A vulkanikus és kalapra emlékeztető hegy minden évszakban tud újat nyújtani. A szőlőket még hó takarja, a tavaszról álmodnak. A hegy teljesen mégsem néma. A helyi gazdák már készülődnek a metszésre, közben jólesik egy-egy pohár bor a kályha melege mellett a présházban. Találkozhatunk túrázókkal is, akik a természet és a bor szeretetét összekapcsolva látogatnak el a Somló hegyére. A látvány, a tiszta levegő, a ropogó hó, a zamatos bor mindenért kárpótol.
Vörösmarty Mihály: Somlóhoz
Rideg Somló, térföldi remete,
Reád száll a mezők lehellete,
Körül foly a nap, mint hű szerető,
Osztatlan hévvel, téged ölelő:
A távol Marcal szellőt küld feléd,
Hogy illat és fény olvadjon beléd.”
Szerző és fotó: György István Péter