A minisztérium egyes tételeknél jelentős módosításokat kért.
A szombathelyi képviselőtestület augusztus utolsó napján rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyetlen, de a város jövője szempontjából annál fontosabb napirendi pontja van: hogy döntés szülessen arról, mire használja fel a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a megyeszékhely a rendelkezésére álló 14,5 milliárd forint forrást.
Igaz, ez már a második kör, mivel a képviselők májusban – szintén rendkívüli közgyűlésen – elfogadták az Integrált Területi Programot (ITP); így hívják a fejlesztésekről szóló dokumentumot.
Ahogy most is, akkor is gyorsan kellett döntést hozni: tavasszal – az akkori közgyűlésen elhangzottak szerint - azért, mert a budapesti egyeztetések elhúzódtak, most pedig azért, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium „megvétózta” az elképzeléseket, a szombathelyi tervekhez képest több pénzt szánnának gazdaságfejlesztésre, és kevesebbet más célokra.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a 2020-ig elkölthető 14,5 milliárd forint miképp oszlik meg a fejlesztési területek között.
Erről azt olvashatjuk le, hogy a legtöbb pénz a gazdaságfejlesztésre megy, közel azonos összeget szánnának a „gazdaságélénkítő és népességmegtartó gazdaságfejlesztés”-re, illetve az „önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése” című tételre. Legkevesebb pénzt társadalmi kohéziót célzó helyi programokra költenék, és alig valamivel többet a leromlott városrészek rehabilitációjára.
De nézzük, konkrétan mit is tartalmaznak az egyes fejezetek.
Gazdaságfejlesztés című rész legnagyobb tétele a Vásárcsarnokkal kapcsolatos, és a helyi termékek piacra juttatását szolgálja. Erre a fejezetre egyébként csaknem 1,4 milliárd forinttal több jut, mint amennyi a város terveiben szerepelt.
Óvodák és bölcsődék fejlesztésére több mint egymilliárdot szánnak, az NGM 378 millióval ez a keretet is megnövelte.
A Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés című fejezet 2,5 milliárdjából bel- és csapadékvíz elvezetésre 752 millió forintot költenének. Van itt a szombathelyi gépészmérnök-képzéssel kapcsolatos fejlesztés is. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szombathelyi tervekhez képest a legnagyobb összeget (1 milliárd 600 millió forintot) innen faragta le; ha már a bel- és csapadékvíz elvezetését említettük, erre például 48 millióval kevesebb lesz.
A közlekedésfejlesztési terv egyebek mellett kül- és belterületi kerékpárút-fejlesztést, parkolóépítést tartalmaz. Általában egy-egy tízmillióval itt is kisebbek a beruházásra fordítható összegek, az NGM hat százalék tartalék képzését írta elő minden fejezetre vonatkozóan.
Az önkormányzatok energiahatékonyságát összesen csaknem 2,5 milliárdból – az első tervekhez képest több mint százmillióval kevesebből - javítanák.
A városi közszolgáltatások közül az egészségügyi és a szociális alapellátásra 738 millió forintot szánnak. Kevesebbet, mint korábban, de ebben megint a tartalék a ludas.
Városrehabilitáció is megvalósulna, az első tervhez képest 27 milliárddal kevesebbért (lásd hat százalék), 418 millió forintból. Ezzel kapcsolatban annyi információ már elhangzott a korábbi közgyűléseken, hogy a Derkovits-városrész is érintett lehet.
Több mint egymilliárdból foglalkoztatási paktumot készítenének, a Szent Márton-év programjaira pedig 340 milliót szánnának.
Kérdés tehát, hogy megszavazza-e a testület az előterjesztést. Hosszas vívódásnak persze nincs helye, mert Puskás Tivadar polgármesternek legkésőbb augusztus 31-ig alá kell írnia a minisztériummal kötendő megállapodást – a rendkívüli közgyűlés napja pedig épp ez.
Frissítés:
A közgyűlés hétfőn elfogadta az előterjesztést. Az ellenzék tartózkodott.