Önkormányzati bérlakás egy hónapon belül – az új szombathelyi lakásrendeletről tartottak fórumot

Túl az összeomláson

Lehetne azt is mondani, hogy a bérlakás-gazdálkodási rendszer összeomlott, de ezen már túl vagyunk – jellemezte a szombathelyi önkormányzati lakáshelyzetet Marton Zsolt alpolgármester, a fórum első megszólalója, aki elmondta, az új rendelet megalkotásának egyik fő oka, hogy a lakáskiutalás kapcsán eddig háttérbe szorultak a közösségi, önkormányzati érdekek, egy-egy probléma orvoslására volt csak mód. Így viszont kialakultak nehezen, valamint egyáltalán nem kezelhető egyéni lakhatási konfliktusok, feszültségek keletkeztek társasházakban, lakóközösségekben egyaránt. Ilyen például az, hogy bár elsősorban szociális szempontú lakáskiutalás történt, a lakbérek tavalyelőtti drasztikus, 100 százalékos emelése sok bérlőt hozott olyan helyzetbe, aminek eredményeképp nem tudta fizetni a havi számlákat. Ők – bérleti szerződésük felmondását követően – lakáshasználók lettek, emiatt elestek a lakbértámogatástól, ami tovább nehezítette a helyzetüket, így sokuk mostanra több százezer forintos tartozást halmozott fel. A bevételek elmaradása, ennek okán a lakáskassza kiürülése miatt az önkormányzatnak kellett a zsebébe nyúlnia, s a SZOVA Zrt. számára forrást adni, mivel az önfinanszírozó voltát tavaly elveszítő rendszer keretében máshogyan nem lehetett folytatni a lakáskiutalást és -felújítást. Mindezek következményeképp mostanra mintegy 200 millió forint a SZOVA Zrt. lakbértartozásokból keletkezett kintlévősége (a hiány 2008 óta nagyjából évi 50 millió forinttal nőtt), a felújítások elmaradása következtében jelenleg 170 önkormányzati lakás üresen áll, s közel 200 család lakhatása került veszélybe a bérleti díj nem fizetése miatt. De az anyagi vonatkozásokon kívül a problémakörhöz tartozik még például az, hogy számos konfliktust szült egyes bérlők tűrhetetlen magatartása is, amit szintén kezelni kell.

Mindenki olyan lakásban lakjon, melyet fenn tud tartani

A január 1-jén életbe lépő új szombathelyi lakásrendelet révén alapjaiban változnak meg a bérlakáshoz jutás módjai, feltételei, s többek között módosulnak a bérleti jogviszony elmei. Minderről novemberben döntött a megyeszékhely közgyűlése. A részleteket Károlyi Ákos, a Szociálpolitikai Iroda vezetője ismertette. Az önkormányzat célja, hogy mindenki olyan lakásban lakjon, melyet fenn tud tartani. Eddig például nem vették figyelembe, hogy valaki a 30–40 ezer forint havi jövedelméből tudja-e majd fizetni egy összkomfortos lakás költségeit. Most ez is megváltozik. Megszűnik a névjegyzék, sem bér-, sem cserelakás igénylésekor nem kell február 15-ig bérlakás-igénylési kérelmet benyújtani. Az önkormányzat a korábbi egyedi bizottsági döntés helyett pályázati úton, pontrendszer segítségével történő értékelést követően adja bérbe a lakásokat. A jövőben nem szociális helyzet alapján helyreállított, valamint helyreállításra váró, szociális helyzet alapján pedig szociális lakásokra adhatók be pályázatok, az erre a célra készült formanyomtatványon, a pályázati kiírásban szereplő módon, helyen és határidőig. E feltételeket be kell tartani, hiszen ha valaki például nem a formanyomtatványon, vagy a nem a megadott határidőig nyújt be pályázatot, akkor kizárja magát a pályázók közül. Az efféle szigor elengedhetetlen a rendszer dinamikus működéséhez, hogy a jövőben ne kelljen hónapokat, éveket várni a lakásokra; az eljárást 30 napon belül lefolytatják.

Szociális lakás – az országban egyedülálló kezdeményezés

A három kategóriában eltérő követelményeket támaszt a rendelet, de mindegyiknél alapkövetelmény, hogy a pályázók ne rendelkezzenek ingatlanvagyonnal.

A nem szociális helyzet alapján bérbeadandó lakások esetében a bérlakáshoz jutás feltétele többek között az, hogy a pályázónak, illetve a vele együtt költözőknek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát meghaladja, valamint hogy a lakbér, a közüzemi díjak és más szolgáltatások fizetésére képes legyen. Helyreállításra váró lakás megpályázásakor további alapkövetelmény, hogy a pályázó rendelkezzen a helyreállítási munkákhoz szükséges fedezettel.

Szociális helyzet alapján úgynevezett szociális lakásokra lehet majd pályázni. Ez az országban egyedülálló kezdeményezés átmeneti lakhatási forma a hajléktalanság és a bérlakásrendszer között, hogy a krízishelyzetbe került bérlők, miközben lakhatásuk megoldott, helyzetük rendezésének érdekében különféle kedvezményekben részesülhessenek. A szociális lakások legfeljebb félkomfortos bérlemények, a Szociális Bizottság döntése értelmében – ha a bérlakás komfortfokozata lehetővé teszi, akkor bérlakásokat is szociális lakásokká minősíthetnek. A pályázatok elbírálásakor szociálisan minél rászorultabb valaki, annál előnyösebb helyzetbe kerül. A lakás bérlőjének együtt kell működnie a családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy ne halmozhasson fel lakbér- és közüzemi díj tartozást; ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy a szociális lakásokba előfizetéses árammérő felszereltetését írja elő a rendelet, aminek nagyjából 80 ezer forintos költségét az önkormányzat vállalja.

