Mikor nem szabad húst enni?
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Hamvazószerdára és nagypéntekre írnak elő szigorú böjtöt. Igen ám, de mikor van az idén ez a két fontos dátum?
A nagyböjt előtti utolsó nap húshagyókedd. Az idén február 21-re esik. Mozgó egyházi ünnep.
Húshagyókeddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2023-ban február 22. Minden évben mozgó dátum ez is, a legkésőbbi időpontja március 10-e lehet. Hagyományosan szigorú böjti nap, a húsvéti ünnepkör része. Innen indul a 40 napos nagyböjti időszak.
A héten szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget.
A böjt a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban. Böjttel készültek a keresztségre, a nyilvános bűnösök nagycsütörtöki feloldozására és húsvét ünnepére.
Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak - húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti.
Szokás szerint hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap.
Szigorú böjti nap, a húsvéti ünnepkör része.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melynek során Jézus Krisztusnak, Isten fiának a haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A dátumát tekintve mozgó ünnep, minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 20-21.) követő holdtölte (az idén április 6. csütörtök) utáni első vasárnapra esik.
Minden évben mindenképpen március 22. és április 25. közé esik. Az időpontját, még 325-ben, a niceai zsinaton deklaráltak. Az ünnepkör a hamvazószerdával indul, ami hagyományosan szigorú böjti nap.
Innentől indul a 40 napos nagyböjt időszaka is. Ezt követően nagypénteken (április 7.) Jézus halálára böjttel és csenddel, húsvét vasárnapján (április 9.) pedig Jézus feltámadásáról vigadozva emlékeznek meg a keresztények.