András, Miklós, Luca és a többiek.
Az András névnaphoz legközelebb eső vasárnap már advent, a karácsonyra való felkészülés kezdete. Az idén szerdán lesz András nap.
December 6-án Szent Miklós; december 13-án, Luca napja; 21-én Tamás napja; 24-én pedig Ádám és Éva napja mind meghatározók az adventi időszakban. A karácsony előtti négy hét azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni.
Az adventet az 5. század óta tartják. Advent karácsony ünneplésével együtt terjedt el. A kezdetektől összetartozik e két fogalom: advent és karácsony, azaz a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.
A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak.
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Nálunk is elterjedt a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok.