Orbán Viktor bejelentette a kormány 6 pontos országvédelmi tervét (részletes)

Orbán Viktor ennek részeként bejelentette, a kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz-KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését. Közölte azt is, hogy 35 százalékos luxus áfakulcsot kezdeményez a kormány, 2012-re pedig 3 százalék alatti költségvetési hiány megállapítását. Emellett javaslatot tett az uzsora elleni keményebb fellépésre; a magas rezsiköltségek miatt központi ármegállapításra a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében; egy stabilitási törvény kidolgozására annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra; valamint tömeges közmunkaprogramra.

Az első területként az uzsora elleni fellépést ismertette Orbán Viktor, amellyel kapcsolatban azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Emiatt a kormány zéró toleranciát és "hajtóvadászatot" hirdet az uzsorás bűnözők ellen - közölte, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának pedig növelését.

A miniszterelnök a magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. Ezt azzal indokolta, hogy "sok család a lehetőségei határán áll, ha a rezsiszámlák összege tovább nő, összerogyhatnak a teher alatt".

Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, "óriási extraprofitokat tesznek zsebre", miközben az állam szerepe meggyengült. Ezen változatva - emlékeztetett - a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a villanyáramot, a gázt és a távhőt. Most pedig ahhoz kérnek támogatást, hogy a hatósági ármegállapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra - mondta.

Harmadikként közölte: kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra. A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét - mondta a kormányfő.

A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz-KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében -, és most ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. A kormány megvizsgálta mindennek lehetőségét, és megvalósíthatónak minősítette a kormánypárti frakciószövetség kezdeményezését - jelentette be a miniszterelnök.

A részleteket ismertetve kifejtette: valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó, ugyanis átlagosan 155-160 forintos svájcifrank-árfolyamon vették fel a hiteleket azok, akik ehhez az eszközhöz nyúltak, vagyis a Fidesz-KDNP javaslata azt jelentené, hogy 180 forintig a hitelt felvevő viseli az árfolyamkockázatot, afölött pedig a bankok kötelesek azt viselni.

Azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta végtörlesztés nem ingatja-e meg a pénzügyi rendszert, azt mondta: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam, "efelől ne legyen senkinek sem kétsége". Megvizsgálták azt is - folytatta -, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat.

Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon "megtámadnak bennünket", miként tették a bank- és a multiadó esetében is. "Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni" - jelentette ki.

Mindemellett hangsúlyozta: indítványozzák, hogy a Fidesz-KDNP javaslata mellett további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel összefüggésben már ne terjesszenek elő, vagyis a végtörlesztésen túl ne írjanak elő kötelező, forintra történő átváltást, és ne írjanak elő kötelező forinthitel-nyújtást sem, mert az "úgyis megindul magától, állami kényszer nélkül is".

Ezekkel a kitételekkel minősítette megvalósíthatónak a kabinet a Fidesz-KDNP javaslatát, amelyről a döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia - jelentette ki Orbán Viktor.

---

A Jobbik felelősségelkerülésnek tekinti a miniszterelnök javaslatait

Vona Gábor (Jobbik) felelősségelkerülésnek minősítette a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseket, mert azok szerinte nem a valódi problémára adnak választ.

A politikus bírálta a többi közt az egykulcsos adó bevezetését, és azt az általa erőltetettnek tartott törekvést, hogy a kormány vissza kívánja fizetni az államadósságot. Vona Gábor azt mondta: az államadósság nem fizethető vissza az ország gazdaságának jelenlegi helyzetében.

Hozzátette, a devizahitelek jelentős számáért nemcsak a bankok vagy a devizahitelesek a felelősek, hanem a bankok mellett a szocialista és a Fidesz-kormány is, valamint a jegybank vezetése, amely kamatpolitikájával "felbujtóként szolgált".

Vona Gábor egy vizsgálóbizottság felállítását javasolta, amely a jogi felelősséget is megállapítja a kialakult helyzetért, valamint az államadósság újratárgyalását és egy progresszív adórendszer bevezetését. Azt is kezdeményezte, hogy az állam forintosítsa a devizahiteleket azon az árfolyamon, amelyen az adósok felvették. A Jobbik elnöke egy saját, kelet-közép-európai hitelminősítő felállítására is javaslatot tett.

LMP: Nem tartható fenn a kormány gazdaságpolitikája

Az LMP-s Schiffer András azt rótta fel a miniszterelnöknek, hogy a kormány az Európai Unió soros elnökeként semmit nem tett a többi közt a shortolás tilalma vagy a spekulatív tőkemozgás megállítása érdekében, hogy ezzel javítsa az európai gazdaság helyzetét.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kormány "kifoszthatóbbá tette az országot" a társasági adó csökkentésével, és a befektetőknek, a gazdagoknak kedvező intézkedéseket hozott. A frakcióvezető kifogásolta azt is, hogy jelenleg több adó terheli a munkajövedelmeket, mint a tőkejövedelmekét.

Schiffer András kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a kormány kétharmados törvényben kívánja szabályozni az adózást, ezzel "leválthatatlanná" teszi saját koncepcióját.

A politikus szerint mindezek helyett olyan "zöld fordulatot" kellene végrehajtani Magyarországon, amely progresszív adózásra épül, 4 százalékkal csökkenti a járulékokat, megadóztatja a tőkejövedelmeket, és segíti a családi gazdaságokat, a "zöld munkahelyek" létrehozását.

A frakcióvezető szerint a kormány gazdaságpolitikája azért nem folytatható, mert megszorításokra épít, a magas kamatszint nem serkenti a beruházásokat, és mert hiányzik a bizalom az ország iránt.

Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kellene adnia a WikiLeaks iratokban kiszivárogtatott vádakra is, amely szerint hazudott az embereknek a 2006-os választások előtt.

A parlament hétfői ülése előtt a Kossuth téren négy szakszervezet demonstrált a kormány elmúlt egy évben hozott, a munkavállalókat érintő intézkedései, és a készülő új Munka törvénykönyve ellen tiltakozva.

MSZP: illúziókra épül a kormány gazdaságpolitikája

Mesterházy Attila azt kérdezte, hogy amit elmondott a kormányfő, komolyan kell-e venni. "Komoly probléma" - folytatta, majd a Wikileaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokra utalva azt mondta, Orbán Viktor többször beszélt arról, hogy nem a szavaival kell törődni.

Szerinte annak amit a kormányfő elmondott, óriási kockázata van, s nem derült ki, Orbán Viktor tudatában van-e ennek. Az egészségügy, a felsőoktatás, és a nyugdíjrendszer önfenntartóvá tételéről szóló tételeket is jó lett volna, ha tisztázza a miniszterelnök - mondta, hozzátéve: az önfenntartás ugyanis arról szól, hogy az állam nem finanszírozza ezeket a szolgáltatásokat.

Kifogásolta, hogy a kormányfő arról sem beszélt, a foglalkoztatást hogyan fogja bővíteni. A "matolcsyzmus" szerinte az elmúlt 15 hónapban megbukott, ez a gazdaságpolitika tévút, zsákutca, és a miniszterelnök "egyre inkább mélyebbre kerül ebben az ingoványban". Ez a gazdaságpolitika illúziókra épült, arra, hogy a gazdaság hatalmas ütemben növekszik - hangoztatta. Úgy vélte, változtatni kellene, s nem az államadósság csökkentését, hanem a foglalkoztatás bővítését, a gazdaság élénkítését kellene a középpontba helyezni, és vissza kellene térni a többkulcsos adórendszerhez.

A téves gazdaságpolitikai döntések miatt leállt a gazdaság, nem hiteleznek a bankok, a kis- és középvállalkozások szintjén is befagyott a gazdasági növekedés - mondta, azt javasolva, hogy szervezzenek parlamenti vitanapot, állapodjanak meg egy nemzeti minimumban, amivel az országot ebből a téves helyzetből ki lehet vezetni.

KDNP: a program Magyarország megújításáról szól

Harrach Péter azt mondta, hogy az Orbán Viktor által megfogalmazott program "a nagy megújulás része", a válságra adott válasz, ami egyúttal lehetőséget biztosít azokra a változtatásokra, amelyekre régóta szükség van.

"Magyarország megújításáról szólt a beszéd, amelyben egy rendezett világ felé kell elmozdulni, ahol a normák érvényesülnek" - állapította meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az élet minden területén ugyanazon normák érvényesülésére van szükség. Bankokra szükség van, de működésükben ugyanazon normáknak kell érvényesülniük, mint a társadalom egésze és az egyén életében is - emelte ki a KDNP-s politikus.

