Orbán Viktor a parlamentben: Viharos idők jönnek (+ a frakciók reagálásai)

A miniszterelnök szerint az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogy eddig mondták, ezért a következő év viharos lesz Európában és Magyarországon is. Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt a parlamentben a jövő évi költségvetés várható átalakításáról szólva megerősítette: csökkenteni szükséges a növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni. Hangsúlyozta azt is, a parlamentnek kell döntenie arról, Magyarország csatlakozik-e az eurózóna országainak megállapodásához, s az erről szóló vita előkészítésére az Országgyűlés uniós nagybizottságát kérte fel, megjegyezve: a Háznak az elutasító brit álláspontot is meg kell fontolnia.

A kormányfő vízválasztónak nevezte, hogy az eurózóna tizenhét tagállama új szerződést köt, a közös pénz bevezetése után elkötelezve magát a költségvetési unió létrehozása mellett, amelyet gazdasági, majd akár politikai unió követhet.

Szavai szerint a brüsszeli megállapodás érinti a nemzeti szuverenitást, hatásköröket von el a tagállami törvényhozásoktól, és lehetőséget ad arra, hogy kívülről beleszóljanak az országok költségvetésébe, például a hiány megállapításával kapcsolatban.

Az egyezség alapján az eurózóna tagállamainak be kell számolniuk az állampapír-kibocsátási terveikről; azért akarnak a tagállamok összehangolt államkötvény-kibocsátási tervet elfogadni, hogy a piacon ne torlódjanak össze az ajánlatok - mondta Orbán Viktor, kiemelve, ez nagyon fontos, hiszen Magyarország is a piacról újítja meg lejáró adósságait, és ha nem jó ütemben lépünk ki a piacra, akkor "ennek a torlódásnak mi is áldozatai lehetünk".

A tanácskozásról szólva úgy fogalmazott: az uniós csúcson volt törekvés, "hadd ne mondjam, nyomás" annak érdekében, hogy az összegyűlt állam- és kormányfők "azon melegében csatlakozzanak" a megállapodáshoz. De ezt a magyar alkotmányos felfogás nem engedte, mert nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vita és döntés szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi színtéren nemzeti álláspontot lehessen képviselni - mondta a miniszterelnök, akinek szavait taps fogadta a kormánypárti sorokból.

A kormányfő - aki többször is az uniós csúcson elfogadott, az ülésteremben kiosztott dokumentumok tanulmányozására biztatta a képviselőket - ezért felkérte a parlament európai uniós nagybizottságát, hogy vegye kézbe az országgyűlési viták előkészítését. Jelezte, hogy a kormány ehhez minden segítséget megad.

Orbán Viktor beszédében a döntéssel kapcsolatban főszabálynak nevezte, hogy "nekünk a magunk és nem mások fejével kell gondolkodnunk". Szavai szerint nem szabad belemenni abba, hogy mások szempontjai szerint ítéljünk, mert akkor a döntések nem a magyarok érdekeit fogják szolgálni.

A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyarok ma két nagy, nem összekeverendő küzdelemben vesznek részt: a múlt - leginkább az elmúlt nyolc év - hibáinak kijavításában és abban a harcban, amelyet Európa folytat az euróövezet válságával. Utóbbiról szólva kijelentette: az eurózóna válsága nem Magyarország válsága. A válság a közös pénz válsága, de ez Magyarországot is rosszul, sőt fájdalmasan érinti, tehát "elemi érdekünk, hogy sikerüljön kilábalni belőle Európának". De "nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, és nem is mi tudjuk megoldani" - hangsúlyozta.

A kormányfő azt mondta: az euróválság súlyosan nehezíti az ország céljainak megvalósítását, ám a célokon nem szabad változtatni, még akkor sem, ha "nagy szélviharban próbálunk eljutni a célunkhoz, ami azzal jár, hogy eszközeinket a viharhoz kell igazítani". Megerősítette: a cél az, hogy a válság után Magyarország legyen az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító állama.

Szavai szerint a legnagyobb akadályt a múlt hibái jelentik, így például az az "irtózatos" államadósság, amelyet az előző kormányok halmoztak fel, továbbá az egekbe szökött munkanélküliség és az nemzetgazdaság általános gyengülése. Ha most a 2002-es 52 százalékos államadósság környékén lennénk, akkor "jóformán csak a hírekből értesülnénk arról, hogy Európa más részein válság van" - magyarázta.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogyan eddig mondták. Elmondta: a gyors válságkezelés - nem kockázatmentes - eszközeit a brüsszeli csúcstalálkozón elvetették, az eurózóna országai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem adnak össze annyi pénzt a válságalapba, ami megnyugtatná a piacokat.

