A központi költségvetés adóssága januárban 74,2 milliárd forinttal csökkent.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva; a kiadások 236,1 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal 1961,5 milliárd forintra nőttek, így a központi alrendszer többlete 90,4 milliárd forint lett, az egy évvel korábbi 244,5 milliárd forint aktívummal szemben - derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett részletes tájékoztatójából.
Januárban a központi költségvetés 40,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 25,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,9 milliárd forintos szufficitet értek el.
Növekedtek az általános forgalmi adóból, valamint a személyi jövedelemadóból és a nyugdíj, egészségbiztosítási és munkarő-piaci járulékokból származó bevételek.
Az év első hónapjában általános forgalmi adóból 536,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 40,4 milliárd forinttal múlta felül és az éves előirányzat 10,8 százalékát érte el, ami az időarányosnál nagyobb. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelemhez és a
feldolgozóiparhoz köthető. Az import utáni befizetések csökkenésének hátterében az alacsonyabb forgalom áll - közölte a PM.
A jövedéki adóból befolyt 98,5 milliárd forintot alig, 1,7 milliárd forinttal (1,8 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál.
A személyi jövedelemadó-bevétel 251,7 milliárd forint volt, 21,0 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, amit a magasabb bérkiáramlás okozott.
Az uniós programok finanszírozására januárban még nem érkezett támogatás, a tavaly januári 143,2 milliárddal szemben. A költségvetésben 1482 milliárd forint bevételt terveztek ezen a soron. A programok finanszírozására ugyanakkor az éves előirányzat 19,6 százalékát, 329 milliárd forintot utalt ki a költségvetés az egy évvel korábbi 89,2 milliárd forinttal szemben.
A szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételekből érkezett 306,7 milliárd forint, 9,8 százalékkal, 27,4 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos hónapjának bevételeit, ami összhangban van a bruttó átlagkeresetek tavalyi 10 százalékos emelkedésével.
A kiadások növekedése főként az uniós programok kiadásainak emelkedése miatt következett be, de nőttek a kamatkiadások, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is - közölte a minisztérium.
Az uniós befizetések során januárban megjelent 66,1 milliárd forint kiadás 23,7 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit és az idei előirányzat 16,6 százalékának felel meg.
A nyugdíjkiadások 302,0 milliárd forintot tettek ki, 19,0 milliárd forinttal haladták meg az előző évit. A januári kifizetések tartalmazták a tavalyi év magasabb inflációs hatása miatti 0,7 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, és a tárgyévre tervezett 2,8 százalékos nyugdíjemelés összegét. Az egészségbiztosítási alapból a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 117,0 milliárd forint 17,8 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban.
A kamatbevételek és -kiadások egyenlegeként adódó, 60,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 33,8 milliárd forinttal lett több, mint az előző év azonos hónapjában, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázott a minisztérium jelentése.
A központi költségvetés adóssága januárban 74,2 milliárd forinttal csökkent.
A központi költségvetés devizaadóssága január végéig 372,2 milliárd forinttal 4749,0 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A kedvező likviditási helyzetre tekintettel és a devizalejáratok csökkentése érdekében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) januárban 1 milliárd amerikai dollár névértékben vásárolt vissza négy, 2021-24 közötti lejáratú, magas kamatozású devizakötvényből 306,9 milliárd forint értékben. A forint árfolyamának a múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 97,0 milliárd forinttal növelte. A devizaadósság részaránya a múlt év végi 17,3 százalékról 16,0 százalékos szintre csökkent a teljes adósságon belül.
A költségvetés forintadóssága január végéig 274,2 milliárd forinttal nőtt az idén, és 24 631,3 milliárd forintot tett ki. A lakossági állampapírok állománya 137,3 milliárd forinttal 9211,3 milliárd forintra nőtt. A Magyar állampapír plusz állománya januárban 279,2 milliárd forinttal nőtt, hó végére 3415,2 milliárd forintot ért el.
A külföldi befektetők állampapír-állománya januárban 119,2 milliárd forinttal növekedett az előző hónaphoz képest. Az állomány 99,3 százaléka, 4258,5 milliárd forint államkötvény és 28,7 milliárd forint diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje január végén 5,8 év volt - olvasható a Pénzügyminisztérium jelentésében.