Mi húzza Nyugat-Dunántúl gazdaságát?

2014.12.22. 23:35

"Tényleg gazdag Nyugat-Dunántúl?" címmel tett közzé érdekes tanulmányt a Portfolio.hu.

Tényleg gazdag Nyugat-Dunántúl? címmel tett közzé egy tanulmányt a portfolio.hu.

A rendszerváltozás után a Nyugat-Dunántúl lett az ország legfejlettebb régiója, és gazdasági szempontból a mai napig kedvező számadatokat produkál a terület. De vajon a régió minden térsége egyformán hozzájárul a sikeres fejlődéshez? Ennek járt utána a portfolio.hu Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász segítségével.

A Nyugat-Dunántúl történelme során mindig is az ország legfejlettebb régiói közé tartozott, melyet első sorban kedvező, határ közeli fekvésének köszönhet. A térséget fejlődését segítette, hogy mentesült a másfél évszázados török uralom alól. Később a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia központja, Bécs közelsége tette lehetővé, hogy a fejlesztések ide érkeztek meg először.

S bár a szocializmus alatt a régió hátrányba került, háttérbe szorult, a rendszerváltozás után az elsők között tudott a fejlődés útjára lépni, melyhez nagyban hozzájárult a külföldi befektetések megnövekedése. Az egy főre jutó külföldi tőkét tekintve a vidéki régiók közül jelentősen kiemelkedik, és megelőzi Közép-Magyarországot is.

Mi húzza Nyugat-Dunántúl gazdaságát?

Azonban a látszat néha csal, alaposabban megnézve észrevehető, hogy nagy eltérések tapasztalhatók a régió megyéin és településein belül. A külföldi tőke megoszlásánál például észrevehető, hogy a régió összes külföldi tőkebefektetésének 88%-a Győr-Moson-Sopron megyében valósult meg, míg Zala megye e tekintetben sereghajtónak számít.

Míg Győr-Moson-Sopron megye nem csak a régió, de az ország gazdaságilag legfejlettebb megyéje, addig Vas megye 1999 és 2009 között jelentős pozícióvesztést szenvedett el az országos rangsorban. Bár utána itt növekedett harmadik leggyorsabb ütemben az egy főre jutó GDP. Zala megye relatív pozícióvesztése 1994 óta lassú, de folyamatos. 2011-ben az országban a 6. legfejlettebb megye GDP tekintetében, és az erős középmezőnybe tartozik.

Kistérségekre lebontva, az egy főre jutó jövedelem alapján is jól látható a különbség. A legfejlettebbek a megyeközpontok kistérségei, őket követik a körmendi-, a sárvári-, a nagykanizsai- és a mosonmagyaróvári kistérségek. A következő kategóriába a szentgotthárdi-, a kőszegi-, a téti-, a pannonhalmai-, a csornai-, a sopron-fertődi-, a celldömölki-, a csepregi-, a kapuvár-beledi- és a keszthelyi kistérségek kerültek. A lista alján pedig a régió perifériái szerepelnek. Az utolsó két kategóriába – ahol az egy főre jutó jövedelem 500 ezer és 600 ezer forint között mozog – Vas- és Zala megyei kistérségek kerültek.

Mi húzza Nyugat-Dunántúl gazdaságát?

A periférikus területek gyengébb mutatóinak okai a népességfogyásban, a gyenge infrastruktúrában, a rosszabb foglalkoztatásban és az elvándorlásban keresendők.

Összességben tehát elmondható, hogy a Nyugat-Dunántúl nem teljesen homogén, a kedvező fekvésen és külföldi befektetéseken alapuló dinamikus fejlődés csak a régió északi részét érintette. A régión belül tehát egy jól körülhatárolható terület felelős a régió egészére vonatkozó előnyös számadatokért, míg a gazdaság gócpontjaitól távolabb fekvő térségeken azonban nagy elmaradottsággal küzdő területekkel is találkozhatunk, melyek főképp a régió déli részén találhatók.

Az eredeti cikk itt olvasható.

.