Százmillió az egyetemi központnak- De mire is?

Mit mond a papír?

Az októberi közgyűlés hatalmazta fel Ipkovich György szombathelyi polgármestert, hogy írja alá az Oktatási Minisztériummal (OM) a városnak juttatott 100 millió forintos támogatásról szóló szerződést, illetve a pénz továbbadásáról a Savaria Egyetemi Központtal (SEK) egy másik szerződést. A város a támogatást a „Nyugat-Magyarországi Egyetem regionális pozíciójának erősítése, illetve a felsőoktatási innovációs és munkahely teremtő hatásainak felgyorsítása céljából kapta.”

Részletezve: „regionális feladatok ellátási feltételeinek megteremtésére, azaz
munkaerőpiac igényeihez igazodó mesterszakok működtetésére, indítására és fejlesztésére, újabb tudományos minősítettséggel rendelkező oktatók alkalmazására, doktori képzés beindítására, feltételrendszerének megteremtésére, a város oktatáspolitikájával összhangban az angol kétnyelvű óvodapedagógus és tanítóképzés, valamint a mesterszakon az angol és német pedagógusképzés megvalósítására.”

A 100 millió forintból támogatás értékű működési kiadásokra 75 milliót, támogatás értékű felhalmozási kiadásokra 25 milliót költhet a SEK az OM és a város között kötött szerződés szerint. Ebben a szerződésben szerepel az is, hogy a támogatást kizárólag a „szerződésben meghatározott célra, „a jelen szerződés 1. számú mellékletében meghatározott tételek szerinti bontásban használhatja fel.”

Hiányzó és meglevő részletek

Nos, kerestük az 1. számú mellékletet, de a közgyűlési anyaghoz nem csatolták. Az oktatási osztályon sem tudtak bővebb felvilágosítást adni (a közgyűlés után néhány nappal) arról, mit tartalmaz a melléklet. Az idézett mondat viszont nem szerepel a város és a SEK között kötendő szerződésben, így a felhasználás tételek szerinti bontásáról, tehát, hogy konkrétan mire mennyit költ a SEK, nem tudtunk meg semmit. (Lehet, hogy nem nyilvános adat?)

A közgyűlés elé októberben terjesztett eredeti határozati javaslat szerint a „feladatok ellátására az Önkormányzat és Nyugat –magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ között kötendő együttműködési megállapodás előkészítése folyamatban van, a tervezetet a Közgyűlés későbbi ülésén tárgyalja.”

A közgyűlés nem tárgyalta, nem is tárgyalja, az oktatási és a jogi bizottság elé utalta a megállapodás jóváhagyását. Ez csak azért érdekes, mert a szerződéstervezet a pénz felhasználását taglaló mellékletében ugyanazok a lényegi elemek szerepelnek, mint abban a „feladattervben,” amit júniusban a közgyűlés nem fogadott el, és amely alapján nem adott negyven millió forintot a főiskolának, mert nem találták elég konkrétnak a SEK vállalásait.

Ezúttal viszont kicsit jobban részletezték, hogy melyik karra pontosan mennyi, tudományos fokozattal rendelkező munkatársat kívánnak felvenni (három karra, összesen 11 egyetemi tanárról, illetve docensről van szó), hogy kezdeményezhessék mesterképzések és doktori iskolák akkreditációját. Ezen kívül pedig több alpontban tértek ki arra, hogy miképp kíván a SEK részt venni az idegen nyelvi óvodapedagógus és tanító képzésben.

Volt azért még néhány különbség, például bekerült egy ilyen mondat: a város és a SEK együttműködik „az egyetemi központ, és a város középiskoláiban felhalmozott szellemi és technikai erőforrások közös hasznosításában.” Hogy ez mit jelent, azt nem bontja ki a szerződés.

Az idegen nyelvi képzés kapcsán például ez is szerepel: „A támogatott vállalja a kitűzött célok megvalósítása érdekében az angol nyelvű óvodapedagógus, az angol nyelvű tanítóképzés programjainak, tantárgyi segédanyagainak idegen nyelvű könyvtárállományának, és az oktatást segítő infrastruktúrának kidolgozását, a szükséges szakmai akkreditációk lebonyolítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs bizottságnál.” (Megjegyezzük, a SEK már rendelkezik egy nagyon komoly idegen nyelvi könyvtárral - a szerk.)

