2010-ben a járműipar összes értékesítése országosan 3.616 milliárd forintot tett ki, ebből Nyugat-Dunántúl 1.693 milliárd forinttal, illetve - akárcsak a termelésből - 47 százalékkal részesedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon című kiadványából.
Tavaly a nyugat-dunántúli régió 1.700 milliárd forintos járműipari termelésének 85 százalékát a Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adták. Vas megye a teljesítményhez közel 15 százalékban járult hozzá, ugyanakkor a Zala megyei szervezetek termelése alig haladta meg az 5 milliárd forintot.
A kiadvány szerint 2010-ben a nyugat-dunántúli járműipar kivitele 1.632 milliárd forint bevételt eredményezett, 24 százalékkal többet, mint a megelőző (recesszió által sújtott) évben, ennek ellenére alig haladta meg a 2006. évi export volumenét.
A kivitelben az ország régióit összehasonlítva ugyancsak ez a térség járt az élen: a 3.295 milliárd forint értékű export felét nyugat-dunántúli székhelyű vállalkozások adták. Az Audi piaci jelenléte itt is meghatározó szereppel bír. Ez egyben azt is jelenti, hogy az export a régión belül ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyére összpontosul. A járműipar Vas megyei cégei a külföldről származó bevételek mindössze 15 százalékát adták.
A termelés területi megoszlása szoros kapcsolatot mutat a működő külföldi tőke régiós elhelyezkedésével, vagyis a járműipari termelés megyék közötti felosztása a régióban befektetett külföldi tőkéhez hasonló arányokat mutatott. A külföldi tőke mennyisége a termelés nagyságát is befolyásolja. A külföldi érdekeltségű járműipari cégek kiemelkedően nagy szeletét adták a járműipari produktumnak, miközben az ágazat hazai vállalkozásai csak mintegy 15 százalékos részesedéssel rendelkeztek.
A kiadvány szerint a járműgyártás alágazatai közül egyértelműen a közúti járműgyártás dominál, amely tavaly a járműipar kibocsátásának gyakorlatilag 100 százalékát adta, az egyéb járműgyártás súlya elenyésző. Mindössze Győr-Moson-Sopron és Vas megyében folyt légi jármű, illetve vasúti, kötöttpályás jármű gyártás.
A járműipari termékek piaca 2010 első felében hirtelen élénkülést mutatva 29-35 százalék közötti termelésfelfutást eredményezett, majd az év második felében fokozatosan visszaállt a recessziót megelőző évekre jellemző ütemre.
A KSH szerint Győr-Moson-Sopron járműipari potenciálja országos szinten mérve is erőteljes. 2010-ben az ágazat az országos termelés négytizedét adta, megyei vonatkozásban pedig az ipari kibocsátás több mint héttizedét képviselte. A járműipar Vas megyében az utóbbi összehasonlításban 43 százalékot, míg Zalában csak 2,7 százalékot képviselt, ám ott a gépipari ágazatok együttes súlya sem igazán számottevő. Közülük teljesítményük alapján a gép, gépi berendezés gyártása állt az első helyen, nagyobb jelentőséggel Zala megye iparában leginkább a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint az élelmiszeripar bír.
A járműipari teljesítmény döntő hányadát a legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások adják a régióban. A 2010-ben előállított 1.700 milliárd forint termelési érték 84 százalékát az ezer fősnél nagyobb szervezetek állították elő. A részarány az ennél kisebb cégek felé haladva hirtelen csökkent. Már az 500–999 fő közöttiek is mindössze 12 százalékkal részesedtek a termelésből, a közepes méretű 250-499, illetve az 50-249 dolgozót foglalkoztatók tevékenységéhez pedig a produktum 2,0 százaléka, illetve 1,3 százaléka kapcsolódott. Az 50 fő alatti kis szervezetek csak 0,1 százalékkal járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez.
A járműipari potenciál területi koncentrációja következtében az ágazat értékesítésből származó bevételeinek legnagyobb hányada ugyancsak a nyugat-dunántúli, azon belül is elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyében bejegyzett vállalkozásokhoz kapcsolódik.