Ismét borfalu a Szombathelyi Fő téren (képgalériával)
2009.05.23. 09:57
Három napig állnak a megyeszékhely főterén a sátras, kiülős borozók. Pénteken egy darabig úgy tűnt, hogy elmossa a vihar a vigadalmat, de aztán mégsem. Illetve csak egy kicsit. Mert este kilencre gyakorlatilag teljesen megtelt a placc, képzettségtől és politikai állásponttól függetlenül.
.
Három napig állnak a megyeszékhely főterén a sátras, kiülős borozók. Pénteken egy darabig úgy tűnt, hogy elmossa a vihar a vigadalmat, de aztán mégsem. Illetve csak egy kicsit. Mert este kilencre gyakorlatilag teljesen megtelt a placc, képzettségtől és politikai állásponttól függetlenül.
.
Három napig állnak a megyeszékhely főterén a sátras, kiülős borozók. Pénteken egy darabig úgy tűnt, hogy elmossa a vihar a vigadalmat, de aztán mégsem. Illetve csak egy kicsit. Mert este kilencre gyakorlatilag teljesen megtelt a placc, képzettségtől és politikai állásponttól függetlenül.
.
„A jó bor előállítása szinte a művészettel vetekszik” – mondja délutáni megnyitó beszédében Ipkovich György polgármester, aki egyből meg is előlegezi, hogy az idei Borfalu a tavalyihoz hasonló sikerrel fog zajlani. A város első embere arra biztat, hogy két koccintást mindenki tegyen meg: egyiket a bortermelőkre, másikat Szombathelyre.
Mindenközben a szervezők gondterhelt homlokkal nézegetik az eget, ugyanis ott egyre sötétebb felhők látszanak felbukkanni, amúgy meg narancssárga riasztás van érvényben.
Aztán nem sokkal később be is üt a krach, szakad, mintha dézsából öntenék, de a jégeső csak a híradásokól éri el Szombathelyt, ráadásul nyolc óra környékén váratlanul eláll a csapadék, mi több, Kőszeg felé tekintve egyre kékebb az égbolt.
Úgy látszik, a borművészetnek egészen magas helyeken is vannak támogatói.
Így aztán este kilenc óra tájban már egész tekintélyes mennyiségű ember ücsörög a borfalu padjain, hallgatva először a Transform Air, majd a Sweet Home zenéjét.
Ahogy lemennek a főműsorok a kereskedelmi tévékben, úgy lesznek többen és többen a Szentháromság-szobor tövében. Láthatóan a fiatalok vannak többségben, de minden generáció képviselteti magát, mi több mindkét politikai térfélről látunk városi képviselőt.
A Borfalu tehát afféle közös platformnak is tekinthető.
Nemcsak a politikai, de a társadalmi szakadékokat is áthidal a rendezvény: a hajléktalanok ugyanúgy felbukkannak, mint magas rangú városi tisztségviselők, ismert vállalkozók, képzőművészek vagy médiamunkások.
A pecsenyés, gumicukros, réteses és a hasonló, szilárd halmazállapotban utazó standoknak léthatóan kevésbé megy, mint a borárusoknak, hiába vannak az utóbbiak jóval többen.
Az árak egyébként annyira nem veszélyesek, 100 forint körül adják az átlagos bor decijét, 200-ért már nagyon korrektet kapni.
300 forint egy üvegpohár, amelyet egyszer kell megvenni, utána bárhol teletölthetjük újra és újra.
A színpadi programok után a hangulatot cigányzenészek turbózzák, akik kívánságra asztalhoz jönnek. Mi ezzel a lehetőséggel nem éltünk, viszont jól lefotóztuk őket.