Hirdetés

Szent Iván-napi szokások és babonák.

Hirdetés

Június 21. a nyári napforduló és a csillagászati nyár kezdete.

A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án). A nyári napforduló idején a Ráktérítőn éri el a nap a zenitet. Az északi félgömbön nyári napfordulókor a leghosszabb a nappal. 

A napfordulókat már a keresztény egyház létrejötte előtt megünnepelték. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához kötik a nyári napfordulót. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett.

Szent Iván-napja, a nyári napforduló ünnepe (még ha nem is esik egybe a dátum), a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A nyári napforduló a csillagászati nyár kezdetét jelenti, ezernyi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.

A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, ünnepe az 5. század óta vált általánossá. Az egyház a középkori liturgiájába építette és megszentelte a Szent Iván napi tüzet.
 

A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen és elősegíti a jó termést.

Keresztelő Szent János, Szent Iván napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés:
40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van.

Ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván napján kell leszedni a gyógynövényeket.

A Szent Iván-napi tűznek egészség- és szerelemvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. A tűzre zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is kerülhetett, melyet néhol a lányok gyűjtöttek és a tüzet ők gyújtották meg.

A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásai voltak. Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A tüzet a lányok, legények és a gyerekek is átugrálták.