Hirdetés

Február 2-i időjárási megfigyelések, hiedelmek és babonák

Február 2-i időjárási megfigyelések, hiedelmek és babonák

2019.02.01. 22:00

Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe.

Hirdetés

A hagyomány szerint február 2-án, gyertyaszentelő napján a barnamedve ha kijön az odvából és meglátja az árnyékát - azaz, ha süt a nap - akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél.

Az európai hagyomány szerint, február 2-án, gyertyaszentelő napján, ha borús idő van, akkor a medve kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Nagy valószínűséggel ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.

"Ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél".

Az észak-olasz népszokásokban e napon a medve mellett a farkas jelent meg „időjósként”. Észak-Amerikában az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” is ismert.
 

Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

A katolikus egyházban: e napon a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat.

A gyertyaszentelés története

Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is.

Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.

A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék).

Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.  Forrás:WIKIPÉDIA