Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása

Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása; a templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében.

A több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.

A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert.

A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik.

A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.

Kiemelte: a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, "Rómával való közösségben" működik.

A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig.

A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását.

A templom a 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el.

A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették.

A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából.

A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.