Közben a digitalizáció terjedésével felmerülhet, hogy a számuk hogyan optimalizálható.
Jövőre befejeződik a kormányablak-hálózat kiépítése - mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön a Győr-Moson-Sopron vármegyei Fertődön, ahol új kormányablakot adtak át.
György István elmondta, hogy az idén Battonyán, Eleken és Újszászon adtak át okmányirodából átalakított kormányablakot, a fertődi a negyedik. Ezzel a hálózat szinte elkészült, már csak három olyan okmányiroda van, amely jövőre kormányablakká alakul - fűzte hozzá.
Az államtitkár kiemelte: 2010-ben kezdődött a teljes magyar területi közigazgatás államigazgatási oldalának megreformálása, és a második generációs kormányablakokkal egy olyan hálózat jött létre, amely a legkorszerűbb kereskedelmi bankokkal is felveszi a versenyt.
Hozzátette: az ügyintézők felkészültek, ügyesek, tájékozottak, jól alkalmazzák a jogszabályokat, és meg tudják valósítani azt, amiért 2010-ben az egész reform elindult, vagyis hogy gyorsabb, hatékonyabb, ügyfélbarát és ügyfélcentrikus ügyintézés legyen a magyar területi közigazgatás államigazgatási oldalán.
Magyarországon 6,5 millió ember olyan településen él, ahol van kormányablak, a többi ember pedig 14 kilométeren belül el tud érni egyet - emelte ki.
György István elmondta, hogy a kormányablakok arculata egységes, a várakozási idő átlagosan valamivel több mint 17 perc, amit szeretnének csökkenteni. Az ügyintézési idő országos átlaga 9 percnél kevesebb, Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig az országos átlag alatt legalább fél perccel teljesítenek az ügyintézők.
Hangsúlyozta, hogy a kormányablak-hálózat kialakítása a magyar közigazgatás történetében kifejezetten sikertörténet.
Az államtitkár úgy fogalmazott: paradigmaváltás időszakában vagyunk az elektronikus ügyintézés tekintetében. Felidézte, hogy szerdán az Országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amelynek alapján jövő júniustól az elektronikus ügyintézést tekintik preferált ügyintézési formának.
Számos olyan ügy van már most is, amelyet elektronikusan lehet intézni, de egyre többet kell a digitalizáció nyelvére lefordítani - mondta.
Hozzátette, hogy a kormányablak-hálózat hosszú távon életképes, viszont a digitalizáció során felmerülhet, hogy a számuk hogyan optimalizálható.
György István elmondta, a virtuális kormányablakok ügyköre több mint 2500 ügytípusra terjed ki, de a hétköznapokban 15 ügytípusban zajlik az ügyintézések 75 százaléka. Ezek elsősorban okmányjellegű ügyek; az a digitális korszak, amely előttünk van, ebben is változást fog hozni, lényegesen könnyebbé téve az életet - tette hozzá.
A jó közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező, mert nem mindegy, hogy szabadságot kell kivenni ahhoz, hogy ügyeket intézzünk, vagy azokat percek alatt el tudjuk intézni egy kormányablakban vagy a digitális térben - emelte ki, utalva arra: a digitális térben már olyan újításokat is bevezettek, mint az e-bejelentő szolgáltatás, amelynek során a közműátírásokat a digitális térben lehet intézni.
Széles Sándor főispán arról beszélt, hogy a Fertődön kialakított kormányablakkal nemcsak a város, hanem a környező települések mintegy 15 ezer lakosa is olyan szolgáltatást kaphat, amivel lényegesen javul az életminőségük.
Bognár Zoltán (Fidesz-KDNP), Fertőd polgármestere elmondta, hogy a városban 2000-ben nyílt meg az okmányiroda a Muzsikaházban, egy műemlék épületben. A kormányablakká átalakítással a létesítmény új helyre, a Kulturális és Szolgáltató Központ épületébe került, amely akadálymentes, nagy parkolóval rendelkezik és diszkrétebb ügyintézést tesz lehetővé.
Szeiber Anita, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője elmondta, a fertődi kormányablak kialakítására a Miniszterelnökség 17 millió forintot adott, ehhez a kormányhivatal 5 millió forintot tett hozzá a saját költségvetéséből.