Márton-napi népszokások, hagyományok és időjárási megfigyelések.
Márton-napja jelentette egykor a paraszti év végét. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenőidőszak. Ilyenkor fizették ki a cselédeket, s a fizetség mellé ajándékba egy libát is kaptak, hogy ezzel is tizedeljék a jószágokat.
Márton-napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. Ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Továbbá ilyenkor jóízű lakmározást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit fogyasztani. Ezeken a lakomákon jellemzőek voltak a libaételek, mert ilyenkorra már le lehetett vágni a tömött libát is.
Jellegzetes Márton-napi libaételek: Márton-napi libasült, Márton-napi libaleves, libamáj zsírjában, libasült vörösboros káposztával, fokhagymás libacomb, ludaskása, töltött liba és még sorolhatnánk. Így tartja a népi mondás:
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
A „püspökfalat” kifejezés is innen ered. Szokás volt a papnak is küldeni belőle, különösen a liba hátsó részéből. Márton az újbor bírája is. Márton napra már iható az újbor. A libaétel mellé a kiforrott újborral volt szokás koccintani.
Egy másik legenda szerint Szent Márton híres volt jóságáról, szerénységéről és önzetlenségéről és nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése is, így mára a vendégszeretet szimbólumává vált. Szent Mártont amikor püspökké akarták megválasztani, egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak gágogásukkal elárulták őt.
Manapság ismét divatba jöttek a Márton-napi lakomák. Szinte kivétel nélkül, Márton-napja előtt, megjelenik a hazai vendéglátóhelyek kínálatában valamilyen hagyományos libaétel vagy Márton-napi ételkülönlegesség.
Márton-napján a sült liba mellcsontjából az időjárásra is szoktak jósolni; mégpedig: Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható.
Márton-napjához kapcsolódóan, nem csak a libacsontból, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a következő telet, úgy mint:
A népi hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozhatta.