Hirdetés

Húshagyókedd, hamvazószerda és torkos csütörtök - Mikor nem szabad húst enni?

Húshagyókedd, hamvazószerda és torkos csütörtök - Mikor nem szabad húst enni?

2019.03.05. 09:57

Mikortól kell böjtölni, mikor nem szabad húst enni?

Hirdetés

A farsang és a tavaszvárás

Két hónapig tartott az idei farsangi időszak, ami elég hosszúnak mondható.

 A farsang vízkereszt napjától (január 6.) a - húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. Régen a farsang volt a lakodalmak legfőbb időszaka. Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyoknak, a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka is volt.

A farsang minden évben mozgó dátum. A farsang vízkereszttől - a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart.

Húshagyókedd – 2019. március 5. kedd

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A farsang német eredetű szó, mely elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsangi szokások hazánkban a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Húshagyókedd mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot, a "farsang farkának" utolsó napja. 

 A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. 

Hamvazószerda – 2019. március 6.

Húshagyó keddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2019-ben március 6-ra esik. Minden évben mozgó dátum ez is, a legkésőbbi időpontja március 10-re eshet. Mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda. Hamvazószerdától a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. 

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. 

A modern ember nemcsak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem lemondhat például a dohányzásról, az édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire.

Torkos csütörtök – 2019. március 7.

A hamvazószerdát követő napon (az egynapos → böjt után) a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.