2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest.
A tavalyi negyedik negyedévi GDP-adat pozitív meglepetést okozott az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, de a mérsékelt ütemű lassulás folytatódására számítanak ebben az évben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest. A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint és 4,6 százalék a szezonálisan, naptárhatással kiigazítva. A harmadik negyedévhez képest 1,0 százalék volt a növekedés, alig kisebb a második és harmadik negyedévi 1,1 százaléknál. A KSH szerint a tavalyi negyedik negyedévben a növekedés főképp a piaci alapú szolgáltatásoknak volt köszönhető, de kisebb mértékben az ipar és az építőipar is hozzájárult.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában előrebocsátotta: a magyar gazdaság ismét pozitív meglepetést okozott. A GDP tavalyi negyedik negyedévi 4,5 százalékos növekedésével Magyarország várhatóan továbbra is Európa élmezőnyébe tartozhat. A friss adat különösen meglepő annak fényében, hogy a havi adatok szerint mind az ipar, mind az építőipar jelentős lassulást mutattak. Vélhetően a hozzáadott érték - főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására - gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás, illetve a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést.
A vártnál kedvezőbb adat egyben azt is jelenti, hogy egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot az idei első negyedév globális sokkja, a koronavírus. Ezért egyelőre talán nem kell számítani a gazdasági növekedés drasztikus lassulására. A negyedéves teljesítmények lassú, de fokozatos mérséklődése már 2019 folyamán megkezdődött és 2020-ban is folytatódik majd. A kilátásokat illetően egyelőre kevés az információ a koronavírus magyar gazdaságot érintő hatásáról, valamint bizonytalanságot hordoz a hamarosan megjelenő újabb gazdaságvédelmi akcióterv. A rendelkezésre álló korlátozott információk alapján idén átlagosan 3,8 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak az ING Bank szakértői azzal, hogy az előrejelzést övező kockázatok kiegyensúlyozottnak tekinthetők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint lassabban nőtt a magyar gazdaság a múlt év utolsó negyedévében az előző három negyedévben elért 4,9-5,3 százalékot követően. A friss adat megfelel a várakozásoknak, a lassulás várható volt az ipar és az építőipar év végi lendületvesztése miatt. A GDP-növekedés motorját továbbra is a piaci szolgáltatások adták. Németh Dávid hozzátette, a részletes számok módosíthatják a végeredményt, de az előző negyedévekhez képest biztosan lassult a növekedés.
A szakember szerint az idén folytatódhat a lassulás. A nemzetközi gazdaság visszafogottabb teljesítménye, a magyarországi uniós beruházások kifutása, a koronavírus-járvány miatti gyárleállások miatt 2020-ban a mostani kilátások szerint 3,7 százalékos gazdasági növekedés várható. Ez a prognózis számol a kormány által már belengetett gazdaságösztönző intézkedésekkel is, bár ezekről még nem lehet konkrét részleteket tudni - mondta a K&H szakembere.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint is a várakozásokat lényegesen felülmúlta a GDP növekedése a tavalyi negyedik negyedévben.
Az előzetes ipari és építőipari adatok alapján nagyobb lassulásra lehetett számítani, mivel negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar kibocsátása egy százalékot meghaladó mértékben csökkent, ami mintegy 0,4 százalékponttal ronthatta a GDP-t. Így a piaci szolgáltatások impozáns teljesítménye bőven ellensúlyozta a többi szektorok visszaesését. A GDP felhasználási oldalán érdemben gyorsulhatott a fogyasztás, lassulhattak a beruházások, míg a külkereskedelem hozzájárulása minimálisan pozitív lehetett.
A következő negyedévekben gyorsulhat az ipari és építőipari termelés, az új gyártókapacitásoknak, illetve az irodaépítéseknek, a további ipari beruházásoknak és az állami megrendeléseknek köszönhetően. Az idén is közel kétszámjegyű bérnövekedés miatt a fogyasztás továbbra is tartós támasza marad a növekedésnek. A magas bázis és a lassan kifutó, de még folyamatban levő uniós támogatások miatt a beruházások szintén lassulhatnak, emiatt azonban az import növekedése is lassul miközben az új exportkapacitások növelik az exportot, így a külkereskedelem várhatóan növelni fogja a GDP-t a következő években.
A koronavírus az idei első negyedévben átmeneti zavarokat okozhat az ellátási láncokban, ezek a járvány csillapodása után a második negyedévtől gyorsan helyreállhatnak.
Idén 4 százalékos GDP-növekedésre számít a Takarékbank szakértője, míg jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet a gazdasági növekedés.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője így írt: bár az előző negyedévekhez képest némileg lassult a GDP növekedése a negyedik negyedévben, továbbra is dinamikus. Az előző negyedéveknél mérsékeltebb növekedést részben a bázishatás magyarázza. Az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult, a szolgáltatások bővülése azonban vélhetően érdemben gyorsult. A német gazdaság ugyanakkor továbbra is stagnál, így a 4,5 százalékos magyar gazdasági növekedést továbbra is kedvezőtlen külső körülmények között sikerült elérni.
2020-ban a magyar gazdaság növekedése a Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint 3,5 és 4 százalék között alakulhat, a koronavírus tartós jelenléte azonban érdemben fékezheti a növekedést.