Kicsit autómentes: Critical Mass 2009 Szombathelyen (+ videó)

Pár nappal ezelőtt hallgattam a rádiót, ahol is arról volt szó, hogy Dániában hogyan terveznek meg egy új hidat, útszakaszt, akármit. Azt mondta a Dánia-szakértő férfiú, hogy elég egyértelmű a prioritás: első a közösségi közlekedés, második helyen a gyalogosok és a biciklisták vannak, aztán jönnek az autósok.

Ehhez képest nálunk bicikliút azt a borzalmas megoldást jelenti, hogy vagy út szélére, a lefolyók mellé, vagy a járdára húznak egy sárga csíkot. Nos, aki kitalálta, hogy így oldják meg a kerékpáros közlekedést, az megérdemelné, hogy naponta ötször végigtekerjen a Zanati úton oda-vissza, a forduló pedig feltétlen körforgalomban legyen.

A legnagyobb fejlődést az jelenti, hogy Szombathelyen a politikusok végre semmit nem szerveztek szeptember 22-re, az autómenetes napra. Mivel mindenképpen az egyik legképmutatóbb rendezvényről volt szó. Miközben egy őszi bóvlivásár és indiánzene erejéig le lehet zárni az egész belvárost az autók előtt, addig az autómentes napon pár négyzetmétert mertek csak a Borostyánkő előtti zsákutcában, ahol a kirendelt iskolások görkorcsolyázhattak vígan. Meg volt gyerekrajzverseny, és olykor valami államtitkárhelyettesfőosztályvezető Budapestről, aki levonatozott ide, hogy bazi nagy közhelyeket mondjon az autómentességről.

Ehhez képest tényleg felüdülés az abszolút állampolgári kezdeményezésre létrejött a Critical Mass, még akkor is, ha egyelőre gyerekcipőben jár a szervezés, csakúgy, mint az állampolgári részvétel és a polgári öntudat.

Mindenestre kedd este nagyjából másfélszázan biciklizzük körbe Szombathely belvárosát, azon belül is a legforgalmasabb utcákat. A menet magáll a piros lámpáknál, nem bóklászik át a szembesávba, meg egyáltalán: tisztelettudóan viselkedik. Igaz, hazudnék, ha azt mondanám, hogy az emberben nincs bent a kisördög, hogy sokkal nagyobb borsot törjön a négykerekűek orra alá, kicsit visszaadva az út szélre szorításokat, a nem megadott elsőbbségeket és a fedezék mögüli beintéseket.

Kivételesen most mi vagyunk az erősebbek. Nagy fennakadást nem okozunk, az autósok olykor dudálnak, morognak egy kicsit, de összességében elég fegyelmezetten veszik tudomásul a helyzetet.

A menet olykor megáll egy-egy kisebb emelésre, a végállomáson, a Fő téren pedig egy nagyobbra. A szervezők azt mondják, Szombathelyen eddig ez volt a legnagyobb Critical Mass.

Mi meg azt, hogy addig nem lesz itt demokrácia, amíg legalább tízszer ennyien nem leszünk egy ilyen rendezvényen.



Egyelőre nem elég kritikus a tömeg – mondhatni. De a cserebogár talán lepetézett.

Critical Mass Szombathely