Összefoglaló.
Minden szabadság alapja az ember méltósága. A bűntől és a haláltól azért szabadulunk meg, hogy Isten boldogságában részesüljünk és ebben segítsünk másokat is - mondta Erdő Péter az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
"Ezért van helye a felelősségnek, a közösségnek és az összetartozásnak. Jézus úgy akarja az egész emberiséget boldoggá tenni, hogy egyetlen nagy népet alkot belőle, melyben otthonra talál minden nyelv, minden nemzet és minden család" - jelentette ki a bíboros.
Erdő Péter azt mondta, a tanítványoktól megkaptuk a feltámadás örömhírét, és felhívta a bazilikát megtöltő híveket, hogy ez a közös hit "tegye élő szeretetközösséggé az egész egyházat. Ebből a hitből szülessenek újjá családjaink".
A bíboros emlékeztetett arra, hogy Jézus életét adta értünk, és hozzátette, "nekünk is ilyen nagyvonalú szeretetben kell élnünk. És akkor sok minden, ami megoldhatatlan nehézségnek látszik körülöttünk, egyszerre csak új távlatot kap."
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.
Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
Az ünnep lényege, hogy valami történt és ma is történhet értünk, velünk, bennünk - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten.
Gáncs Péter igehirdetésében kiemelte: ahhoz, hogy valóban történjen bennünk valami, hogy valóban megváltozzon az életünk, kevés a feltámadás jó híre, ahhoz személyes találkozásra van szükségünk a föltámadottal.
A változás nem megy "magunktól". "Mi nem értjük, nem tudunk mit kezdeni a feltámadás tényével, a feltámadt Krisztus azonban tud mit kezdeni a mi életünkkel, ha valóban találkozunk vele" - fogalmazott az evangélikus elnök-püspök.
Gáncs Péter felidézte: míg nagypénteken, a kereszt tövében sok minden történik emberekkel, egy lator előtt megnyílik a mennybe vezető út, egy római százados pedig hitet tesz Jézus mellett, addig húsvét hajnalán látszólag semmi sem történik.
Igaz, a kő elmozdul a sír elől, de az ezt felfedező asszonyok reszketnek és elfutnak, a tanítványok sem hisznek nekik, asszonyi fecsegésnek tartják beszámolójukat, az őrök pánikba esnek és rohannak Jézus gyilkosaihoz, akik "lejárató kommunikációs kampányt" kezdenek, amely szerint nem történt más, csak sírrablás.
Úgy tűnik tehát, hogy semmi igazán fontos nem történik. "Látszólag csak a kő mozdul, az emberi szívek maradnak kőkemények", továbbra is dolgozik bennük az Istennel szembeni totális bizalmatlanság kovásza, amely belülről erjeszt, és "szembefordít minket Istennel és a másik emberrel" - mondta.
Ez a bizalmatlanság uralja ma is sok ember gondolatait, mondta, idézve egy svéd evangélikus imakönyv húsvéti könyörgését: "Uram, életemben oly kevés látszik húsvéti győzelmedből, pedig én is erős akarok lenni, nem gyönge, égő, nem langymeleg, de épphogy tudok hinni föltámadásodban, de csak úgy, mint valami távoli halvány, félig igaz eseményben. Hogyan hihessek hát még abban is, hogy Te bennem élsz?". Segélykiáltás ez az ima, melyben megfogalmazódik a vágy, hogy olyan jó lenne végre másként, tisztán ünnepelni és élni. Ehhez azonban "hagynunk kell, hogy a mennyei kenyér és benne az, aki az örök életre táplál, megtisztítson minket" az Istennel szembeni bizalmatlanság belülről bomlasztó kovászától - tette hozzá Gáncs Péter.
Jézus a forrása az örök üdvösségnek, a szabadulásnak, ennek a beteljesedését ünnepeljük: ez húsvét, az üdvösség ígérete - mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban.
Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében úgy fogalmazott: "Jézus él, ő az oka, ő a forrása az örök üdvösségnek: a szabadulásnak, a gyógyulásnak, a helyreállításnak, az Istenéhez való hazaérkezésnek. Ez húsvét, ez a mi nagy ünnepünk. Ennek a beteljesedését ünnepeljük, magasztaljuk és reméljük magunkra nézve is. Ez húsvét, az üdvösség ígérete."
Húsvétkor nemcsak egy szép napot ünnepelünk, hanem azt, hogy megnyílik az örökkévalóság. Ahogyan megnyílott Krisztus sírja, és kilépett, úgy nyílik meg az ember számára is az ő bezárt világa, amelyen keresztül kiléphetünk Isten örökkévalóságába - mondta, hangsúlyozva: a szeretet mélyebb, mint a bűn, amely leránt minket a semmibe, de a semminél is mélyebb Isten szeretete.
Bogárdi Szabó István elmondta, mindig hallani, hogy a keresztények vallása rabszolgavallás: azért hisznek, hogy kompenzáljanak. Ezért - mint mondta - nagy bátorság és kockázatvállalás kell ahhoz, hogy valaki a kereszténység útján járjon.
Jézus él, és aki ezt tudja, akinek a szívét átjárja ennek a valósága és a boldog bizonysága, az nem tud mást tenni, mint Jézus követőjévé, tanítványává szegődni - jelentette ki, majd úgy folytatta: nagy bátorság kell ezt vallani, mert azt hiszik, hogy "elment az eszed". "Holott a feltámadás a történelem végső értelme. Éppen akkor jön meg az ember esze (...), amikor beletekintünk ennek a mélységébe: minden sors, minden történelem, az egész emberi történelem végső értelme a feltámadás. Krisztus feltámadása ennek a megelőlegezése" - fogalmazott Bogárdi Szabó István
Megjegyezte azt is, hogy azért is nagy bátorság kell ennek vallásához, mert a mulandóság és a halál, valamint a bűn erői továbbra is szolgaságukban akarnak bennünket tartani.
Bogárdi Szabó István rámutatott: "a Krisztus feltámadása, a Krisztus dicsőséges isteni élete, a Krisztus követése a legtöbbet követeli tőlünk, a legnehezebbet: életünk megváltoztatását." Minden máson tud és akar az ember változtatni, "mindennek nekiront, mindent ledönt, mindent átalakít, mindent megváltoztat, csak önmagát nem tudja megváltoztatni". Ezt mutatja a történelem is, az ember mindig "megfordította a világot", de a sok ok mellett egy soha nem jelent meg: az, hogy nekünk magunknak is meg kell változni, másmilyenné kell lenni - mondta.
Bogárdi Szabó István elmondta: "a feltámadás egyszerre jelenti azt, hogy felragyog számunkra Isten igazsága, amit Isten a Krisztus keresztjében elrejtett, másrészt Isten kinyilatkoztatja Krisztus feltámasztásával az ő szeretetét is." Jézus él, ő a mi örök és dicsőséges közbenjárónk, ő a mi főpapunk - jelentette ki.
Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy az ember a másikban mindig csak haragra, harcra, háborúra való okot keres. Ez az egész emberi történelem: azt hiszi az ember, hogy a másik ember élete árán szerez magának életet, azt hiszi, hogy a másik legyőzésével hosszabbíthatja meg a magáét, és azt hiszi: a másik eltaposásával juthat előbbre.
"Jézus az egyetlen ok, Jézus az egyetlen alap, Jézus maga, egyedül ő, amiért van üdvösség" - fogalmazott Bogárdi Szabó István, hozzátéve: ha Jézus fel nem támad, nincs többé bűnbocsánat, akkor az ember az elveszésnek, a bűnnek és a halál spiráljában zuhan alá, hiába próbálja "az életet többre és nagyobbra rakni".
Aki kimondja és átéli, hogy Krisztus él, annak elkezd változni az élete: ez a legnagyobb kockáztatás, "nem maradok többet a halálban, nem maradok meg többet a bűnben, a rosszban, pedig már belefészkeltem magam". "Jézus él, és kihív bennünket ebből a halálból, életre, igaz életre, üdvösségre" - mondta Bogárdi Szabó István.
A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.