Fő téri koncertek, belvárosi bulik: zajos vagy nem zajos?

Nyaranta két táborra szakad Szombathely: azokra, akik szabadtéri rendezvényeken szeretnének szórakozni, és azokra, akik ezek alatt bosszankodnak Elsősorban a belvárosiak érintettek, sokan nem is tudják, nyaranta éjfélig lehet bulizni. Igaz, nem akármilyen hangerővel. Hétvégén amúgy ismét . Kommentálunk.

Nyaranta két táborra szakad Szombathely: azokra, akik szabadtéri rendezvényeken szeretnének szórakozni, és azokra, akik ezek alatt bosszankodnak Elsősorban a belvárosiak érintettek, sokan nem is tudják, nyaranta éjfélig lehet bulizni. Igaz, nem akármilyen hangerővel. Hétvégén amúgy ismét . Kommentálunk.

A nyár a szabadtéri programok és a zajongás miatt háborgó SMS-ek, időnként pedig a rendőri intézkedések ideje. A rendőrségen érdeklődtünk, hogyan kell zenés rendezvényt szervezni, és milyen szabályokat fontos betartani.

„Ezt már nem lehet kibírni”

A zenés rendezvényeket Szombathelyen a polgármesteri hivatalban kell bejelenteni, ezt a hivatal átküldi a rendőrségre, de nem ritkán előfordul, hogy maga az ügyfél is jelzi a kapitányságon, hol, mikor, mettől meddig tart rendezvény, és várhatóan hány decibeles zajterheléssel jár – tájékoztatta az Alont Bercse László százados, a Szombathelyi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának munkatársa. Az idei gólyatáborra vonatkozó bejelentést például már megtette a főiskola, de nyaranta érkezik előzetes jelzés a szabadtéri lagzikról is.

Azt nem tudják ellenőrizni, hogy hány decibellel szól a zene, erre szolgáló mérőeszközük nincsen. Ha egy bejelentés érkezik, arra vonatkozóan, hogy túl hangos a műsor, még nem biztos, hogy intézkednek, mert meglehetősen szubjektív is lehet a bejelentő részéről a zaj erősségének, zavaró hatásának megítélése, de ha többen telefonálnak, vagy a helyszínen több tanú állítja, hogy „ezt már nem lehet kibírni,” akkor a zene elhalkítására kérik a szervezőt.

Szabálysértés

2009-ben mindösszesen öt esetben történt e körben rendőri intézkedés – ezt már Benkő János rendőrhadnagy tudatta az Alonnal. Februárban négy alkalommal intézkedett a Közrendvédelmi Osztály közterületi végrehajtó állománya csendháborítás miatt, ezt követően májusban volt hasonló intézkedés. Három férfivel és két nővel szemben folytattak szabálysértési eljárást.

A lakossági bejelentések, s ezek nyomán rendőri intézkedések 21 óra és 1 óra közötti időben történtek. A problémás esetek kivétel nélkül társasházi (tömb) lakásokat érintően fordultak elő, a bejelentést a szomszédok tették, a legtöbb problémát a túl hangos zenehallgatás - bulizás - okozta. Rendezvénnyel kapcsolatban hatósági eljáráshoz, rendőri szabálysértési feljelentéshez vezető lakossági panasz nem érkezett a rendőrséghez ebben az időszakban.

A rendőri intézkedések során az intézkedők minden esetben a törvényesség, szakszerűség, arányosság követelményét szem előtt tartva járnak el, a mindenkor hatályos jogi normák adta keretek között – tájékoztatta az Alont Benkő János. Ennek megfelelően a szabálysértés észlelése esetén a rendőri felszólítás „a jogsértő cselekmény abbahagyását, megszakítását, a megsértett, megzavart köznyugalom helyreállítását” szolgálja. A legtöbb esetben elegendő például a túl hangos zene lehalkíttatása. Amennyiben a felszólítás nem vezet eredményre, úgy ismételt figyelemfelhívás, figyelmeztetés után végső esetben sor kerülhet a szabálysértést tovább folytató személy előállítására is.

A szabálysértési eljárás lefolytatására a polgármesteri hivatal (jegyző) hatásköre.

Buli a kertben

Rákérdeztünk arra is, mi a teendő akkor, ha valaki kerti mulatságot rendez a saját udvarán.

Magánprogramok nem bejelentés-kötelesek, de a szomszédok közti jó viszony megőrzése érdekében a szomszédokkal célszerű egyeztetni, s persze a békés egymás mellett élés jegyében a szabadságot nem összetéveszteni a szabadossággal, hisz a jog nem lehet korlátlan, parttalan, annak mindenkori korlátja a másik ember hasonló joga és szabadsága kell legyen – jegyezte meg Benkő János.

Miről szól a rendelet?