Véleménye szerint mindebből az következik, hogy a következő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában "és viharos lesz nekünk is".
Csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést - amit elsősorban a német gazdaság növekedési lehetőségeihez kell igazítani -, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni a korábban kalkuláltnál - jelentette ki, utalva a 2012-es büdzsé várható átalakítására, úgy fogalmazva: az országvédelmi költségvetést újabb elemekkel kiegészíteni.

A kormányfő hozzátette, hogy eközben - ez euróválsággal szembeni védekezés részeként - pénzügyi védőhálót kell kifeszíteni, és erre ma "nem tud jobb megoldást ajánlani", mint új típusú biztonsági megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti, az akcióterv pedig a tervek szerint hamarosan a Ház elé kerül.

Kiemelte a terhek megosztását az állam, az üzleti szféra és a családok között, a bankadót, különadókat és a végtörlesztést, amellyel kapcsolatban megjegyezte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a megegyezés irányába haladnak.

A felerősítés politikájába elmondása szerint az alulról nyitott középosztály megerősítése tartozik, amit a Startmunka-program, az arányos adórendszer, a családtámogatás és az Új Széchenyi Terv segít.

Az átszervezés politikájának eredményeként kevesebb bürokráciát, ésszerűbb területi rendszert, egészségügyet, színvonalasabb oktatást, hosszú távú biztonságot nyújtó nyugdíjrendszert, felzárkóztató, a "potyázókat kiszűrő" szociális rendszert és biztonságos igazságszolgáltatást ígért.

A miniszterelnök szerint a megújulás eddigi eredményei kézzelfoghatók: Magyarország megáll a maga lábán, 3 százalék alatti a hiány, csökken az államadósság, "az adósrabszolgaságból tíz- és százezrek szabadulnak ki", és ha lassan is, de apad a munkanélküliség, a bérek és a nyugdíjak értékét sikerül megőrizni. "Az európai válság negatív, ha úgy tetszik, lassító hatása éppen az, hogy a sikeres erőfeszítéseinknek köszönhetően ma még annak kell örülnünk, hogy állunk a saját lábunkon, és nem annak, hogy egyre jobban élünk. (...) Ahhoz, hogy mindenki közvetlenül érezze egy kedvezőtlen európai közegben a javulást, a válság viharai közepette még nagyon sok erőfeszítésre lesz szükségünk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "hullámverésben a remegő kezű kormányos nem jó előjel, a legfontosabb tehát ma a nyugodt és biztos kéz", a 2010-ben született összefogás fenntartása, "kapkodásra semmi okunk".

Arról is beszámolt: a brüsszeli tanácskozáson az a vélemény alakult ki, létezik jogi megoldás arra, hogy az eurózóna tizenhét tagállama az Európai Unió felbomlása nélkül megállapodjon egymással.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy Nagy-Britannia elutasítja a franciák és németek által kezdeményezett együttműködést. Ezzel kapcsolatban azt javasolta: az Országgyűlés érdemben fontolja meg, van-e bármi kivetnivaló a brit álláspontban. "A brit javaslat arról szól, hogy bizonyos feltételek esetén a huszonhetek körében is kezelhető lenne ez a válság. Ezt a javaslatot minimum megfontolásra érdemesnek kell tekinteni" - fogalmazott.

Szólt arról is, a csúcstalálkozón világossá vált, hogy "a görög példa" egyszeri volt, azaz a magánbefektetőket - a hitelezőket - többé nem vonják be a teherviselésbe az államcsődök elhárítása érdekében. Mint mondta: ma már sokan "műhibának" tartják Európában, hogy ez megtörténhetett, ha ugyanis a hitelezők úgy érzik, hogy nem kapják vissza a pénzüket, nem adnak többet.

Orbán Viktor - ugyancsak a brüsszeli találkozóról tájékoztatva a képviselőket - elmondta továbbá, hogy a kollektív bűnösség eszméjéből kiinduló szerb kárpótlási törvény miatt Magyarországnak kétségei voltak felőle, hogy Szerbia teljesíti-e az európai uniós csatlakozás feltételeit. A törvény korrigálásával ugyanakkor elhárult annak akadálya, hogy Magyarország továbbra is erőteljes támogatója és szószólója legyen Szerbia uniós tagságának.

Hozzátette: fontos lett volna, hogy a szerbek - azzal egyidejűleg, hogy aláírják Horvátország csatlakozási szerződését - a múlt heti csúcstalálkozón megkapják a tagjelölti státuszt. Szavai szerint ezt a célt nem tudták elérni, ugyanakkor a magyar kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy Szerbia és Montenegró mielőbb megkezdhesse a tárgyalásokat az uniós tagságról.

