Hiába közbeszerzési törvény, Üvegzseb program, Fair Play-kampány, zéró tolerancia és sok minden más, a magyar közélet korruptabb lett az elmúlt 5-10 évben. Legalábbis ez derül ki a Figyelő június 12-i számának cikkéből.
Az írás azzal indít, hogy a közelmúltban egy fővárosi kerületben egy nagy értékű szerződés aláírási ceremóniája zajlott, ahol is az asztalon egy nagyobb, a környezetbe nem illő doboz hevert, amely jól látszik az eseményen készült fotókon is. A beavatottak tudták, hogy a doboz 10 millió forintnyi kenőpénz tartalmazott, melyet a korrumpáló cég korábban nem mert odaadni kerület rendkívül kiegyenlített politikai erőviszonyai miatt.
A cikk szerzője – többek között a Transparency International (TI) e héten nyilvánosságra hozott tanulmányra alapozva – úgy véli, hogy az eset egyáltalán nem szembetűnő, mivel korrupció szempontjából különösen fertőzött az önkormányzati szféra, a közbeszerzések, az uniós források és az engedélyek kiadása. Ehhez hozzájön, hogy a pártok kampányfinanszírozása is átcsúszott a ciklus első éveire.
Az egyik megszólaló – kis túlzással – úgy véli, hogy kétféle polgármester létezik: az egyik magának lop, a másik a településnek.
A rendszerszintű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a hazai közbeszerzéseket, a központi kormányzatnál 40-50 milliárd forintnyi kárt okoz évente, helyi szinten ennek háromszorosát – becsli a tanulmány, mely szerint egy tízes skálán mérve az üzleti életben 3-4, az üzleti élet és az önkormányzati szféra találkozásánál a 7-9 a korrupció foka. Az ügyletek értékének 3-25 százaléka a korrupciós rész.
A rendszer érdekessége hogy multik is beszálltak a játékba. A magyar leányvállat a központtól pénzt kér a megvesztegetésre, melynek felét valóban felhasználja megvesztegetésre, a másik felét pedig maga teszi el.
Külön bekezdést kaptak az informatikai beruházások, melyek esetében szinte mindig jelen van a korrupció. Itt már csak azért is nagyobb a mozgástér, mert ezen a területen kevésbé ismertek az árak, és az ilyen projektekben akár 90 százalék is lehet a hozzáadott érték.
A nagyobb nemzetközi cégek kínosan ügyelnek arra, hogy feddhetetlenek maradjanak, de ez csak a felszín. Az illegális akciókat ügyvédek, lobbisták, partnervállalatok végzik. Jellemző technika, hogy az egyik kis magyar beszállító feltűnően magas díjat kap, vagy valamely szolgáltatást busásan fizet meg a fővállalkozó.
A módszerek mára a kis vidéki önkormányzatoknál is finomodtak: ilyen például, hogy az önkormányzat nem a végső vevőnek ad el közvetlenül, hanem egy olyan társaságnak, amely a polgármester érdekeltségéhez tartozik, hogy aztán a cég nagy haszonnal továbbértékesítsen a valódi vevőnek.
A cikk ismerteti a nyerő közbeszerzési trükkök részleteit is: legelterjedtebb módszer a közbeszerzések személyre szabott kiírása, miközben néhány aknával kizárják a lehetséges konkurenseket. Van aztán az „álindulók” trükkje, amikor beszervezett cégek jóval a valódi ár felett adnak be ajánlatot, így győztes – amúgy drága - ajánlata jó üzletnek tűnik. Léteznek már „kizárási szakemberek” is, akik a nem kívánt versenytárs ajánlataiban keresnek hibát: például egy elütött mobilszám formájában. A városi legendák között egy olyan történet is szerepel, melyben a vetélytárs titkárnőjét fizették le, hogy helyezzen el néhány kicsi, de lényeges gépelési hibát az anyagban.
Forrás és további részletek: Figyelő, 2008. június 12.