A szabadtéri szórakoztató rendezvények körülményeit a város környezetvédelmi rendelete szabályozza.(25/1997. (IX.25. sz. rendelet a környezetvédelem helyi szabályozásáról.)
Ez azonban nem teljesen egyértelmű, kevéssé eufemisztikusan fogalmazva arról van szó, sem a rendezvény szervezőjének, sem a rendőrségnek nincs könnyű dolga, ha a szabályokat betartva akar eljárni szabadtéri műsorszolgáltatás, vagy akár csak egy házibuli, esetleg otthoni zenehallgatás esetén.

Az világos például, hogy Szombathely zajvédelmi szempontból övezetekre van osztva. A kórház környékén (csendes övezet) például nem lehet szabadtéri műsorszolgáltatás végezni. Kevésbé egyértelmű viszont, hogy mi a helyzet a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken, például az Iseum, Bartók terem, Zrínyi utca környékén. Egyáltalán: esténként, nyáron mi indokolja a Zrínyi utcai iskolát vagy a képtárt védeni?

Azt teljesen egyértelmű táblázatba foglalták, hogy hány decibelig terhelhető a környezet.

Például a belvárosban (lakó- és intézményterület tömör, városias beépítéssel) nappal 55, éjjel 45 decibel a határ, a kertvárosias részben nappal 50, éjjel 45 decibel. Ehhez kell hozzáadni a rendezvények esetén (városközpontban) megengedett + 5 decibelt, illetve alkalmi rendezvény esetén a + 6 decibelt. De ha a városközpontban alkalmi rendezvényt tartunk, akkor vajon 5 vagy 6 decibel a megengedett módosító érték?

Az is kérdés lenne, hogy vajon hol kellene bekalibrálni a decibeleket? A legközelebbi ház hálószobájában vagy a hangszórótól két méterre? A szomszéd „diszkózása” miatt betelefonáló panaszos szobájában vagy a renitens zajongó cédélejátszója mellett?

Egyébként a lakószobák zajszintjének felső határát is meghatározza a rendelet (Helyiségekre vonatkozó zajterhelési határérték: A helyiségekben a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint.) Eszerint például lakószobában nappal 40, éjjel 30 decibel a megengedett. zajterhelés. (De vajon ez is módosítható fölfelé 5-6 decibellel rendezvény esetén?)

Annak a rendezvényszervezőnek is gratulálunk (főleg, ha az egy egyszerű belvárosi presszós), aki megmondja, hogy mi is az az egyenértékű A-hangnyomásszint. A rendelet szerint: „A zajhatás A-súlyozószűrővel értékelt hangnyomásszintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke.” Világos.

Persze mindez meglehetősen elméleti kérdésfeltevés. Ugyanis nincsen a rendőrségnek zajmérő eszköze. E nélkül még akkor is nehéz érvényt szerezni a jogszabálynak, ha az pontosan fogalmaz.

Ki kéne bírni Ami viszont kéznél van, az a tolerancia. A képviselőtestület 2006-ban módosította az 1997-es környezetvédelmi rendeletet, épp amiatt, mert egy jó hangulatú koncertet este tízkor le kellett fújjon a rendőrség az Uránia udvarban (egy Colorstar-koncert volt – a szerk.), ami nagy sajtóvisszhangot keltett. Más kérdés, hogy az önkormányzat egyáltalán nem reklámozza, nem teszi közhírré a nyári időszámítást, nem kéri a belvárosban lakók türelmét a nyári rendezvényekhez. A nappali időszak éjfélig tartó meghosszabbításának indoka az volt, hogy nyáron legyen a belváros élő, nyüzsgő, programdús. A rendezvények védői azt mondják, a belvárosiaknak „minden a szájukban van”, jelentős előnnyel rendelkeznek a kifejezetten csendes, belvárostól távol eső városrészek lakóival szemben bármilyen szolgáltatás elérésében. Ennek fejében lehetnének kicsit megértőbbek, ha egy presszó udvarán éjfélkor, vagy utána két perccel még szól a zene. A városi nagyrendezvények iránt mostanában talán toleránsabbak a lakók, vagy legalább is beletörődtek. A presszók, vendéglők teraszán programot szervezők és az ott fellépők viszont „kis halak”, többnyire kisebb-nagyobb, helyi érdekű zenekarok, nem ebből élnek, nem mások bosszantására, hanem szórakoztatására jönnek össze, ha erre alkalom adódik. A belvárosban jellemzően nem azok laknak, akiknek szombaton vagy vasárnap hajnali ötkor csörög vekker vagy a délutános műszakból térnek haza éjjel fél tizenegykor. Talán érdemes lenne telefonálgatás, stresszelés helyett lemenni a buliba és inni egy sört vagy egy limonádét, és élvezni egy kis nyári, polgári együttlétet. Esetleg le lehetne adni egy kívánságlistát, mit-kit hallgatna szívesen.