"Miért nem mondjátok el mindenkinek?" - Szabó Lajos lakossági fóruma a válságkezelésről

Nem bíznak az újságokban

A szombathelyi levéltár dísztermében úgy ötven ember gyűlt össze Szabó Lajos az MSZP országgyűlési képviselője az Országgyűlés Költségvetési Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság alelnökének fórumára. A rendezvény nyilvános volt, de úgy tűnt, leginkább a baloldali érzelmű szombathelyiek jöttek el. Egy hölgy a végén megjegyezte: „Miért nem mondjátok ezt el mindenkinek?” Szabó Lajos válasza az volt, hogy majd az újság megírja, de a jelenlévők véleményéből úgy tűnt, az újságokban nemigen bíznak az emberek.

Szabó Lajos bevezetésképpen elmondta, az amerikai pénzpiaci válság hatását érezte meg Európa, és hazánk is. A nemzetközi piacról eltűnt a pénz, nincsenek hitelek, nincs fogyasztás, nincs termelés, ennek következtében szűnnek meg a munkahelyek.

Mit tett a kormány?

Szabó Lajos – nem mentegetőzésképpen, de – megjegyezte, hogy senki nem számított arra, hogy a pénzügyi válság átjön Európába. A magyar kormány sem volt lassúbb, mint a többi. Az IMF által biztosított forrásra például időben pályázott. De miért is kellett felvennünk azt (az ütemezve és csak bizonyos célokra felhasználható) húszmilliárd eurós hitelt?

Az országnak, azaz az államnak, a lakosságnak, a vállalkozóknak összesen 30 milliárd eurónyi idén lejáró adóssága van, ebből az államé 3 milliárd, a többi szereplőé összesen 27 milliárd. Az ország devizatartaléka 17 milliárd euró, a lejáró hitelek fedezésre kellett az IMF pénz, tehát a hiteleinket vissza tudjuk fizetni – tudtuk meg.

Időben nyúltunk a mentőövért

A költségvetéssel (amit utóbb át kellette szabni) kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy felelőtlenül tervezett-e a kormány? Mint megtudtuk, a tavaly elfogadott költségvetésnek egyetlen előnye volt, az hogy van, de már akkor lehetett tudni, hogy ez nagyon hamar felül fogja írni az élet. A magyar gazdaság 80 százalékban külföldre termel, ha ott nincs kereslet, akkor nálunk nincs mit termelni. Ennek következtében háromszázalékos visszaesés várható a GDP-ben az eredetileg tervezett 3 százalékos növekedéshez képest. Ez összesen 6 százalékos csökkenést jelent, forintosítva 600 milliót, ezt a pénzt kell most megspórolni, hogy ne lépjük túl a 3 százalékos költségvetési hiányt.

Mit tud tenni a kisebbségben lévő kormány? Egyszerre kell rövid távú, egyszeri intézkedéseket tenni, és hosszú távú, strukturális átalakításokat meglépni, hogy ne csak túléljük a válságot, hanem jó alapokkal tudjunk indulni, ha annak vége lesz. Mindeközben arra is gondolni kell, hogy a válság a lehető legkevésbé érintse a legrosszabb helyzetben lévő embereket.

A politikai ellenfelek a keresletélénkítést a belső fogyasztás felpörgetésével (a hiány szabadon eresztésével) kívánják élénkíteni, de ennek korlátot szab, hogy ehhez hiányzik a pénz, nincs aki megfinanszírozná a költségvetési hiányt, az IMF hitelt pedig erre nem lehet elkölteni – tudtuk meg.

Az állami költésből ugyancsak nehéz lefaragni, mert az állami szolgáltatásokat, oktatást, egészségügyet működtetni kell.

A lakosság terhei nőnek, a vállalkozásoké csökkennek

Elvonni a három jövedelemtulajdonostól lehet: a lakosságtól, a vállalkozásoktól, és az államtól. Állami célra nem kíván elvonni pénzt a kormány, erre már nincs szükség, a lakosság és a vállalkozások között viszont át kell csoportosítani a jövedelmeket, mégpedig most a vállalkozások javára. Ennek a mérlege nulla, ebből nem lesz az államnak több bevétele, ezt a vállalkozásélénkítésre, munkahelyek megtartására fordítják. A vállalkozók kevesebb terhet fognak viselni (például a társadalombiztosítási járulék csökkentése - minimálbérrel számolva - háromezer forinttal csökkenti a vállalkozások terheit az idén, jövőre hatezerrel.)

