Az elmúlt száz nap a miniszterelnök véleménye szerint megváltoztatta Magyarországot. Az MSZP úgy véli, Orbán Viktor féligazságokat mondott, és fontos témákat került el kormánya első száz napját értékelve. A Jobbik közhelygyűjteménynek tartja a kormányfő beszédét, míg az LMP a helyzetértékeléssel egyetért, de a kormány által választott úttal nem.
A kormányfő keddi egyórás - a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén elmondott - beszédét arra alapozta, hogy utópiákban reménykedni csak ideig-óráig lehet, "a valóság előbb-utóbb visszaköveteli jogait". Mint mondta, a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal, és lezárta a "hazudtunk reggel, délben meg este" szocialista politikáját - fogalmazott.
Orbán Viktor véleménye szerint az elmúlt száz nap a megújuló Magyarország első száz napja volt. Számos tabut ledöntöttek - mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének mérséklését.
Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt - jelentette ki.
A gazdasági intézkedésekről azt mondta: lépéseik középpontjában a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, a munkavállalás könnyítése és megbecsülése áll. A fontos döntések között említette a társasági adó csökkentését és a termőföld védelmét.
Orbán Viktor szerint a bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal való tárgyalás története mutatja, hogy kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett.
A szociális biztonság megteremtése is nemzeti ügy - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, leszögezve: a gazdaság talpra állításához fenn kell tartani a középosztály, a jómódúak és a szegényebb sorban élők között létrejött szövetséget.
A demokratikus, jogállami normák helyreállításáról szólva rámutatott: a választásokon az emberek kifejezték akaratukat, hogy a törvényeknek mindenkire, így a vezetőkre is vonatkozniuk kell. A kormányfő a jövő tétjének nevezte az elszámoltatást, amelyet azért kell véghezvinni, hogy még egyszer soha senkinek se juthasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".
Orbán Viktor közölte: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Beszéde végén azt mondta: úgy látja, az emberek értik, hogy mindaz, ami történik, lehetőséget ad számukra.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az MTI-nek az elmúlt száz napot értékelve elmondta: sikerült az első lépéseket megtenni egy rendezett világ felé, s a széthúzás után az együttműködés korát elindítani.
Mesterházy Attila a kormányfő által elmondottakra sajtótájékoztatón úgy reagált: Orbán Viktor nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt.
A szocialista pártelnök kijelentette: a miniszterelnök féligazságokat mondott, és fontos témákat került el. Utóbbira példaként a devizahitelesek problémáinak megoldását említette. Hiányolta a beszédből az adórendszerről, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról és az elmaradt béremelésekről szóló részeket is.
Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor újabb lehetőséget szalasztott el, hogy az önkormányzati választások előtt elmondja, mit fog tenni a kormány a következő évben, milyen strukturális reformokat indít el, és hol igazítja ki a költségvetést.
Vona Gábor közhelygyűjteménynek nevezte a kormányfő beszédét, hiányolva abból a konkrétumokat.
A Jobbik elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a devizahitelesek, a családosok, a lakással nem rendelkező fiatalok, a természeti csapások miatt gondban lévő gazdák és a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és középvállalkozások.
Vona Gábor hiányolta, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót a multinacionális tőke előjogainak eltörléséről, valamint felrótta, hogy "a rend és közbiztonság nemhogy két hét, de száz nap alatt sem állt helyre". Mint írta, az elmúlt száz napban a demokratikus normák helyreállítása helyett a politikai zsákmányszerzés folytatódott.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta: Orbán Viktor helyzetértékelésével több ponton egyetértenek, de az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát.
A kormány gazdasági és társadalompolitikai lépéseit Schiffer András úgy értékelte, hogy azok nem a munkahelyteremtés irányába mutatnak.
"Nem igaz, hogy létrejött volna a szövetség a gazdagabbak és a szegényebbek között" - jelentette ki Schiffer András. Szerinte ezt a szövetséget a Gyurcsány-kormány mondta fel, és a jelenlegi kormány erősíti ezt a folyamatot.
Az LMP frakcióvezetője azt is kifogásolta, hogy a kormányfő beszédében egyetlen szó sem esett az antikorrupciós politika elkészítéséről.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta: Orbán Viktor keddi beszéde főként a "szellem embereinek" szólt, a vállalkozásoknak azt lesz fontos tudni, hogyan alakul az adó- és járulékpolitika, a 2011-es költségvetés, hogy mikor csatlakozunk az eurózónához. Lényegesnek nevezte, hogy csökkentsék az élőmunka terheit, s hogy a vállalkozások gyorsabban juthassanak pályázati forrásokhoz.
A Magyar Iparszövetség a kormány minden olyan lépését támogatja, amely a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, valamint a költségvetés egyensúlyát és a foglalkoztatás bővítését szolgálja - reagált a beszédre Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a kormányprogramból ismert pontokat igyekezett "kipipálni", a beszéd alatt pedig olyan, korábban bevezetett szófordulatok köszöntek vissza, mint például a nemzeti együttműködés rendszere, míg újdonságként az "utópia" és a "valóság" fogalmak szolgálhattak.
Az utópiákkal való leszámolás gondolata egyébként illeszkedik a miniszterelnök által már eddig is hangoztatott "józan ész" politikájához - fűzte hozzá az elemző, aki szerint a "realitásokkal való szembenézés, a kijózanodás" hangsúlyozása egyfajta "finom hangolást, figyelmeztetést is jelenthet" az eltelt száz naptól csodát váró embereknek.
Szomszéd Orsolya kiemelte: Orbán Viktor vigyázott arra, hogy ne "idegenítsen el egyetlen szavazói csoportot sem az önkormányzati választások előtt". A kormányfő célja továbbra is az, hogy a "változást mutassa fel az előző időszakhoz képest", a későbbi változásokhoz ugyanis elengedhetetlen lesz a társadalmi bizalom és a hitelesség megtartása - mutatott rá a Nézőpont Intézet munkatársa.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője úgy látja, hogy a kormányfői beszéd a legkülönbözőbb attitűdökkel rendelkező szavazók figyelmét is hatékonyan fel tudta kelteni, ugyanakkor retorikai teljesítményként elmaradt Orbán Viktor beszédeinek átlagos színvonalától.
A miniszterelnök értékelőjében "feltűnően sok ismétlés, illetve minden funkciót nélkülöző visszakanyarodás volt, ami törést jelent a korábbi beszédek hagyományos dinamizmusában, közönséget lelkesítő egyszerűségében" - fűzte hozzá.
Filippov Gábor úgy fogalmazott: a miniszterelnök beszédében elismerte, hogy az eddigi "kis dolgok politikája nem hatolt a nemzetgazdasági problémák mélyére".
A Progresszív Intézet munkatársa szerint az "igazán érdekes kérdés" az lesz, hogy a kormány hozzálát-e végre a "választók komoly tömegeinek érdeksérelmével járó nagy dolgok politikájához" is az önkormányzati választások után.