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban közölte: aktív, "hogy ne mondjam, agresszív" magyar diplomáciai fellépés kellett ahhoz, hogy a külügyminiszterek tanácsa februárban elkészítse erre vonatkozó javaslatát.

---

LMP: a szuverenitás nem a miniszterelnöké

Schiffer András LMP-s frakcióvezető a miniszterelnök felszólalására reagálva azt mondta: a szuverenitás nem a miniszterelnöké, nem a Fidesz-KDNP kétharmados többségéé, hanem a népé. Ha a népé a szuverenitás, önöknek nincs joguk arra, hogy az emberek választási szabadságát elvegyék, hogy a következő választáson új gazdaságpolitikát válasszanak. Amikor a pénzügyi stabilitási törvénybe kívánják bebetonozni a megbukott egykulcsos adórendszert, a népszuverenitást sértik meg - értékelte.

Az ellenzéki politikus leszögezte: a következő hónapokban a magyar kormány felelőssége az lesz, hogy olyan pozícióba manőverezze Magyarországot, hogy ne kelljen egy fiskális kényszerzubbonyt viselnie. Szükség van az unió és az alapszerződés új alapokra helyezésére - emelte ki, hozzátéve: van esély arra a Merkel-Sárközy-levél kapcsán, hogy a szerződés módosítása alkalmas legyen a spekulatív kapitalizmus megfékezésére. Ön David Cameron brit kormányfő mellé kíván állni, és ezzel kívánja a spekulatív gazdaság és a bankárok érdekeit védelmezni - mondta a kormányfőnek.

Schiffer András szerint Magyarország szorult helyzetét kár az unióra fogni. Ironikusan úgy fogalmazott, frakciója azon fideszes képviselők között, akik vállalják, hogy elmagyarázzák a polgároknak, hogy nem a forint-, hanem az euróválság miatt nőnek a törlesztő-részletek, azori-szigeteki nyaralást sorsol ki.

Az LMP-s politikus szerint szükség lenne arra, hogy a kormányfő egy nemzeti válságtanácsot hívjon össze, és valódi nemzeti minimumra, együttműködésre törekedjen az IMF-el folytatandó tárgyalások során a munkaadók, munkavállalók és a parlamenti pártok között.

A másik mellőzhetetlen körülmény, hogy ne csak Fellegi Tamás, hanem Matolcsy György is legyen tárca nélkül - mondta. Ha ezt nem lépi meg, akkor az egész csődtömeg politikai felelősségét a kormányfőnek kell vállalni - folytatta Schiffer András, aki szerint megbukott az a gazdaságpolitika, amit tavaly júniusban elindítottak. Kérdés az, ezért ki viszi el a balhét - közölte. Szerint azért van Magyarország bajban, "mert önök végighazudták az elmúlt másfél-két évet, pontosan tudták, hogy amit mondanak, az nem igaz."

A Jobbik népszavazást írna ki

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, hogy ha valóban érdemi vitát akarnak, egy lehetőség maradt, az, ha a magyar társadalomhoz fordulnak. Írjanak ki népszavazást erről a kérdésről! - szólított fel, hozzátéve: a vitát ne csak imitálják.
A Jobbik vezetője szerint úgy sikerült az elmúlt hétvége, ahogy az elmúlt másfél-két év, azaz "sok hűhó semmiért".

A Jobbik szerint évek óta egyértelmű, hogy az unió Európai Egyesült Államokká akar alakulni, Magyarország azonban nem csatlakozhat a fiskális, költségvetési és a majdani politikai unióhoz. Ez az út nem magyar út, pláne most nem az - jegyezte meg Vona Gábor, aki szerint olyan, mintha egy süllyedő hajóra kérnének felvételt.
Az, amit a Jobbik képvisel, hogy maradjon ki Magyarország ebből, hihetetlenül kockázatos út, de "a szuverenitás feladása nem kockázatos, hanem rossz út, ott nem sallert, meg kokit fogunk kapni, hanem agyon fogják venni Magyarországot" - fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a strukturális hiány fél százalék alá szorítása több száz milliárdos megszorítást fog jelenteni. Nem viharkabátot kell felvenni, kényszerzubbonyt akarnak ránk húzni - hangoztatta.

Az ellenzéki politikus élesen bírálta a szocialisták nyilatkozatait is, és azt mondta, szerinte ha valamiért kritizálni lehet ebben a helyzetben a miniszterelnököt, az az, hogy miért nem volt sokkal következetesebb, akkor, amikor Magyarország szuverenitását meg kell őrizni.