Az így kieső költségvetési bevételt kell visszapótolni a lakosságtól annak figyelembevételével, hogy be tudjuk-e tartani a társadalommal kötött megállapodást – mondja Szabó Lajos, majd rögtön fel is teszi a kérdést: mihez lehet hozzányúlni?

Mihez lehet hozzányúlni?

Hozzá lehet nyúlni az adókhoz, az áfa nő 20-ról 23 százalékra (a reformszövetség 24 százalékot javasol). Az értékalapú ingatlanadó ugyancsak a hosszú távú intézkedés, 2014-ig ebből nem lesz bevétele az államnak, előbb a felmérés, aztán az átmeneti működtetés, igazából ennek hatását a lakosság 2014-től érezné. Harmincmillió forint alatt pedig nem lenne ingatlanadó. (A hallgatói reakciókból úgy tűnt, ez az ami a legkevésbé borzolja a kedélyeket.)

A személyi jövedelemadó mérséklésének, és az alsó sávhatárok kitolásának pedig az a célja, hogy minél több embert lehessen bevonni az adózók körébe, a tényleges jövedelmeket ne legyen érdeke senkinek eltitkolni. (Erre egy úr azt jegyezte meg, hogy elege van abból, hogy a vállalkozókat potenciális adócsalóként tartják számon, a Szabó Lajos pedig azt mondta, hogy neki meg abból van elege, hogy olyan törvényeket kell hozni, ami öt gazember féken tartása miatt tízezer becsületest sújt, de ahhoz, hogy ez ne így legyen, a társadalomnak nem kellene az öt gazember mellé állnia.)

Gyed, családi pótlék, szocpol

A szociális ellátórendszer sem maradhat ki a sorból. Cél, hogy igazságosabb legyen, és a munkára ösztönözzön. Utóbbi a közmunkaprogrammal kívánnak eleget tenni. Az alanyi jogon járó juttatásokat pedig úgy akarják igazságosabbá tenni, hogy bevonják az adózás alá. Így például a családi pótlékot továbbra is megkapja mindenki adómentesen, viszont „betolják” a család munkajövedelme alá, így az adóztatható jövedelem nő. Ez azokat, akik 100 ezer forintot keresnek egyáltalán nem érinti, akik e felett, azok fognak visszafizetni a közös kasszába valamennyit, munkajövedelmüktől függően. A családi pótlékot két kereső esetén megosztják, így fele-fele arányban növeli az adóalapot. A gyereküket egyedül nevelőknél pedig csak a családi pótlék felét csapják hozzá a jövedelemhez. (A járandóságot természetesen egészben megkapják, még mielőtt valaki megijedne - a szerk.)
Ugyanez a terv a lakásépítéshez nyújtott szociálpolitikai támogatással is, az négy évig lenne adóalapot növelő tényező.

A gyedet úgy kívánják igazságosabbá tenni, hogyha valaki nem dolgozott legalább két évet a szülés előtt, csak egyet, az csak egy évig kapja ezt az ellátást. Erre mindjárt érkezett is felvetés a hallgatóságból: az egy év gyed után hová teszi az anyuka a gyereket, főleg, ha a nagymama is dolgozik és bölcsőde sincs a faluban? A válasz erre az volt, hogy az intézkedéscsomag csak egyben működik, nem lehet belőle kivenni azt, ami egyes csoportokat különösen rosszul érinti.

A nyugdíjjal kapcsolatban megjegyezte, hogy azt az intést kapták, a korhatás emelése politikai bukta. De korhatárt emelni kell, mert a „kilépők” nyugdíja alacsonyabb volt, mint a most belépőké, a rendszer finanszírozhatatlanná válik. Egyszeri intézkedésként pedig a 13. havi nyugdíj beépítése a havi járandóságba, a jövőre belépők pedig már nem kapják meg ezt a pluszpénzt. (A reformszövetség javaslata a 13. havi eltörlése.)

