Hamarosan itt a parlagfű virágzás is.
Hamarosan itt a parlagfű virágzásának az ideje és ezzel együtt egyre nehezebb napok várnak az allergiásokra.
Aki más pollenre is allergiás, a tünetek hamarabb is jelentkezhetnek.
A parlagfű-pollenkoncentrációja általában augusztus végén, szeptember elején tetőzik, és a pollenszemek az első fagyokig jelen lehetnek a levegőben. A parlagfű-pollenallergia leggyakoribb tünetei: orrfolyás, orrdugulás, gyakori tüsszentés, szemviszketés, könnyezés, köhögés már korábban is jelentkezhet.
A következő napokban magas lesz a csalánfélék pollenkoncentrációja
Legelterjedtebb képviselője hazánkban a nagy csalán (Urtica dioica). A csalánfélékhez tartozik az ún. falgyom (Parietaria officinalis) is, mely a csalánhoz hasonló megjelenésű, de levele ép szélű és csalánszőrei sincsenek.
Köves, sziklás helyeken honos, azonban az utóbbi években nagy számban megjelenik már a városokban is, a házfalak tövében, belső udvarokban. A csalánfélék pollenje a nyár első felében (június-július) megjelenik.
A következő napokban közepes lesz a parlagfű pollenkoncentrációja
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikában őshonos növény és onnan került át Európába. Mára hazánk egyik legelterjedtebb gyomnövénnyé vált. (Ambrosia artemisiifolia).
Erőteljes növekedésű, akár 2 méter magasra is megnőhet. Levelei egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, hasonlóak a fekete üröméhez, de világosabb színűek (felső oldaluk kevésbé sötét zöld, fonákjuk szürkészöld, míg a fekete üröm leveleinek felső oldala jóval sötétebb zöld, erősen kontrasztos a fonáki oldal fehéresen molyhos felületével).
A parlagfű tömeges pollenszórása hazánkban jellemzően július végén kezdődik, bár esetenként már júniusban is lehet virágzó példányokat találni. A parlagfű pollenkoncentrációja általában augusztus végén – szeptember elején tetőzik, a pollenszemek az első fagyokig jelen lehetnek a levegőben.
Fontos, hogy az allergiás tünetek kezelve legyenek, mert anélkül akár asztma is kialakulhat. A parlagfűre allergiásoknál egy idő után más növények és ételek is kiválthatják a tüneteket, 30-40 százalékuk például a görögdinnyétől, a paradicsomtól és a banántól is tüneteket produkál.
Kenderfélék is tüneteket okozhatnak - Közepes lesz a pollenkoncentráció
A kender (Cannabis sativa), illetve hétköznapi nevén vadkender, a termesztett kender kivadult alakja. 2–3 méter magasra is megnőhet, jellegzetes, tenyeresen összetett fogazott leveleiről könnyen felismerhető. A közönséges komló (Humulus lupulus) szintén a kenderfélék közé tartozik, fásodó szárú kúszónövény. A kenderfélék pollenje, bár nem tartozik a legjelentősebb allergének közé, június-július során jelentősebb mennyiségben lehet jelen a levegőben.
Galéria
