2009 februári közgyűlés: összekapták magukat, ebből látszik, hogy baj van

2009.02.26. 22:10

A körülöttünk settenkedő válság hűvös lehelete láthatóan olyan hatással volt a szombathelyi képviselőtestületre, mint egy jól elhelyezett atyai pofon a veszekedő testvérekre: mindjárt tudnak szépen, együtt játszani a szobában. Szombathelynek – példátlan módon – ellenszavazat nélkül lett költségvetése. Ebből gyanítható, hogy nagy baj lehet.

B-kategória

Mint a profi ökölvívók a meccs előtt, úgy üzengettek egymásnak a felek a baráti és kevésbé baráti sajtóban a csütörtöki közgyűlés előtt. Hogy könnyen lehet, nem lesz itt idei költségvetés, és akkor cudar világ lesz. Ahogy hallottuk, különösen a városházi alkalmazottak és egyéb városi intézménynél dolgozók aggódtak. Csak részben joggal, mert az igazi izgalom a közalkalmazottaknak majd az lesz, ha mondjuk beüt egy államcsőd.

Szombathely, városháza

Igaz, ha a szombathelyi képviselőtestületen múlna, akkor nem lenne ilyen veszély, hogy mindjárt előrefussunk kicsit az eseményekkel, és megsimogassuk a városatyák és –anyák kissé utángyújtásos, de mégis bölcs kobakját.

Lassítsunk. Maradjunk még üzengetésnél, melyek még az utolsó napokon is folytak, erősen emlékeztetve a B-kategóriás amerikai filmek azon típusaira, ahol a haragban álló akcióhősök a szűk utcán egymással szemben robognak az autóval, arcukon nagyon látszik az eltökéltség, de mindketten tudják - ahogy a néző is -, hogy egyiküknek félre kell majd rántania a kormányt. Vagy mind a kettőnek.

Már az elején enyhe szellők fújnak

Hogy miért kezdődik a márciusi közgyűlés délután kettőkor, azt nem tudjuk, de a történet szempontjából annyira nem is fontos. Lényegesebb, hogy már az elején gyanítható, hogy ebből nem lesz pisztolypárbaj, ellenben lesz költségvetés.

Ezt például abból lehet tudni, hogy Marton Zsolt tanácsnok, Fidesz-KDNP- frakcióvezető mindhárom napirend módosítását (a lakbértámogatások és a MÁV-ingatlanok ügyének elnapolását és valami zártkörű személyi ügy felvételét) elfogadja a közgyűlés, és nem a szokásos 15: 14-es aránypárral.

Interpellációs intermezzo

Hogy elfeledhetjük a korábbi erővonalakat, arra ékes példa a szocialista Gyebrovszki János interpellációja, aki a város lakótelepeinek közbiztonsága, az ott található körzeti megbízotti irodák ügyében kérdezi a polgármestert. Hogy miért van az, hogy a város komoly pénzekkel támogatta az irodák kialakítását, aztán most mégsem működnek rendesen, mert a rendőrség elvezényli onnan az embereit? A polgármester szerint a rendőrség eddig is sok mindent tett a közbiztonságért, ő pedig további egyeztetésekre is hajlandó. Gyebrovszki nem fogadta el a választ, ahogy az egész testület sem. „Örülök, hogy ilyen egységbe tudom kovácsolni a közgyűlést” – értékeli a helyzetet Ipkovich. A többség egyébként tartózkodott a szavazásnál.

Költségvetési főszólamok

A közgyűlés kezdete után fél óra múlva már a költségvetést tárgyalja a közgyűlés.

A költségvetés készítésének folyamata zaklatott, hányatott és változásokkal teli volt – utal Ipkovich György a korábban említett szakaszra.

A témát Németh Kálmán alpolgármester vezeti fel, újfent elmondja, hogy soha ilyen nehéz körülmények között még nem készült költségvetés, itt a pénzügyi és gazdasági válság, Szombathely bevételeinek jelentős részét márpedig az iparűzési adó adja.