És a politika…

Nem hagyta ki Szabó Lajos a politikán és igazgatáson való spórolási lehetőséget sem, főleg mert ezt kérik rajtuk számon igen gyakran. A költségtérítéssel kapcsolatban azt mondta, neki minden évben el kell számolni a vagyonának gyarapodásával, ahogy felesége fogalmazott, még azt is tudják róla, hogy hol van a szennyes alsója (a felesége nem ezt a kifejezést használta), de szívesen felajánlja, mindenkinek, hogy vele töltsön egy hetet, és lássa, mit csinál, hová megy el a költségtérítés. A parlament létszámának csökkentése lehet jogos igény, de ezt nem lehet úgy megoldani, hogy csak választókerületi képviselőket lehessen választani, mert előállhat az a helyzet, hogy az összes választókerületből ugyanolyan párti 1-1 képviselő jut be. De kevésbé extrém helyzetben is a választók jelentős része maradna politikai képviselet nélkül. Egyébként, ha egyetlen képviselő se lenne, akkor spórolnánk évi 13 milliárd forintot.

Az önkormányzati képviselők számának csökkentése viszont cél, minthogy az is, hogy kevesebb polgármesteri hivatal szolgáljon ki több embert. A szocialisták nem a falusi képviselőtestületek felszámolásában gondolkodnak, de erről bővebbet később Gyenesei István önkormányzati minisztertől tudhatunk majd meg.

Nem lehet kicsemegézni

Az egyik résztvevő felvetette, hogy az rendben van, hogy hitelgaranciát vállalnak a munkájukat vesztett emberek törlesztőrészleteinek átmeneti csökkentésére, de mi lesz azokkal, akiknek van állásuk, de nem tudják fizetni a duplájára nőtt részleteket? Szabó Lajos elmondta, egyénileg kell kérni a bankoktól a hitelek átütemezését, a kormány annyit tud tenni, hogy kéri a bankokat, ne számoljanak fel ezért külön költséget.

Szó esett arról is, hogy a kis és középvállalkozói szektort erősíteni kell, a külföldi piacok felderítésével és fogadókészségének növelésével próbálnak segíteni.

Szűcs Gábor (MSZP Vas megyei Területi Szövetsége szövetségi tanács elnöke, a megyei közgyűlés szocialista frakciójának vezetője) még a felvezetőjében tett fel néhány kérdést: Mi hibáztunk, mások hibáztak, vagy csak a következmények érintenek minket? Ha mi hibáztunk, mennyit hibáztunk, ha mások hibáztak, akkor abból mennyi hárul ránk?

A fórumon leginkább a legutolsó kérdésre kaptunk választ. A jelenlévők úgy tűnik, kiszámolták, mennyi hárul rájuk, de higgadtan, támogatóan fogadták az elképzeléseket. A ki és mennyiben hibázott kérdés a levegőben maradt, ami érthető, mert ennek a fórumnak az időbeli korlátait messze meghaladta volna a felsorolás. Viszont senki nem keresett álkifogásokat, nem esett szó arról sem, mit tett, vagy nem tett a politikai ellenfél, legfeljebb annyi, hogy a mai politikai klímában nem könnyű bármilyen csekély változást is keresztülvinni, és a szocialisták ezt is számításba vették az intézkedések tervezésénél.
Szabó Lajos részt vett az intézkedéscsomag kidolgozásában, természetesen sokkal részletesebben ismertette a program elemeit, de hely hiányában mi csak azokat „csemegéztük” ki, amelyek a lakosságot leginkább érintik, és a konkrétumok helyett inkább a program filozófiájára helyeztük a hangsúlyt.

Bár a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a tervek változhatnak, akár rövid időn belül is, mert a gazdasági környezet is változhat (és inkább romolhat), azok, akik szeretnének a jelenlegi csomaggal kalkulálni, vagy megtudni, a kormány jelenlegi elképzeléseit itt megtalálhatják.

A reformszövetség javaslata itt található.