A szocialistákhoz fordulva azt mondta, aláírási kényszerrel küszködnek; azt kérdezte, hogy az még egyszer sem merült fel bennük, hogy nemzeti érdeket lehetne képviselni? Egyszer sem merült fel, hogy ha ezt Magyarország aláírja, akkor az brutális megszorításokat jelent, és az ország még megmaradt szuverenitását is elveszítjük? - tette fel a kérdést Vona Gábor.

MSZP: a miniszterelnök nem a szuverenitást, hanem a politikáját félti

Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő nem az ország szuverenitásának féltése miatt mondott nemet múlt héten az uniós kormányközi megállapodásra, hanem mert felmérte, hogyha ehhez csatlakozik, akkor befellegzett a különutas gazdaságpolitikának és a gazdasági szabadságharcnak.

Mesterházy Attila frakcióvezető hangsúlyozta: ha pedig ez megtörténne, akkor biztosan nem Orbán Viktornak kellene vezetnie a Fidesz kormányát. Szerinte bár Orbán Viktor megpróbálta úgy beállítani, hogy mindenért az előző kormányok felelősek, valójában a kormányfő és a gazdasági miniszter "téves és dilettáns" gazdaságpolitikának az egyenes következménye a jelenlegi helyzet.

Az MSZP szerint fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a megállapodáshoz, Orbán Viktornak pedig arra is felelnie kellene, hogy mi történik akkor, ha Magyarország kimarad ebből az egyezségből - hangoztatta a szocialista politikus.
Mesterházy Attila elmondta azt is, hogy pártja benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amely arra kötelezné a kormányt, hogy december 23-ig készítsen egy jelentést a kormány pontos álláspontjáról a fentiekkel kapcsolatban, hogy legyen miről vitatkozni.

Az ellenzéki képviselő szerint Orbán Viktor téved amikor azt mondja, hogy az eurozóna válsága messze van és nem hat Magyarországra, hiszen mi is az EU részei vagyunk és ügyes politikával van mód befolyásolni a történéseket.

Mesterházy Attila Vona Gáborhoz a Jobbik frakcióvezetőjéhez fordulva úgy fogalmazott: "ezt egyébként mondanám Zázrivecz Gábor képviselőtársamnak is, hogy a miniszterelnök nem a szuverenitásunkat féltette".

A felszólalást követően Kövér László Házelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: "nem csak az állam szuverenitását kell tiszteletben tartani, hanem a képviselőtársainak azt a szuverenitását is, hogy olyan nevet használjanak, amilyet akarnak. Úgyhogy ha szabad kérnem a továbbiakban a személyeskedés ezen fokától távolodjanak el."

KDNP: helyes volt a miniszterelnök döntése

A KDNP szerint Orbán Viktor múlt heti döntése az Európai Uniós kormányközi megállapodással kapcsolatban két okból is helyes volt.

Harrach Péter frakcióvezető leszögezte: egyrészt a parlamentnek kell döntenie ilyen nagy jelentőségű kérdésekben, másrészt pedig Orbán Viktor elment addig, ameddig az adott körülmények között a nemzeti szuverenitás védelmében el lehetett menni. "Ilyen helyzetben a bölcsesség egy követelmény" - tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.

Szerinte ezeréves egység van Magyarország és Európa között, de míg akkor kulturális, addig ma pénzügyi és gazdasági érdekek és elvek mentén működnek együtt. Jelenleg nincs kulturális egység az európai országok között és szerinte ez a problémák gyökere.

Az ellenzéki pártok reagálásaival kapcsolatban Harrach Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az MSZP szeretné kioktatni a miniszterelnököt, a Jobbik népszavazási kezdeményezését demagógnak tartja, az LMP felvetésével kapcsolatban pedig megjegyezte: a parlamentnél jobb Nemzeti Válságtanács nem létezik, a Zöld gazdaság lényegét pedig még nem sikerült kifejteniük.

"A durva ellenzéki támadások arányban vannak a megtámadott és a támadó politikai képességei közötti különbségekkel" - fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.

Fidesz: a következő időszak legfelelősségteljesebb döntése előtt állunk

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a következő időszak legfelelősségteljesebb és legnehezebb döntése előtt állunk, amiben szükség van mind a 386 képviselő legjobb tudására, lelkiismeretére és a véleményére. Közölte: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja és helyesnek gondolja, azt amit a miniszterelnök Brüsszelben tett, ugyanakkor azt a szocialista véleményt, miszerint a megállapodáshoz azonnal csatlakozni kellett volna, meggondolatlannak és az ország számára károsnak nevezte.

