Megijednek-e árnyékuktól a medvék? - Február 2-án kiderül

A világ sok kultúrájára volt jellemző a múltban, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az eljövendő időjárásra következtetni. Ezen állatjóslások szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra is épültek.

Február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez - melyet régen tavaszkezdő napként is emlegettek - két különböző, állathoz kötődő időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik.

Az egyik szerint:

"Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap"

vagyis ha szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél.

Ugyanilyen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.

"Ha meglátja árnyékát, visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, hogy hamarosan tavaszodni kezd."

A barna medvék - a közvélekedéssel ellentétben - azonban a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak a fagyos időszakban földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban.

A medvék nyugalmi időszaka március közepén ér véget, az állatok újra aktívvá válnak.