Számos találmány látott napvilágot Magyarországon.
A parlament idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává.
Az építőipar roppant sokrétű, az igényekhez igazodva folyamatosan változó és megújuló ágazat, így számtalan fontos innováció köthető hozzá - írja a naphoz kapcsolódó közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Az építészek, mérnökök évszázadok óta azon dolgoznak, hogy az emberek életkörülményei minél jobbak legyenek, emiatt nagyon sok találmány látott napvilágot Magyarországon is - írták.
Rimanóczy Kálmán 1904-ben kapott szabadalmat arra a megoldására, amely a fellépő színháztüzek esetében segítette az átszellőzést, valamint az égéstermékek és a füst gyors elvezetését a színpadról és a nézőtérről. Medgyaszay István 1909-ben szintén a színház világához kapcsolódva szabadalmaztatta a veszprémi színház tervezésekor kialakított, foglalat nélküli lámpaizzóját, amely felfelé sem vetett árnyékot. Az operaház korszerűsítéséhez kapcsolódva pedig az 1910-es években szabadalmaztatta a vészkijáratok gyorsan és egyszerűen nyitható ajtózárját - áll a közleményben.
A debreceni Jost Ferenc nemcsak építészként, hanem parkettagyárosként is tevékenykedett. Utóbbihoz köthető 1941-ben megszerzett szabadalma is, amelynek keretében olyan eljárást dolgozott ki, amely lehetővé tette az olcsó, recsegéstől, portól, gombától mentes, betonba illeszthető parketta előállítását.
A Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat (KIPSZER) kötelékében dolgozó Csizmadia Nándor, Gönczi Pál és Borza Sándor szolgálati találmánya szintén kiemelkedő. A csomóponti kapcsolat térbeli rács-szerkezetekhez néven 1972-ben szabadalmaztatott építőelem a mai napig megfigyelhető több középület nagy tereket átfogó, tetőt tartó rácsszerkezetében, például a Hungexpo csarnokaiban, a budapesti Ildikó téri református templomban, valamint a Dunaújvárosi Református Templomban is. Érdekesség, hogy ezeket mind Szabó István építész tervezte, akinek szintén voltak szabadalmai, többek között egy betonozást segítő zsaluzórendszer is - írták.
Az Ipari Épülettervező Vállalatnál (IPARTERV) dolgozó Hattyasyné Markó Krisztina több szolgálati találmányban is közreműködő feltaláló volt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Bartos Ferenccel közösen jegyzett, 1982-ben szabadalmaztatott mesterséges szellőzésű nedves hűtőtorony, amely a korábbi hűtőtorony típusokat kombinálta, megnövelve a teljesítményt és csökkentve a fajlagos villamosenergia felhasználását. Losonczi Áron a 2000-es évek elején szabadalmaztatta a fényáteresztő beton építőelemet, a Litracont. Az iparjogvédelmi tudatosság ebben az esetben kifizetődő is volt, hiszen a feltaláló számos esetben fel tudott lépni jogilag a hamisítók ellen. A Barabás Téglakő Kft. pedig a műkő, vagyis az ő védjegyoltalommal védett kifejezésük alapján térkő vezető vállalkozásnak számít a piacon. Ezt nagyrészt annak köszönheti, hogy odafigyel arra, hogy saját szellemi termékeit szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal vagy éppen védjegyoltalmakkal védje - áll a közleményben.