Hosszú átfutási idők - a 2008. októberi közgyűlés délelőttje

Értelmezni az elhangzottakat

Mivel a városvezetők a vasútállomáson emléktáblát avattak, a szokásosnál másfél órával később indult az októberi közgyűlés, amiről azt jósolgatták a médiamunkások egymásnak a zuhany alatt, hogy – tekintettel a két közgyűlés közötti csörtékre - olyan durva lesz, mint egy női kézimeccs. Ehhez képest a délelőtt kb. annyi izgalmat hozott, mint egy versenyképességről rendezett EU-konferencia

A napirend eldöntésekor Marton Zsolt koordinációs tanácsnok, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője javaslatot tett jó pár téma (közalapítványok beszámolója, színház működési szabályzata, MÁV-ingatlanok) megtárgyalásának az elhalasztására, és a Szova ügyének beemelésére.

„Próbálom értelmezni az elhangzottakat” – mondta Ipkovich György polgármester, de kiderült, hogy rosszul értelmezi. Így talán az olvasó megérti, hogy a tudósító úgy döntött, legyint egyet, mondván, majd úgyis meglátjuk, miről fognak beszéli.

Régi történetek

„Ne ijesztgessenek engem!” – mondta Ipkovich György, mikor is néhány másodpercig úgy tűnt, ezen a közgyűlésen egyetlen szál kérdés sem lesz a polgármesterhez. Aztán persze lett. Melyeket akár a jelenlegi magyar rögvalóság szimbólumaiként lehetne szabadalmaztatni, és amelyek többet elmondanak majd az utókornak rólunk, mint a kormánytagok névsora.

Olyanokra gondolunk például, hogy úgy tűnik, Oladon egy buszmegálló létesítése némileg több időbe kerül, mint egy Mars-expedició megszervezése, ennél már csak az okoz nagyobb feladatot, hogy ne legyen szemétdomb a Szent Márton úton a volt Spar áruház parkolójában. Ugyanis mindkét ügyet kb. egy éve hajtja Rettegi Attila és Horváth Csaba (mindkettő Fidesz), egyelőre kézzelfogható eredmény nélkül.

Rettegi ráadásul most azt is felvetette, hogy a lakók szerint túl hangos az oladi görkoripálya, át kellene költöztetni az ÁMK udvarába. Elvileg ezzel mindenki egyet is ért, de hogy ez mikorra lesz valóság, arra érdekes fogadásokat lehetne kötni.

Meg persze még itt kísért a Gyimesi József (ESZE) által szorgalmazott Thököly utcai lámpás gyalogátjáró is, melynek létesítését már isten tudja mikor fogadta el a közgyűlés, de aztán elsikkadt az ügy. Gyimesi szerint a hivatal szabotálja a tervet, és most azt firtatta, ha nem történt semmi, akkor mire ment el a korábbi e célra megszavazott kétmillió forint. Marton Zsolt egyetértett azzal, hogy a hivatalnak nem szabadnak megakasztani a közgyűlési határozatok végrehajtását, ugyanakkor a polgármester megvédte a hivatalt, mondván, annak csetlése-botlása mögött nem szerencsés szándékot keresni.

Új történetek

Szakály Gábor (Fidesz) a Paragvári általános iskola udvarának felújításának ügyében próbált meg némi nyilvánosságot és anyagiakat begyűjteni. A felújítást a szülők kezdeményezték, ő pedig a képviselői keretét ajánlotta fel erre célra, és egyben kérte mások segítségét is. Ipkovich György elmondta: sajnálja, hogy a Paragvári pályázata elbukott a második körben is, de üdvözli a kezdeményezést.

Takátsné Tenki Mária (Fidesz) a Rohonci úti tanulóbaleset kapcsán az ottani közlekedési helyzet veszélyeire hívta fel a figyelmet (korlát épül a képviselői keretéből), míg Prugberger Emil (Pro Savaria) a köztéri szobrokért aggódott, és nehezményezte, hogy Szent Márton-szobor mellett egy másik alkotás is létesült.

Miért különböztette meg Szabó Gábor alpolgármester (MDF) egy óvodaavatón a baloldali és jobboldali óvodákat? – kérdezte Sági József (Fidesz). A megszólított provokációnak minősítette a kérdést, és azt mondta, hogy nem mondott ilyent. Mindig kiállt az óvodák mellett, igyekezett segíteni őket, és visszautasítja már a feltételezést is. A polgármester meg azt mondta, nem szerencsés, ha belemegyünk ilyenekbe.

Kiderült az is, hogy nehéz idők várnak az elszaporodott Pelikán-parki varjakra, kissé titokzatos ügyük egészen a minisztériumig ér már. Akiket zavar a hangjuk (engem nem) és a Hitchcock-filmet idéző megjelenésük (engem ez sem), azok megnyugodhatnak, mert nemsokára valami történik velük. Legalábbis erre célzott Ipkovich György és Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ). Tiszta krimi, és még a végét sem tudjuk.