A kereszténydemokrata frakcióvezető a magyarországi megújulás fontosságát részletezve beszélt a válság legyőzésének fontosságáról, és ennek gyökeréről, az államadósság lefaragásáról, másrészt arról a húszéves megújulási vágyról, amelyet eddig egyetlen kormány sem tudott végrehajtani a nem megfelelő többsége miatt.
Harrach Péter természetesnek nevezte, hogy a berögződések felszámolása nagy energiát igényel, és a nagy rendszerek átalakítása nagy ellenállást vált ki.

Fidesz: a frakció mind a hat védelmi lépésben támogatja a kormány munkáját

Lázár János kiemelte: mind a hat védelmi lépésben támogatják a kormány munkáját.

Megjegyezte, "diszkréten hallgattak" az MSZP és LMP képviselői, hogy az emberek vagy a bankok oldalán állnak.

Mesterházy Attila és Schiffer András végig hallgatott arról, hogy a bankok a fontosak, vagy az emberek. Most eljött a pillanat, amikor ez kettéválik ezzel a döntéssel, húsz év után el kell dönteni, hogy a bankok vagy az emberek oldalára állnak - fogalmazott.

Valóban szükség van olyan parlamenti vitanapra, ahol kideríthetnék, hogy az MSZP-nek és bankrendszernek, külföldi bankoknak milyen összefonódása van, s kideríthetnék, hogy mit tettek, hogy megóvják az országot az államadósságtól, az embereket az eladósodástól - hangoztatta.

Mint mondta, szívesen tárgyalnak, de azon nem tudnak túllépni, hogy az ország államadóssága évese szinten 2002-ben 53 százaléka volt a GDP-nek, tavaly viszont elérte a 85 százalékot. Tisztázni kell, hogyan alakulhatott ki a devizahitelezés rendszere, e nélkül nem tudnak továbblépni, szeretnék tudni milyen szerepe volt ebben a külföldi bankoknak - közölte, szorgalmazva: vizsgálják meg, kik a személyi felelősei, hogy ez a pénzügyi termék korlátlanul jelenhetett meg és emberek millióit tették tönkre.

Lázár János szerint mélységesen sértő gazdagoknak bélyegezni azokat, akik hiteleket vettek fel. "Ne nevettessék ki ezzel magukat" - fordult a szocialistákhoz. Senki nem ellensége a bankoknak, nem akarja a bankrendszert bedönteni, csak világos értékválasztásról van szó - jelentette ki, hozzátéve: a magyar társadalom az elmúlt húsz évben sokat segített a magyar bankrendszernek, azt kell eldönteni, hogy azon a mentalitáson, hogy mindig a bankoknak segítünk, akarunk-e változtatni.
A házelnök a fideszes frakcióvezető felszólalása közben és után is figyelmeztette az ellenzéki - mint mondta, elsősorban szocialista - képviselőket a Házban megfelelő viselkedésre, és kérte, ne kiabáljanak közbe, hanem hallgassák olyan türelemmel a miniszterelnök és a kormánypárti frakcióvezetők felszólalását, amilyen türelemmel ők hallgatták az ellenzéket.

---

Orbán Viktor viszonválasza

A miniszterelnök cáfolta Schiffer András (LMP) bírálatát, amely szerint a kormány európai uniós soros elnökként semmit nem tett volna az uniós pénzügyi rendszer átalakítása érdekében, és hangsúlyozta: "amíg fideszes és kereszténydemokrata többség van a Házban, és amíg fideszes és kereszténydemokrata kormánya van az országnak, külföldiek itt földet nem fognak vásárolni".

Orbán Viktor kijelentette, megbecsülendő eredménynek tartja, hogy ma Magyarországon 43 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt.

A kormányfő a teljes felelőtlenség politikájaként értékelte és a magyar emberek érdekében visszautasította Vona Gábor (Jobbik) szavait, amelyek szerint az országnak nem kellene visszafizetnie adósságát. "A nemzeti függetlenséghez vezető egyetlen út az államadósság visszafizetése" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az országban megvan a gazdasági siker alapja: az emberek dolgozni akarása, felkészültsége és szorgalma.
A Start munkaprogrammal kapcsolatban a kormányfő arra hívta fel a figyelmet: a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor azt kívánja elérni, hogy 2012-ben 200-300 ezer ember kapcsolódhasson be a jelenleg még kísérleti programként működő, mezőgazdasági, energiatermelő vagy állami beruházásokhoz kapcsolódó programba.

"Ez a gazdaságpolitika működik" - reagált Orbán Viktor kormánya politikájának bírálataira viszonválaszának lezárásaként.

Rögzítette: Magyarországon munka alapú társadalom lesz, arányos adózással és szolidaritással.