Március 15. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete, valamint a modern parlamentáris Magyarország születésének napja. Így zajlott a pesti forradalom.
Március 15. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amely az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetére emlékeztet. Ezen a napon hirdették ki a Tizenkét pont követeléseit, elszavalták a Nemzeti dalt, és kinyomtatták a magyar sajtó első cenzúra nélküli kiadványait.
Március 15. az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, valamint a modern parlamentáris Magyarország megszületésének jelképes napja. A rendszerváltás után vált hivatalos nemzeti ünneppé: 1989-ben lett ismét munkaszüneti nap, 1990 óta pedig hivatalos állami ünnep.
A nap egyben a magyar sajtó napja is, mivel 1848. március 15-én jelentek meg az első cenzúra nélkül kinyomtatott magyar politikai röplapok.
1848 márciusának elején a pesti fiatal értelmiségiek radikális csoportja, az Ellenzéki Kör, aláírásgyűjtést indított Kossuth Lajos pozsonyi országgyűlésen beterjesztett felirati javaslatának támogatására.
A javaslat több fontos reformot követelt, többek között:
közteherviselést,
politikai jogegyenlőséget,
népképviseletet,
valamint független magyar kormányt.
A reformok követeléseit végül Irinyi József foglalta össze a Tizenkét pontban, amely a forradalom legfontosabb politikai programjává vált.
március 14-én este érkezett meg Pest-Budára a hír a bécsi forradalomról. A Pilvax kávéházban összegyűlt fiatalok - köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál - úgy döntöttek, hogy azonnal cselekednek.
Másnap reggel felolvasták a Tizenkét pontot, majd Petőfi elszavalta Nemzeti dal című költeményét. A fiatalok az egyetemekre vonultak, ahol egyre több diák és polgár csatlakozott hozzájuk.
A lelkes tömeg végül a Landerer és Heckenast nyomdához vonult, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Ez volt a magyar sajtószabadság első történelmi pillanata.
A forradalmárok követelései a következő fő pontokat tartalmazták:
„Mit kíván a magyar nemzet!”
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.Egyenlőség, szabadság, testvériség!
A követelések jelszava: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
Délután a Nemzeti Múzeumnál tízezres tömeg gyűlt össze, majd a városi tanácshoz és Budára, a Helytartótanácshoz vonultak. A hatóságok végül elfogadták a követeléseket, eltörölték a cenzúrát, és szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Az eseményeket este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték.
A pesti események hatására a bécsi udvar végül elfogadta a magyar követeléseket. Batthyány Lajos március 23-án megalakította az első felelős magyar kormányt.
Nem sokkal később megszülettek az úgynevezett áprilisi törvények, amelyek felszámolták a rendi rendszert és megteremtették a polgári átalakulás alapjait Magyarországon.