Itt a csillagászati tavasz - Benedek további meglepetést tartogat

Napéjegyenlőség

met.hu/alon.hu - Időjárás

2021.03.20. 10:22

Sándor, József után Benedek is meglepetést tartogat.

2021. március 20. szombat 10 óra 37 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség.

Ez az idei dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.

A csillagászati tavasz kezdetén, szombaton szórványosan, elsősorban ismét a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén lehet kisebb havazás, hózápor, majd a nap folyamán egyre inkább havas eső zápor.. Néhol zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések az északi szelet - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán.

Figyelmeztető időjárás-előrejelzés szombatra - Zivatar

Öt megyére adtak ki figyelmeztetést. Zivatar, illetve esetenként szélerősödés, jégeső előfordulhat!

figyelmeztetés
Figyelmeztető időjárás-előrejelzés szombatra - Zivatar - Forrás:met.hu

A legmagasabb nappali hőmérséklet csupán 4 és 8 fok között valószínű, azaz Sándor, József után Benedek is hideget hoz a zsákjában...

A tavaszi napéjegyenlőség 

A napéjegyenlőség dátuma csúszkálásának oka, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki. Ráadásul a Föld pályaparaméterei – excentricitása, a Tavaszpont helye, a forgástengely precessziója – szintén nem állandók, ezek azonban csak nagyon kis eltéréseket okoznak, a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt is csak egy-két órát változik.

Utoljára 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog 19-én bekövetkezni.

Minden bizonnyal kevéssé ismert az, hogy a napéjegyenlőségkor az elnevezés ellenére nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek két oka van.

Az egyik az, hogy a légköri refrakció (fénytörés) miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük. Ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok. Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát.

A másik ok, hogy a napéjegyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett. De a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, következésképpen már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott.

Ezen két ok miatt a napéjegyenlőségkor nincs napéjegyenlőség, sőt emiatt pontosan soha nincs napéjegyenlőség, de március 16-án és 17-én majdnem egyenlő a nappal és az éjszaka hossza.

.