Ezt eddig is tudtuk, azt viszont nem, hogy az előterjesztésben szereplő (és az internetre feltöltött) költségvetés-tervezet már gyakorlatilag semmisnek tekinthető, az utóbbi napokban lezajlott egyeztetések miatt ugyanis olyan módosítások kerültek elő, melyek alapvetően átírják a számokat. Az egyeztetések között a legfontosabbnak egy szerdai gazdasági bizottsági ülés tűnik, ahol a felek megegyeztek az új sarokszámokban, és ezeket a sarokszámokat a bizottság minden tagja megszavazta. A legfontosabb az, hogy takarékosság lesz szinte minden vonalon, így a 2009-es költségvetés működési oldalát nullára hozzák ki, amely kétségkívül hatalmas előrelépés a múltbéli slendrián ámokfutások után.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, egy gazdasági válság, egy katasztrofális pénzügyi környezet és egy különleges hatalmi helyzet kellett ahhoz, hogy észhez térítse a helyi döntéshozókat, hogy elkezdjek úgy gondolkodni, ahogy már régebben kellett volna. Ha pozitívan gondolkodunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy Szombathelynek szerencséje van, és talán példával szolgálhat másoknak is. Nagy eséllyel több önkormányzat lesz Magyarországon, ahol nem lesz erő, és akarat és politikai kultúra megállni a szakadék szélén, és több mint egy évtized után ismét Szombathely lehet a pozitív példa, a nyugat lehelete.

No de beszéljünk még egy kicsit az elhangzottakról.

Molnár Miklós, a Pro Savaria frakcióvezetője, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke először az országos gazdasági recesszióról beszél, majd arról, hogy Szombathely átlagosnál is rosszabb helyzetben van, mert pont azok az iparágak találhatók itt, amelyeket súlyosan érint a válság. Ma már nem elég beszélni, hanem cselekedni kell – mondja -, mindenekelőtt meg kell fogalmazni a prioritásokat. A mostani költségvetés biztosítja a nullszaldós működést, a fejlesztések alapjait (útfelújítások, panelprogram, intézmény-felújítási alap stb.) és még egy kis mozgásteret is hagy a hitelfelvétel terén, sőt már rákészülnek valamennyire 2010-re is, amely még zűrösebbnek tűnik, mint az idei, és valamennyi tartalékot is képeztek, készülve a rosszabb forgatókönyvekre.

Nemény András (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke, a szocialisták frakcióvezetője azt mondja, hogy ő is megszavazta a gazdasági bizottságban a módosításokat. Szerinte az önkormányzat 18 éves működése után most először lehet érezni, hogy a politikai szereplők mindegyike átérzi a felelősséget. „Nem baj, hogy eljött a helyzet, legalább eljött valamikor” - értékeli a kétségkívül szokatlan fejleményeket Nemény.

Marton Zsolt azt tartja fontosnak, hogy az emberek lássák, értsék, hogy mit kapnak cserébe azért, ha a város takarékoskodni kényszerül. Ilyen válasz a panelprogram, az útfelújítás és az intézmények felújítása és az orvosi alapellátás feltételeinek a javítása. A jobboldal pedig továbbra is támogatja az EU-pénzekből történő beruházásokat.

Ezek után a bizottsági elnökök és képviselők szép egymás után, csendben, higgadtan, elmondják a mondókájukat, kifogásolnak, hozzátesznek, de összességében támogatóan. Láthatóan komoly az ügy, kissé nyugtalanító is ez így, hogy biztos nagy baj van, no meg az embernek az is eszébe jut, ha az elmúlt 18 évben ilyen közgyűlések és országgyűlések lettek volna, akkor most nem abban állnánk szájszélig, amiben állunk.

A két nem kötelező bizottsági elnök

Az önkormányzati működést két területre szokták osztani. Egyrészt vannak a kötelező, másrészt a nem kötelező feladatok. Az utóbbiakba esnek a kulturális és sporttámogatások, melyeket bizony megkurtított az ominózus szerdai gazdasági bizottsági ülés.

Ennek fényében kiemeljük, mi volt a két bizottsági elnök reakciója.

