Veszélyben a nyugdíjrendszer?
A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el áprilisában - írja a vg.hu a Tarki felmérése alapján.
A lap szerint minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. A hosszú távú (egy évnél hosszabb) külföldi munkavégzést tervezők aránya még magasabb, 13 százalékos, a külföldre ingázással kacérkodók aránya 11 százaléka.
Minden hatodik magyar külföldön, főként Nyugaton keresné a boldogulását. Mélyen elgondolkodtató, hogy a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves korosztály közel harmada külföldön szeretne dolgozni.
Mindez azért veszélyes, mert minél több sikeres külföldi példát lát az itthon maradt rokon, barát, munkatárs, annál többük fejében fordul meg a hosszú időre történő vagy akár végleges kiköltözés gondolata. A folyamat máris gyorsul, hiszen a KSH friss kimutatása szerint egyetlen év alatt 46 százalékkal, 31 ezer főre nőtt a külföldre költöző magyarok száma. Ez a cunamiszerű munkaerő-kivándorlás végül a nyugdíjrendszert is fenntarthatatlanná teszi - jósolják.
Ha egy magyar kivándorol vagy külföldön végez munkát, akkor nem itthon, hanem a fogadó országban fizeti a nyugdíjjárulékot. Ennek kedvező hatása hosszú távon érvényesül: ha majd a külhonban dolgozó nyugdíjas lesz – miután többségükben fiatalokról van szó, 20-40 éves kitekintésről beszélünk –, a magyar rendszertől a külföldi munkavégzés időtartamára nem jár neki a nyugdíj, vagyis akkor majd csökkenti a hazai terhelést.
A kedvezőtlen hatás azonban rögtön érvényesül, és az érintett személy külföldi munkavégzésének egész tartamára kihat: miután nem fizet itthon járulékot, az emiatt kieső bevétel mindvégig csökkenti az aktuális hazai nyugdíjak fedezetét.
A nyugdíjkassza bevételkiesésének mértéke ilyen hatalmas létszámú külföldi munkavégző esetén riasztó méreteket ölt, ugyanis ha a magyar átlagbérek – jelenleg bruttó 240 ezer forint – összegével és a 10 százalék nyugdíjjárulékkal számolunk, akkor 600 ezer külföldön dolgozó és ingázó esetében évi 172 milliárd forint járulékbevételtől esik el a nyugdíjkassza.
Ráadásul nem csak a magánszemély nyugdíjjáruléka, hanem a magyar foglalkoztató által fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó is kiesik.
Ha pedig ez a tendecia folytatódik, akkor a nyugdíjrendszer a jelenlegi állapotában sokkal rövidebb időn belül válik fenntarthatatlanná, mint korábban (a demográfiai és hazai foglalkoztatási tényezők következtében) számíthattunk rá.
További részletek és az eredeti cikk itt olvasható.