Később pedig szerintük az iparűzési adó egész rendszerét át kellene tekinteni.
A helyi iparűzési adó jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata szerint jövőre is fenn kellene tartani, a "politikai szélcsend" időszakában pedig (amikor nincsenek például választások) az iparűzési adó egész rendszerét át kellene tekinteni - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek.
Parragh László szerint, ha a vállalkozásoknak jövőre is kevesebb helyi adót kell fizetniük, akkor több pénz marad a vállalkozásoknál, amit bérre, fejlesztésre, beruházásra fordíthatnak.
Hozzátette, a kamara ezen felül az egyéb helyi adók befagyasztását is javasolja a kormánynak, hogy ne lehessen például ingatlan adót, turisztikai hozzájárulást emelni, mert "a vállalkozói kasszák most elég vékonyak."
Az MKIK elnöke kitért a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kérdésére is. A béremelésnél mindenkinek, így a kormánynak és a munkaadóknak is terhet kell vállalniuk, miközben a munkavállalók részéről arra van szükség, hogy belássák, ha "a költségvetést meglökjük és rossz irányba mozdul, akkor annak nagy lesz az ára és azt a munkaadók és a munkavállalók fogják kifizetni".
Mindezek miatt a kamara javaslata két részből áll: egyrészt szerintük szükséges a munkaadókat terhelő szakképzési hozzájárulást 1,5 százalékpontos csökkentése, másrészt javasolják a (szintén a munkaadókat terhelő) szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos mérséklését, azaz az MKIK ezt a két elemből álló, összesen 4 százalékpontos munkát terhelő adó és járulék csökkentést tartja szükségesnek 2022. január 1-től.
Parragh László kiemelte, számításaik szerint ez a mértékű csökkentés olyan kompromisszumos megoldás, amit a költségvetés még elvisel, ugyanakkor az iparűzési adóval együtt a vállalkozásoknak nagy lehetőséget ad.