Mit jelképez az adventi koszorú Magyarországon?
A nagyáruházak polcai már vagy egy hónapja roskadoznak az akciósnak meghirdetett szaloncukroktól, ám hivatalosan a karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét.
A hagyomány szerint adventkor már nem szokás lakodalmakat és zajos mulatságokat tartani. Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú
Magyarországon csak a 20. század vége felé kezdődött el az adventi koszorú népszerűsége. Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A lelkész 23 gyertyát helyezett el egy felfüggesztett szekérkeréken, amelyen advent minden napján eggyel többet gyújtott meg karácsonyig, és a szokás hamar követőkre talált.
Ma az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú, mely felfüggeszthető vagy asztalra helyezhető fenyőből, örökzöldből és négy gyertyából készül. Advent négy vasárnapján szokás meggyújtani egy-egy újabb gyertyáját.
A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva a növekvő fényt szimbolizáljuk, hiszen ez az év legsötétebb időszaka.
Magyarországra ez a szokás katolikus közvetítéssel jutott el. Ez azt jelenti, hogy a katolikusoknál három lila és egy rózsaszín gyertya van a koszorún, így jelképezik, hogy a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja. Más felekezetek azonban a fehér, halvány rózsaszín gyertyáktól egészen a sötétkékig mindenféle színt használnak.