Az adventi időszak a november 30-i András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik.
Az adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két-két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.
A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész az otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy.
Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal, az élet és fény jelképével díszítették.
Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
A gyertyák színe katolikus körökben lila és rózsaszín. A lila a katolikus liturgiában a bűnbánat színe, míg a rózsaszín az örömöt jelenti. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja.
Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat vagy személyt szimbolizálnak ill. közösségre is utalnak:
1. adventi vasárnap: hit - Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást;
2. adventi vasárnap: remény - zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás;
3. adventi vasárnap: öröm – rózsaszín gyertya - Szűz Mária szimbolikája – aki megszülte a Fiút;
4. adventi vasárnap: szeretet - Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez.
Ötletnek bemutatunk pár adventi koszorút, melyek alapanyagait az első adventi vasárnapig még beszerezheti és elkészítheti.