Varga Tamás (SZDSZ) sportbizottsági elnök azt mondja, bizottsága nem tudta értelmezni a 80 milliós elvonást, mivel azok nincsenek nevesítve. A sportköltségvetés jórészét amúgy a Haladás és a Falco és a hasonló élsport támogatása viszi el, ha ebből vesznek el, sok embernek nem tetszik, mint ahogy az sem, ha a tánc vagy a diák és tömegsport lesz megkurtítva. Egyben azt is javasolja, hogy egy birkózóversenyre és egy női kézilabda tornára adjon pénzt a közgyűlés. Leszavazzák.

Sági József (Fidesz) a kulturális bizottság elnökeként azt mondja, „az igazság pillanata eljött”. A bizottság szomorúan de konszenzussal megszavazta a veszteseket, ezek közé tartozik például az Agora, a képtár, a városi tévé vagy a Savaria Táncverseny. A konszenzussal megtakarított 31 millió azonban még mindig nem 63 millió forint. Ez utóbbi a gazdasági bizottság egyik megtakarítási sarokszáma. Sági még két elvonást javasol: a Safótól 22 milliót (ezáltal a hetilap hetilapból havilap lenne), a színház költégvetéséből is 10 milliós elvonást javasol. Egyrészt hogy mindenki vegye ki a részét a megszorításokból, másrész mert csak így támogatja a költségvetést.

Józing Antal

-------------------------------------------------------

Továbbra is válság

Horváth Zsolt (Fidesz) arra tett javaslatot, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság készítsen vészforgatókönyvet arra az esetre, ha nem folynának be a tervezett vagyongazdálkodási és adóbevételek a város kasszájába.

Szabó Gábor (MDF) alpolgármester mindenkinek megköszönte, hogy megértette, a válságból a fejlesztések jelenthetnek kivezető utat, és támogatta ezeket.

A színház is megrövidült

Marton Zsolt a Fidesz-KDNP frakció vezetője egy konkrét húzásra tett javaslatot, mégpedig arra, hogy a Savaria Fórum vállalkozói díját csökkentsék 22,5 millióra, a színház támogatását pedig 10 millió forinttal. A polgármester megjegyezte, hogy a SaFo kiadására szerződésük van, ezt nehézkes módosítani, a színház pedig – ha az önkormányzat csökkenti a támogatást – ugyanilyen mértékben veszít, az állami apanázsból is. (Jövőre is.) Czeglédy Csaba ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy Németh Kálmán alpolgármester kérése az volt, mindenki olyan számokkal álljon elő a költségvetés készítésekor, amelyek az év folyamán nem változnak. Marton Zsolt viszont azt mondta, a város nehéz helyzetében egyezkedni kell a SaFót kiadó céggel, minden máson is húztak, most átmenetileg a hetilapból legyen havilap.

Gyimesi Józsefnek is volt ehhez egy-két szava. Mégpedig, hogy ugyan ő nincs megelégedve a SaFó tartalmával, de inkább erről egyezkedjenek, mint hogy egyszer egy hónapban jelenjen meg az újság. Azt nem szerette volna elemezni viszont, hogy melyik internetes újság melyik oldalt szolgálja. (Kár, mert kíváncsiak lettünk volna rá.)

Egyhangú igen

Sem az ágazatok lobbistái, sem a kerületi képviselők nem álltak elő az ilyenkor szokásos végeláthatatlan kívánságlistával. Németh Kálmán megjegyezte, hogy a legnagyobb lefaragás a kulturális szférát érte, 160 millió forint, míg a sportágazat szenvedte meg legkevésbé a megszorításokat. A panelprogram megmarad, legfeljebb áthúzódik a jövő évre. Ugyanakkor a város működőképes, a vállalt feladatoknak eleget tudnak tenni. Így kisebb módosítások után elfogadták a 2009. évi költségvetést, 28 igennel, egyhangúan.

Színház tervpályázat

Ahogy jelentős részben konszenzusos döntések születtek a többi előterjesztésről is.

A színház új épületének építészeti tervpályázatának kiírásával kapcsolatban Sági József (Fidesz) a kulturális bizottság elnöke felolvasta az építész és a mérnöki kamara levelét, melyben arra kérik a városvezetést, hogy a jelenlegi helyzetben fontolja meg még egyszer a helyszínt, és a kevés anyagi forrást ne rombolásra (MSH esetleges bontása), hanem építésre fordítsa.