Nemcsak a varjakkal, a szimfonikusokkal is gáz van, legalábbis erre enged következtetni az, hogy egy ad hoc bizottság vizsgálja pénzügyi helyzetüket. Hogy pontosan mi is van, azt nem lehet tudni, de Németh Kálmán és Sági József szavaiból az derült ki, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar sokkal többet költött, mint amennyit időarányosan kellett volna. Viharszaga van a dolognak.

Ovisangol

Horváth Csaba (Fidesz) Czeglédy Csaba alpolgármestert (MSZP) kérdezte az óvodai angol ügyéről, hogy milyen vélemények hangzottak el a szülői fórumokon. Merthogy az ellenzék nem szavazta meg annak idején a programot és nincs biztosítva a folytatás az általános iskolákban. Czeglédy erre elmondta, az ellenzék megszavazta a programot, és a folytatás is biztosítva van. A visszajelzések pedig meglepően pozitívak, a rendszert már a közeljövőben kiterjesztik. Rettegi Attila mindezt azzal egészítette ki, hogy a program valóban vonzó, a kérdés az, hogy megvan-e mindennek az anyagi fedezete. Ha nem tudunk ehhez központi támogatást szerezni, akkor nem lesz ez olyan egyszerű dolog.

Mi lesz veled panelprogram?

A panelprogram kérdését Gyebrovszki János (MSZP) hozta elő, aki azt kérdezte, hogy mi lesz ennek a kétségtelenül sikeres dolognak a vége, merthogy a jobboldal nem nagyon akarja előteremteni az önrészt, ami pályázatokhoz kellene. A lakásszövetkezeti elnökök elbizonytalanodtak, közben 45 pályázat van beadva. Ipkovich azt mondta, hogy ő sem tudja mi lesz a sorsuk, a költségvetés tervezetébe beteszik a pénzt, aztán a közgyűlés vagy megszavazza, vagy nem. Németh Kálmán annyit fűzött hozzá, hogy a pályázatokat annak ellenére továbbították, hogy azokat egy ad hoc bizottság megvizsgálta, és a továbbítást nem támogatta. Kővári Attila, a lakásbizottság elnöke (MSZP) arról beszélt, hogy a pályázatok mind tartalmilag, mind formailag jók voltak, az ad hoc bizottság két - jobboldali - tartózkodó szavazata azt jelezte, hogy nem látható jelenleg, hogy előteremthető-e a 700 milliós önkormányzati önrész.

Áttekinthetetlen

Csermely András tanácsnok (MSZP) többek között a Hemo-átalakítás, a Szova és a Magellán-beruházás körüli nem túl tiszta hatásköri helyzetet forszírozta, Gyebrovszki János meg az elmaradt kátyúzás következményei miatt szólalt fel. Lakézi Gábor osztályvezető válaszaiból főleg az derült ki, hogy a kötelező és a szabadon választott bürokratikus buktatók miatt gyakorlatilag annyira áttekinthetetlen a helyzet, hogy az a csoda, ha valami normálisan működik. Igaz, ezt nem teljesen így mondta.

Egy csipetnyi politika

Aki a fentiekből azt a tanulságot vonja le, hogy a délelőtt viszonylag politikamentesen telt, annak teljesen igaza van. Annyi kiegészítéssel, hogy a délelőtt végén nyomokban azért előjött a mélyben lappangó ellentét. Nem is annyira a pártok, mint inkább a személyek közöttié. Ilyen volt például Gyebrovszki János felszólalása, aki azt nehezményezte, hogy a szociális bizottság (amelynek Gyebrovszki korábban elnöke volt) új működési szabályzatából kimaradtak olyan részek, amelyeknek egyrészt nem szabadna kimaradniuk, másrészt törvénytelen. Kaczmarski János jegyző szerint felszólalásából az derült ki, hogy nem feltétlenül. Mire Gyebrovszki azt mondta, nem tudja, van-e értelme olyan bizottság munkájában részt venni, ahol a többség automatikusan leszavazza a kisebbséget. Erre viszont nagy nevetés volt a válasz a Fidesz padsoraiban, vagy valószínűséggel nem függetlenül az elmúlt hat év tapasztalataitól. Molnár Miklósnak (Pro Savaria) az jutott eszébe, hogy szankcionálni kellene azt, ha valaki rendszeresen nem jár bizottsági ülésekre, Szakály Gábornak – aki történetesen a szociális bizottság új elnöke - meg az, hogy „most egy új helyzet van” meg hogy „más munkastílus vette kezdetét”. A szocialista képviselő kitartott véleménye mellett, hogy üzenete van annak, ha egy bizottság kihúzza a tevékenységei közül a költségvetést vagy a hatáskörébe tartozó kitüntetések megtárgyalását, Marton Zsolt szerint ez nem így van. Szerencsére itt ebédszünet következett.