Weöres Sándor Színház: 9700 - műfaja csapatjáték

Jordán Tamás annyiban már mindenképpen beváltotta ígéretét, hogy közönségdarabot kaptunk. A Weöres Sándor Színház első darabjának teljes második felvonását még a bemutató előtti egyik próbán láttuk. A habkönnyű 9700 egészen biztos, hogy a szombathelyieknek és nem a fővárosi kritikusoknak készült. .

Jordán Tamás annyiban már mindenképpen beváltotta ígéretét, hogy közönségdarabot kaptunk. A Weöres Sándor Színház első darabjának teljes második felvonását még a bemutató előtti egyik próbán láttuk. A habkönnyű 9700 egészen biztos, hogy a szombathelyieknek és nem a fővárosi kritikusoknak készült. .

Most már csak előre van út

Miközben szerda délelőtt a volt Hemó felé csúszkálok a jeges járdákon, eldöntöm, nem értekezem azon, hogy kell-e színház Szombathelynek vagy sem. Késő van ehhez. Most már csak egy lehetőség maradt: előre menni és a lehető legtöbbet kihozni ebből a helyzetből. A helyzet pedig az, hogy van a városban egy Jordán Tamás, aki maga köré gyűjtött egy roppant szimpatikus színészgárdát, akik teszik a dolgukat, foggal és körömmel. „Feltúrom a pályát” – mondta nemrégiben a HVG-ben az igazgató. Ha most nem lesz rendes színház – és ezt már én teszem hozzá -, akkor nagy valószínűséggel már soha.

Azonban hiába van fene nagy egyetértés a felszínen, a mélyben feltehetően mindenféle ütközetek zajlanak, például mert drága móka a színházalapítás, meg sok érdeket is sért. Elég jó kis mindennapi daráló lehet, még akkor is, ha a színház afféle helyi tabu, amit senki nem mer megkérdőjelezni. Mint ahogy az sem valószínű, hogy a helyi tollforgatók közül bevállalja bárki, hogy pusztán színkritikai alapokon ír a 9700-ról. Érthető. A Weöres Sándor Színház első darabja nem azért kerül majd be a helytörténeti krónikákba, mert zseniális vagy feledhető volt, hanem mert Szombathely legújabb kori színháztörténetének konkrétan is megfogható mérföldköve.

Kukkantás a színfalak mögé

Szóval ezeket gondolom a lefagyott Deák Ferenc utcán, hogy aztán az elkövetkezendő órákban a gondolatmenet újabb, erősen emocionális bővítményekkel gazdagodjon, immár a színház épületében - amely egyelőre nem sokban különbözik a korábbi Hemótól. Annyiban azonban mindenképpen, hogy az előtérben Jordán Tamásba és egy rakás biciklibe ütközöm, majd a büfében ízelítőt kapok a reggeli színészi hangulatokról. Pozitív hozzáállásomat tovább emeli, hogy kerek száz forintért nagyon korrekt kávét kapok a pultnál.

A 10-re kiírt próba el is kezdődik, de először nem egyben nyomják le a darabot, pontosabban a délelőttre esedékes második felvonást, hanem jeleneteken agyalnak, meditálnak, vitáznak. Érdekes így közelről látni, hogy mekkora munka van minden egyes másodpercben, no meg azt, hogy Jordán Tamás igazgató, aki maga is játszik a darabban (Feri bácsi), hogyan respektálja a fiatal rendező, Dömötör Tamás elképzeléseit. Jordán elmondja a véleményét, de aztán hozzáteszi: „aztán majd te eldöntöd”.

Igencsak maximalistának tűnik a darab koreográfusa, Bodor Johanna, aki stopperrel jön-megy, megállít, elindít, pörög, instruál, ötletel, kijelent. Még talán a statikus fotókon látszik is az eredmény, mondjuk az, hogy a jelenetek egy része posztmodern festménynek is megállná a helyét.

A darab

Nem lehetett könnyű a darabválasztás. Ha klasszikussal kezdenek, talán verbális sikert elérnek a kissé konzervatív szombathelyi közönség egy részénél, viszont sokakat, talán éppen az aktív színházba járókat el is riasztanak. Egy modern, fajsúlyos alkotást az utóbbi csoport biztos üdvözölne, viszont az elriasztó effektus még nagyobb lenne. Így aztán maradt a sajátdarab verzió, azon belül is egy önmagába fordult téma: a szombathelyi színházalapítás.

A kérdést persze nagyon sokféleképen körbe lehetne járni. Politikusan, vitriolosan, nosztalgikusan, kultúrkeselyű szemmel, lokálpatriótán és szórakoztatóan. A 9700 az utolsó két aspektust tartja leginkább szem előtt.

Jordán Tamás annak idején azt ígérte, hogy közönségbarát színházat csinál, és láthatóan ehhez is tartja magát. A Weöres Színház előadása – legalábbis a második feléből ítélve - egy habkönnyű darab, melynek célja leginkább a szórakoztatás, a szombathelyi színház létének a tudatosítása az itt élőkkel, illetve erő- és nézői támogatásgyűjtés a további hosszú úthoz.

A darab kerettörténete, hogy egy szombathelyi tudós feltalál egy időgépet, amelynek segítségével a Szombathelyért Szeretnék Tenni Valamit egyesület vezetősége visszamegy segítségével az időben, és próbál pénzt szerezni a régóta áhított színház megvalósuláshoz.

A társaság – akik nem mellesleg maguk is színjátszók -, találkoznak eleinkkel, és nemegyszer adnak elő – jellemzően zenés, táncos - műsorszámokat a múltban vagy éppen a jövőben. (A második felvonás számomra egyértelműen legjobb része a 97. században játszódó, keserédes negatív utópia Megavéppel és az A csitári hegyek alatti, súlyos, táncos betéttel.) Ha nincs zenés, táncos jelenet, akkor humor van, aminek alapját leginkább a korok közötti különbségekből adódó nyelvi és egyéb lehetőségek adják.

Kell egy csapat

Nem ismerjük a színfalak mögötti szándékot, de Jordán Tamás van annyira rutinos színházi ember, hogy nem lehet véletlen, hogy a 9700-nak gyakorlatilag nincs főszereplője. Persze, az ember szeme óhatatlanul is Kiss Marira és Trokán Péterre szegeződik, de a darab úgy van megírva, hogy ne lessen senkit sztárolni (azért én itt sportszerűtlenül megemlítem Németh Juditot), és senki ne érezze elnyomva magát. Mi több, a nyitóelőadáson nemcsak a társulat minden tagja kap szerepet, de színpadon vannak az egyetemi központ színinövendékei is, demonstrálva az egységet és a csapatszellemet. Végül is nyitóelőadás, kultúrtörténeti, gesztus- és szimbólumértékű aspektusok is vannak.

Egyébként ez a csapatszellem érezhető volt a próbán, például olyanokban, hogy a színészek is ki-ki szólnak a rendezőnek, hogy szerintük hogyan lehetne csiszolgatni, aztán a rendező visszaszól, aztán közösen agyalnak még 15 percig.

A társulat láthatóan ezt a csapatszellemet, színházi lelkesedést és hitet szeretné nagyon is konkrétan kiterjeszteni a közönségre és az egész városra. Péntek este immár élesben is.

További képek a próbáról itt.

További részletek és háttérinformációk a darabról.