Próbaidős lakhatás, szankciók

További jelentős változás, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a bérleti szerződéseket nem öt évre köti meg a SZOVA Zrt., hanem első alkalommal egy évre. A bérleti jogviszonyt csak akkor hosszabbítják meg, ha a bérlő nem rendelkezik sem lakbér-, sem közüzemi díj hátralékkal, valamint nem tanúsított az együttélés követelményeivel ellentétes magatartást. Az új rendelet kiemeli, hogy amennyiben a bérlők nem teljesítik fizetési vagy az együttélés szabályainak betartására vonatkozó kötelességeiket, azt a bérbeadó szankcionálja. A rendbontást például úgy, hogy úgynevezett zöldszámos rendszert hoznak létre (ennek részleteit januárban dolgozzák ki): ha valaki tűrhetetlen magatartást tanúsít, arról a lakók telefonos jelzését követően a helyszínen jegyzőkönyv készül, melyet a bérleti szerződés hosszabbításakor figyelembe vesznek.

Mi lesz azokkal, akik évek óta szerepelnek a várólistán?

A tájékoztatók után a fórumon megjelentek kérdéseire a fentieken kívül Szakály Gábor koordinációs tanácsnok, Mester Ágnes, a Lakásiroda vezetője és a SZOVA Zrt. képviseletében Szijártó Győző válaszolt.

Az első kérdések egyikének megfogalmazója azt firtatta, mi lesz azokkal, akik sok esetben évek óta szerepelnek a várólistán, számtalan ígéretet kaptak már arra vonatkozóan, hogy lakáshoz jutnak? Elhangzott: korábbi ígéretekre nem adható plusz pont, ráadásul nem is igazolható, hogy az előző ciklusban kinek mit ígértek a Lakásiroda munkatársai. A várólistára kerülés eddig lehetőség volt, nem jelentett kötelezettséget az önkormányzatra nézve, most viszont az esélyegyenlőség jegyében minden pályázatot azonos szempontok alapján bírálnak el – többek között azért kellett megváltoztatni az eddigi rendszert, mert ehhez hasonló méltánytalanságokat szült.

Felmerült az is, hogyan dől el, ki kap meg egy-egy lakást, ha a pályázók összpontszáma megegyezik majd? Megtudtuk, ebben az esetben elsőként a jövedelmi viszonyok lesznek mérvadóak. Ha ezek is megegyeznek, akkor a kiskorúak számát veszik figyelembe, amennyiben továbbra is fennáll a „döntetlen”, az kapja a lakást, aki korábban nyújtotta be a pályázatot (a beadási idő másodpercre pontosan rendelkezésre áll).


Szociális lakás = „késdobáló közeg”?

Egy férfi azt firtatta, hogy az, aki jövedelemmel ugyan rendelkezik, ám erről igazolást nem kap, hogyan csatoljon hiteles papírt a pályázatához. Mint mondta, az építőiparban dolgozik, ahol „senkit sem jelentenek be”. Elmondták neki, a kereső tevékenység folytatása ugyan plusz pontokat jelent, de nem feltétel, ha önkormányzati bérlakásra akar pályázni valaki. Elegendő, ha azt igazolja, hogy jövedelemmel rendelkezik, ezt viszont megteheti egyebek mellett folyószámla-kivonat segítségével is.

Más valaki azt kérdezte, ha szociális lakásba költözik, „késdobáló közegbe” kerül-e? Megnyugtatták, az új lakásrendelet megalkotói tisztában vannak azzal, hogy létezik az általa említett jelenség, de a zöldszámos rendszer éppen a rendbontó bérlők kiszűrését szolgálja.

Egy hölgy felvetette, hogy az új rendszer védelmet jelent-e a rosszakaró lakótársak ellen is? Elmondta, róla valótlanságokat állított valaki, ezért könnyen veszélybe kerülhetett volna bérleti szerződésének meghosszabbítása. Megnyugtatták, a szakemberek az esetleges rendbontásokkor felvett jegyzőkönyveket veszik alapul, gondosan mérlegelik a körülményeket. Tették ezt eddig is – az ő esetében például akkor, amikor meghosszabbították a bérleti szerződését.

Többen felvetették, hogy szociális lakásra jogosultak, de a félkomfortos körülmények nem felelnek meg nekik. Egy kétgyerekes anyuka azt kérdezte, egyik gyermeke fogyatékos, 70 ezer forint ápolási díjat és családi pótlékot kap, bérlővé válhat-e? Volt, aki ötödmagával jelenlegi 44 négyzetméteres lakásából 60 négyzetméteresbe költözne. Eddig pontosan fizette a lakhatás díját és a rezsit, kaphat-e bérlakást? Számukra kiderült, átjárható a rendszer, a szociális lakásra jogosult is köthet bérleti szerződést, ha megfelel a követelményeknek, de az ilyen kérdésekre csak a konkrét számok ismeretében tudnak válaszolni a szakemberek, ezért javasolták, keressék fel a Lakásirodát vagy a SZOVA Zrt. Bérleménykezelési Osztályát.


A nem önkormányzati lakásban élők bérleti díjához is kérhető támogatás

A fórumon elhangzott még, hogy Szombathelyen január 1-től 20 százalékkal csökken az önkormányzati lakások lakbére, és továbbra is változatlan feltételekkel lehet lakbértámogatást kérni. A nem önkormányzati tulajdonú lakásokban élők is kérhetnek támogatást: az ő bérleti díjuk csökkentésére legfeljebb havi 20 ezer forintot ad az önkormányzat.

Az új lakásrendeletről és a pályáztatott lakások listájáról a Savaria Fórumban, a www.szombathely.hu honlapon és a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján tájékozódhatnak az érdeklődők.