Elfogadták a Kámoni Arborétum Ökoturisztikai Látogató- és Oktató Központ építésének beruházási programját, és utcákat is neveztek el. Ezt a polgármester úgy vezette elő, hogy örömteli döntés, mert már az öröm, hogy van új utcánk, név szerint Oroszlán (az Oroszlán utca folytatása) Rákosi Jenő és Brenner János utcák.

Közmunkaprogram is van

Élesebb pengeváltás a közmunkaterv elfogadása körül volt: Gyebrovszki János (MSZP) megkérdőjelezte Szakály Gábor (Fidesz) bizottsági elnök szakértelmét, valamint a tervet elkészítendő Savaria Rehab-Team eddigi e téren kifejtett tevékenységének hatékonyságát, kevesellte a tervbe eddig bevont kilencven ember foglalkoztatását, merthogy ez csak az eddigiek továbbfoglalkoztatást teszi lehetővé, és egy új testület létrehozását javasolta a közmunkákkal kapcsolatos ügyek eldöntésére. Úgy gondolja, a város lemaradhat a közmunkák finanszírozására kiírt pályázatról. Marton Zsolt és Szakály Gábor némi viszontszemélyeskedés után megkérdezte, minek még egy „sóhivatalt” létrehozni a Foglalkoztatási Paktum mellé. A terveket látta a Szociális Kerekasztal és tárgyalásokat folytat a Savaria Rehab-Team a város cégeivel, hol tudnának még további tartósan munka nélkül lévő embereket közmunkában foglalkoztatni.

A zárt ülés végén, este fél hatkor Ipkovich György megköszönte a képviselők munkáját. A legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy van költségvetése a városnak, és ezt példátlan módon a képviselőtestület egyhangú döntéssel hozta, amelyet biztatónak tart a jövőre nézve: „Az előttünk álló nehézségeket inkább összefogással, mint más eszközökkel fogjuk kezelni” – mondta.

Miért kellettek a megszorítások?

A költségvetés főösszege nem változott a polgármester által néhány héttel ezelőtt beterjesztetthez képest, ez maradt 24,288 milliárd forint, viszont nullára redukáltak a működési kiadások 220 millió forintos tervezett hiányát, valamint ugyancsak a működési költségekből faragtak le még 300 millió forintot. Ez utóbbi egy tartalék alapot képez, felhasználásáról szükség esetén döntenek.

A takarékossági intézkedés minden ágazatot érint, többségét 60 millió forint körüli összeggel.

A tavalyi költségvetési rendelet szerint 10 millió forintig a polgármester dönthetett saját hatáskörben a maradványpénzek felhasználásáról. Változás az is, hogy ha egy-egy célra megjelölt összegből valamennyi megmarad, a fel nem használt pénzt a pénzügyi és gazdasági bizottság és a polgármester közös döntése alapján lehet elkölteni másra.

Ugyancsak határt szabtak a hitelfelvételnek: ez nem haladhatja meg a jogszabályban az önkormányzatok számára meghatározott hitelfelvételi korlát 90 százalékát, hogy itt is maradhasson egy kis mozgástér.

Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a működési kiadások hitelből történő finanszírozása veszélyeztetné a fejlesztési hitelek felvételét. Ezekre pedig nagy szükségünk lesz, hogy az uniós pénzekből finanszírozott beruházásokhoz hozzá tudjuk tenni a város önrészét.

A beruházások értéke több milliárd forint, ha végre elindulnak, számos embernek jelentenek megélhetést. Reméljük, minél több szombathelyi lesz köztük.

Annak ellenére, hogy sikerült lefaragni a működési oldal hiányából, a város anyagi helyzete nem túl rózsás, négymilliárd forintnyi a hitelállomány. Gondot okozhat még, ha az ingatlanértékesítésből tervezett vagyongazdálkodási bevétel nem teljesül vagy ha a tervezettnél nagyobb lesz a gazdasági visszaesés.

Kupi Györgyi
.