Úgy fogalmazott: sehová nem vezet az az út, amit Vona Gábor Jobbik frakcióvezető felkínált. Hozzátette: könnyen lehet, hogy kompromisszumokat kell kötnünk, de kérdés, hogy hol a határ, milyen megállapodásra van szükség, kell-e megállapodást kötnünk, ugyanakkor ez nem lehet csak a kormány felelőssége.

Európa kemény intézkedésekkel most megerősíti a halára ítélt eurót, de a kérdés az, hogy azoknak az országoknak, akik nem fizetnek euróval, miért kellene ugyanilyen szigorú, fiskális, monetáris szabályokat bevezetni - vetette fel.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a jelenlegi helyzetben lehet, hogy a franciák és a németek esetében az európai értéközösség és az európai érdekközösség egyben van, de kérdés, hogy a mi esetünkben, a meglévő értékközösség mellé társul-e európai érdekközösség. Az a kérdés, hogy milyen választ tudunk adni a magyar választópolgároknak erre a kérdésre, akik nyilvánvalóan ennek a költségét viselni fogják - tette hozzá.

Azt ajánlotta, hogy a józan észre hallgatva, az emocionális hangokat feledve, szimpla érdekközösségből nézzük meg, hogy ebben a helyzetben az Országgyűlés mihez ad felhatalmazást a kormánynak.

"A mai Brüsszel nem egyenlő a régi Moszkvával, a mai unió nem jelenti a régi internacionalizmust, magyarul igenis Brüsszelben lehet nemzeti érdeket képviselni" - hangsúlyozta. Hozzátette: Mesterházy Attila olyan pártiskolába járt, ahol a régi elvtársak még a "Ki tud többet a Szovjetunióról című versenyben" szocializálódtak, de ez már idejét veszítette.

Orbán Viktor viszonválasza

Orbán Viktor viszonválaszában - bírálva az ellenzék parlamentet minősítő kijelentéseit - hátbatámadásként értékelte azokat az ellenzéki bírálatokat -, amelyek az uniós kormányközi megállapodásra adott nemleges választ kifogásolták. Különösen azok részéről vitatta ezen bírálatokat, akik maguk is tagjai az uniós nagybizottságnak, amelynek véleményét minden brüsszeli útja előtt figyelembe vette.

A megállapodáshoz való csatlakozásról szólva azt mondta: a gyorsaságot értéknek tartja, de nem jó, ha az embert megfontolatlanságra ragadtatja. Hozzátette: amíg megfelelő írásos dokumentum nem áll rendelkezésre, amíg a legfontosabb kérdések nem ismertek, nem tudható, mihez csatlakoznánk.

A nemzetközi ügyekkel foglalkozó megjegyzésekkel kapcsolatban kijelentette: az ellenzéki képviselők fontolják meg, hogy pártpolitikai viták helyett nem akarnak-e inkább egy fontos kérdés érdemi megvitatásában részt venni.

Vona Gábor (Jobbik) szavaira reagálva, az államadósság vissza nem fizetéséről azt mondta: ha ezt tenné az ország, a következő hónapban a nyugdíjasok nem kapnának nyugdíjat, az ápolók vagy a tanárok pedig fizetést. "Csődbe rántatnánk Magyarországot" - jelentette ki, ezért szerinte, akárhányszor provokál is a Jobbik, az államadósságot vissza kell fizetni, vitázni csak annak módjáról, üzemezéséről lehet.
Legyenek büszkék arra, hogy a polgárok erőfeszítései miatt több milliárd eurónyi államadósságot tudott visszafizetni az ország, legutóbb november végén 2 milliárd eurót - mondta.

Azt is kijelentette, hogy bár kétségkívül nehézségekkel küzdenek az eurózóna tagállamai, "de az apokaliptikus vízióktól tartózkodni kell". Hangsúlyozta, az eurózóna nem omlott össze, van jövője, az ország számára pedig rossz lenne a szétesése. "Európa erejét ne becsüljük alá" - mondta.

A gazdasági miniszter személyéről szóló találgatásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: "ne reménykedjenek, a dolog úgy áll, hogy négy évre megkaptuk a fölhatalmazást, elindultunk egy világos stratégia mentén". Arra intette az ellenzéki képviselőket, hogy ne bocsátkozzanak személyi találgatásokba.

Magyarországnak stabil, hosszú távon tartós gazdasági alapokra van szüksége és arra, hogy ne lehessen négyévente felszedni annak alapjait - hangsúlyozta.