Hirdetés

Egyes vélemények szerint az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka szennyezett - a szakma cáfol
pixabay.com

Egyes vélemények szerint az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka szennyezett - a szakma cáfol

MTI

2019.01.16. 20:36

A Sport-táplálkozástudományi Központ szerint az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka tiltólistás anyagokkal szennyezett. A MÉKISZ viszont ezt cáfolja.

Hirdetés

Első teljes évén van túl a Testnevelési Egyetem berkein belül működő Sport-táplálkozástudományi Központ, melynek célja, hogy sportolók, edzők, más sportszakemberek képzését, felvilágosítását segítse, egyik fő gyakorlati feladata pedig, hogy a tiltott anyagokat kimutassa étrend-kiegészítőkből, ezzel segítve a vétlen doppingolás elkerülését.

 "A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket" - nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője az MTI-nek. 
Hozzátette, folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből.

"Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk." - jelezte.
Martos Éva elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt.

Kitért rá, hogy a központnak a legújabb generációs műszerparkkal felszerelt, nemzetközi összevetésben is high-technek tekinthető analitikai laborjában elsősorban a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség doppinglistáján levő vegyületek kimutatására törekednek. 

"A laboratóriumi analízis szükségességét indokolja, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint az étrend-kiegészítők tíz-hatvan százaléka szennyezett tiltólistás anyagokkal, melyek azon túl, hogy doppingvétséggel járnak, a sportoló egészségét is károsítják.

Szennyeződhet az étrend-kiegészítő gyártás közben "véletlenül", ha az alapanyag vagy a gyártósor nem megfelelő tisztaságú.

Sokszor a szándékosság sem zárható ki, de a dobozon az összetevők között ekkor sem szerepel a tiltott szer."

- hangsúlyozta.

Martos Éva utalt rá, hogy számos eltiltás, de még haláleset is volt már következménye doppinganyaggal történt szennyezettségnek, utóbbira példaként az amerikai baseballjátékos Steve Bechlert említette, aki 24 évesen efedrin tartalmú étrend-kiegészítő miatt vesztette életét. 
    

"Noha a felelősség a sportolóé, a vétlen doppingolás elkerüléséhez a gyártók és forgalmazók jelentősen hozzájárulhatnak, melyhez szakmai támogatást készséggel nyújt a Sport-táplálkozástudományi Központ" - hívta fel a figyelmet Martos Éva, hozzátéve, hogy náluk bárki megrendelhet vizsgálatot, amelyek azonban pénzbe kerülnek.

Jelen cikkel kapcsolatban felkereste szerkesztőségünket Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) alelnöke, aki az alábbi helyreigazítást kérte az MTI anyagával összefüggésben:

Az internetes oldalukon megjelent egy cikk arról, hogy az étrend-kiegészítők 10-60 %-a szennyezett.

A cikkből az is kiderül, hogy „tapasztalatok szerint az étrend-kiegészítők tíz-hatvan százaléka szennyezett tiltólistás anyagokkal, melyek azon túl, hogy doppingvétséggel járnak, a sportoló egészségét is károsítják.” Ezek az állítások bizonyosan nem állják meg a helyüket ebben a formában. Elképzelhető ugyan, hogy az interneten beszerezhető , legálisan nem forgalmazható sportolóknak kínált készítmények  esetében több vagy kevesebb esetben  van szennyezettség, de a legálisan forgalomban lévő termékek esetében ez teljes mértékben elképzelhetetlen mind Magyarországon, mind pedig az EU bármely tagállamában. Ilyen gyakoriságú szennyezettség, amit a cikk említ, olyan közegészségügyi kockázattal járna, amely  azonnal intézkedéseket kívánna.

Ezzel szemben Magyarországon működik az a Biztonságos étrend-kiegészítő program, amely a jogszabályi előírásokon túl tesz komoly lépéseket azért, hogy csak megbízható minőségű és biztonságos étrend-kiegészíthetők kerülhessenek forgalomba Magyarországon  (http://www.mekisz.hu/index.php?page=onszabalyozas ). A piacfelügyeleti hatóságok egyetlen vizsgálata sem tárt fel ilyen vagy akár csak ezt megközelítő mértékű szennyezettségre utaló jeleket.  A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) , melynek nevében írom ezt a levelet, igen hosszú idő óta dolgozik azon - együttműködve a hatóságokkal és más szervezetekkel -, hogy csak megbízható minőségű biztonságos étrend-kiegészítők kerülhessenek forgalomba Magyarországon. A fogyasztó bizalom azonban igencsak törékeny, ezért az ilyen  címmel és utalásokkal megjelenő írások nem csupán valótlanok, de indokolatlanul és súlyosan rombolják azt a fogyasztó bizalmát, amely a termékkör irányába kialakulóban van a MÉKISZ és más piaci szereplők munkája és szakszerű tájékoztatás révén.

.