Az oktatási bizottság megtárgyalta

A tervezetet e hét szerdáján tárgyalta Szombathely város oktatási bizottsága, melyen rész vett az ALON tudósítója is.

Az ülésen Bozzay György bizottsági tag azt hangsúlyozta, hogy a SEK-nek elemi érdeke, hogyha a munkaerőpiacon szükség van idegen nyelvi pedagógusokra, akkor a fejlesztést akár saját erőből is megoldja, nem értette, miért kell ehhez plusz pénzt is adni. Rettegi Attila, a bizottság elnöke (Fidesz) azt a kérdést tette fel, hogy ha ez benne van a 100 milliós megállapodásban, akkor vajon fog-e még ezen kívül pénzt kérni a SEK a tanítók, óvónők képzésére. Többen hiányolták Gadányi Károlyt, a SEK vezetőjét, aki, mint megtudtuk, azért nincs itt, mert az osztály elmulasztotta meghívni. (A város honlapjáról azért lehetett tájékozódni, hogy mikor tárgyalnak a százmillióról. Mi is ezt tettük – a szerk.)

Bukvai Albertné (gazdasági és iparkamara) azt vetette fel – utalva a megállapodásban szereplő „Kölcsönösen együttműködnek abban, hogy a város és a régió szakemberigényét kielégítsék” mondatra – hogy egyáltalán készült-e felmérés arról, hogy mire lenne igény? Andor Ottó is osztotta ezt a véleményt. Felmerült az is, hogy vajon műszaki diplomások képzésére lehetőséget ad-e ez a tanulmány. Oroszvári Péter (MSZP) szerint nem, mivel ahhoz sokkal több pénz kellene, mint százmillió forint, és egyébként se éri meg, mert kicsi az érdeklődés a műszaki pályák iránt, nevesebb egyetemek is kénytelenek boldog-boldogtalant felvenni.

Oroszvári Péter volt egyébként az egyetlen, aki pozitívan értékelte a SEK vállalásait, mert azt sokkal kidolgozottabbnak ítélte, mint amit júniusban nyújtott be a főiskola. Arra a kérdésre, hogy mi a város előnye ebből a támogatásból azt mondta, „hogy ha az egyetem fejlődik, az jó a városnak, akkor mi a gond.”

Bozzay György megjegyzése - mely szerint igaz, hogy a pénzt nem mi adjuk, de ha már rajtunk keresztül adja a kormány, akkor meg kellene ragadnunk a lehetőséget, hogy erőteljesebben érvényesítsük a város igényeit a főiskolával szemben - nagyjából a semmibe hullt. Lehet, hogy azért, mert ez a pénz sok, de (sok mindenre) nem elég.

Az a kérdés például nem merült fel, hogy mennyiben szolgálja a geográfus mesterképzés a „regionális feladatok ellátási feltételeinek megteremtését” a „munkaerőpiac igényeit”, vagy hogy mennyiben regionális feladat a rekreáció és egészségfejlesztő mesterek képzése, és (Bozzay kérdése alapján), ha erre olyan óriási az igény, akkor vajon miért nem piacról, miért közpénzből finanszírozza a SEK ezeket a képzéseket.

Azért sem volt különösebben szőrszálhasogató a bizottság (igaz, nem is nagyon lelkes), mert nem Szombathely kasszáját terheli a 100 millió forint, hanem az államét, és mindenképpen tovább kell küldeni a SEK-nek. A grémium elfogadta az előterjesztést, azzal a módosítással, hogy a felhasználásról szóló beszámolót be kell nyújtani a bizottságnak. Ami méltányolható igény: erről a pénzről a városnak kell elszámolnia.

Még egy napirendi pontban szerepelt egy, a város és a főiskola között kötendő támogatási szerződés, de mivel ezt a bizottsági ülés elején elhangzottak szerint a polgármester nem írta alá, levették a napirendről. Nem hivatalos információnk szerint hasonló tartalmú lett volna, mint amit tárgyaltak.