A változás főként azokat érinti, akiknek a jövedelme 500 ezer Ft felett van, de még nem éri el a 600 ezer forintot.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek a lakásvásárlók a jövő héttől életbe lépő, hitelezésre vonatkozó szabályozás változása miatt. Az MNB döntésének értelmében ugyanis, 2023. július 1-től szigorodnak a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), azaz a jövedelem terhelhetőség számításának szabályai a hitelfelvétel során. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban és valóban megnehezíti-e a saját ingatlanhoz jutást? A Credipass pénzügyi szakértői utánajártak, hogy mire érdemes odafigyelni a hitelfelvétel során.
Újabb szabályváltozás nehezítheti a saját ingatlanhoz jutást a hiteles lakásvásárlók körében, júliustól ugyanis szigorodnak a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó előírások. „A jövedelemarányos törlesztési mutató, vagyis JTM lényegében a hitelfelvevők érdekeit szolgáló arányszám. Segítségével kikalkulálható, hogy az ügyfél fizetésének hány százaléka fordítható - túlzott eladósodás nélkül - hiteltörlesztésre.” – kezdte Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.
Az MNB által elfogadott új szabályozás értelmében a magasabb terhelhetőséget biztosító havi nettó 500 ezer forintos jövedelmi határ 600 ezer forintra módosul, a változás tehát főként azokat érinti, akiknek a jövedelme 500 ezer Ft felett van, de még nem éri el a 600 ezer forintot. Az érintett jövedelemsávba tartozók a rendelet értelmében júliustól kevesebb hitelt kaphatnak és számukra alacsonyabb összegű maximális törlesztőrészletet állapíthatnak meg a bankok.
A Credipass segítségével hitelt igénylők között végzett felmérés szerint az ügyfelek ötöde, nagyjából 20%-a tartozott az említett 500-600 ezer Ft közötti jövedelmi kategóriába a 2022-es év és az idei első öt hónap adatai szerint, ez alapján tehát minden ötödik tranzakcióra nagyobb figyelmet kell majd fordítani július 1-től – például, aki maximalizálni szeretné a felvett hitel nagyságát, annak adott esetben nagyobb önerőre lehet szüksége. A fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek esetében a nettó jövedelem törlesztőre fordítható arányát egyébként nem csak a jövedelem nagysága, de a hitel típusa és kamatperiódusának hossza is befolyásolja-
„A bankonként eltérő feltételek miatt érdemes már az ingatlanvásárlás tervezésénél, az első lépésektől pénzügyi szakértőt bevonni a folyamatba, hogy ne érhesse meglepetés az ügyfelet és minden lehetséges elemmel tisztában legyen, ami beszámítható a jövedelmébe” – hívta fel a figyelmet a vezető. A munkahelyi bónuszok kérdése például kulcsfontosságú: jövedelembe történő beszámításuk ugyanis befolyásolja a megállapítható nettó jövedelem nagyságát, így tehát a felvehető hitel összegére is hatással van. A Credipass szakértőinek információi szerint jelenleg 8 nagy bankból eddig 4 számolt a bónusszal, tehát ha ennek elfogadhatóságában is várható változás, - és a tervek szerint egységesítik a szabályt, miszerint a bónusz, prémium, jutalom nem vehető majd figyelembe terhelhető jövedelemként július 1-től - akkor az az ügyletek akár 50%-át is érintheti. Fontos megjegyezni azt is, hogy eddig sem minden bank használta ki a maximális JTM korlátokat. Van olyan óvatosabb pénzintézet, amelyik 600 ezer Ft nettó jövedelem felett is 60% helyett csupán az összeg felét engedi terhelni, ezen összeg alatt pedig mindössze 40%-ot engedélyez.
A JTM számításában bevezetésre váró változás súlya egy 500 ezer Ft-os nettó jövedelemmel rendelkező ügyfél példájával érzékeltethető a leginkább, hiszen az új szabályozás életbelépését követően az ügyfél által felvehető hitelösszeg 5,5 millió forinttal lesz kevesebb a jelenleginél. Az említett jövedelemmel tehát 2023. június 30-ig egy 20 éves futamidejű, 9%-os kamatú, 33,5 millió forint értékű lakáshitelt 300 ezer Ft-os havi törlesztőrészlettel is fel tud venni az ügyfél. 2023. július 1-től az 50%-os JTM szabály miatt azonban az 500 ezer forintos jövedelem már csak maximum 250 ezer Ft-os havi törlesztőrészlettel terhelhető. Tehát csökken a felvehető hitelösszeg, 33,5 millió forintról mindössze 28 millió forintra módosul.