Hirdetés

A foglalkoztatás stagnálására számítanak elemzők

MTI

2020.02.27. 12:01

Érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható.

A foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő időszakban az elemzők, akik szerint stabilizálódik a munkaerőpiac.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz képest 9,5 ezerrel, illetve 0,2 százalékponttal kevesebb, a foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 4 millió 498 ezer volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár éves szinten nőtt, de rövidtávon csökkent a foglalkoztatás a november-januári időszakban. A foglalkoztatás tehát a tavalyi évben vélhetően tetőzött, rövidtávon érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy bár a foglalkoztatás további növelésére még van tér, ehhez képzésre van szükség az inaktívak körében.

Úgy vélte, 2020-ban a magas beruházási ráta segíti a foglalkoztatás növekedését, azonban a kedvezőtlen külső környezet fékezheti azt, így összességében stagnálásra lehet számítani.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korosztály körében januárban 3,5 százalékon állt, vagyis enyhén nőtt 2019 végéhez mérten, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,1 százalékpontos javulást mutatott. Összességében tehát egy stabilizálódó munkaerőpiaci helyzetet jeleznek az adatok, vélhetően a hazai munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét.

Hozzátette, hogy a munkanélküliek számát tekintve minimális, 5 ezres emelkedést mutatnak a számok az előző hónaphoz képest, de továbbra is közel vagyunk a rekordalacsony szinthez. Talán a legérdekesebb új folyamat, hogy a gazdaságilag aktívak száma már négy hónapja csökkenést mutat, ami a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedésének irányába hat - jegyezte meg.

A vezető elemző szerint a 2019 egészében mért 3,5 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta után az idén várhatóan hasonló szinten alakul a mutató. Noha jelentős lehet a munkaerőpiaci fluktuáció, a munkanélküliségi mutatókat ez érdemben nem érinti majd, mert a vállalatok munkaerő iránti igénye a digitalizálás és automatizálás ellenére is jelentős marad, főleg azon cégek körében, ahol még mindig megéri a munkaerőköltséget növelni a technológiai beruházások helyett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén úgy véli, hogy a jelenlegi csúcs körül ragadhat a foglalkoztatottság szintje, részben a világgazdasági bizonytalanságok miatt. Az év egészében a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkenésére számít, hozzátéve, hogy a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a munkanélküliként sem regisztrált inaktívak közül lehet várni.

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az elemző kiemelte, hogy a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,3 százaléka dolgozott az adott időszakban, ami meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de elmarad az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos mutatójától. Úgy vélte, a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, és ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Szerinte erre akár már középtávon is esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot, illetve egy esetleges forinterősödés is segítené a bérek relatív közelebb kerülését.