklandoznak a levelek, közben meg kukucskálhatunk a hajtások résein át a várbéli pajtásokra.

Aki fűzfavesszőből épít, példát mutat arra, miként lehet a természetet belopni a városi betonrengetegbe - vallja Vincze Attila tájépítész, aki az említett játszóhely tervezője is. Ebből a növényből ma leginkább német és angol kertekben készülnek építmények. A Pagony iroda ennek újbóli hazai elterjesztésén fáradozik, mert a fűzépítészet legutóbb a reneszánszban volt kedvelt a magyar nemesi udvarokban. Ezt az erős, hajlékony növényt gyors növekedése (évente egy, másfél métert fejlődik) és tűrőképessége (elég évente egyszer visszavágni, kötözni vagy fonni) teszi alkalmassá arra, hogy tervezőjének ne kelljek hosszú években gondolkodnia, ha mondjuk egy lugas majdani képét szeretné maga előtt látni. Az ültetés után elég a szerkezeti vázat kialakítani, a többit a fűz elvégzi magától.

Pagony Táj- és Kertépítő Iroda



Március 2-án 18 órától a Művészetek Házában a Hagyományos fürdőépítészet a Kárpát-medencében című előadást hallgathatják meg az érdeklődők.

.